Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-23 / 295. szám, szombat
www.ujszo.com KARÁCSONY ■ 2017. DECEMBER 23. INTERJÚ 21 gédek, de a nemesi anyák komoly szerepet játszottak a gyerekek nevelésében, ami később megváltozott. A kislányok 10-12 éves korukig otthon tanultak, rendszerint magántanárokkal, vagy ha sok gyerek volt, a nemescsaládok iskolákat is nyitottak. Ezután a lányok rendszerint elmentek egy másik udvarhoz, ahol etikettet, társasági viselkedést tanultak. Gyakran éppen ott választottak nekik férjet is. Hány éves korban házasodtak a lányok? Rendszerint már 14-15 évesen férjhez mentek, a férfiaknál ez valamivel kitolódott, ott a 18-21 év volt az ádag. A fiúk ugyanis tovább tanultak, gyakran egyetemeken is, s ezután úgynevezett tanulmányútra küldték őket, ami azt jelentette, hogy külföldön utazgattak. Aki ezt nem engedhette meg magának, az egy rokon vagy baráti család udvarára küldte a fiát tapasztalat- szerzésre. Gondolom, romantikus szerelemről ebben a korban nem lehetett szó... Az is előfordult, ám aránylag ritkán. Amikor a nemesi udvarokon találkoztak az apródok és az udvarhölgyek, akik valójában félig gyerekek, félig tinédzserek voltak, sokszor megtörtént, hogy egymásba szerettek, s olykor-olykor a szülők is beleegyezésüket adták a frigyhez. Azonban nem ez a tipikus példa. Hogyan történt a párválasztás? A megfelelő partner kiválasztása komoly munka volt, ez kiderül a levelezésekből. Voltak kifejezetten erre szakosodé nők, az úgynevezett kerítőnők, akik szinte hivatásszerűen foglalkoztak a pár- választással. Ismerték a családok kapcsolatait, anyagi helyzetét stb., s pontosan meg tudták mondani, ki a legjobb parti a gyermek számára. Természetesen itt az illető kívánsága vagy természete a legkisebb szerepet sem játszotta. Sokszor a két fiatal az oltár előtt találkozott először. Ez nem vezetett személyes tragédiákhoz? De igen, gyakran. Azt is tudatosítani kell viszont, hogy ebben a korban ez a fajta házasságkötés volt normális, a lányok otthon s tágabb környezetükben is ezt látták, tehát máshogy élték meg, mint mi. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy két olyan ember került egymás mellé, akik tényleg nem tudtak kijönni, így ezek a házasságok sokféleképpen végződtek a különéléstől kezdve a váláson át egészen a gyilkosságig. Közismert például Rákóczi Erzsébet és Erdődy György legendásan rossz házassága, amely úgy végződött, hogy a férj nagyrészt Bécsben tartózkodott, a feleségét eltakarította egy horvátországi birtokra, ahonnan a nő nem tudott eljönni, mert a férj időközben elherdálta a többi birtokot, amit egyébként a nő hozott a házasságba. így éltek egészen Erzsébet haláláig. Gyermekeik sem születtek. Ezek szerint a nő hozományával teljes mértékben a fiérj rendelkezett? Igen, kivéve azt a részt, ami kifejezetten az asszony jussa volt azért, mert feláldozta a szüzességét a házasság oltárán. A nemesi házasságokban egyébként rendszerint pont az volt az egyik leggyakoribb probléma, hogy a férj nem kezelte megfelelően a feleség hozományát, ami ellen az asszony azonban nem igazán tehetett semmit. Hogyan változott meg a nemesi nők élete a férjhezmenetel után? Ekkor elsősorban azt várták el tőlük, hogy minél több utódot szüljenek Érdekes, hogy összevetve mind a polgári, mind a jobbágycsaládokkal, a nemeseknél volt a legtöbb gyerek Teljesen normális volt, hogy egy nő 12-15 gyereket szült. A polgári családokban egy, maximum két gyerek volt, azért, hogy a vagyont, amely a város falai közé volt zárva, ne kelljen túl sok felé osztani. A jobbágycsaládokban a három gyermek volt az átlag. Ennek vajon mi az oka? A nemesség elég vagyonos volt ahhoz, hogy sok gyereket „kiházasítson”, illetve megvoltak a lehetőségei arra, hogy további vagyonokat szerezzen, például érdemekért vagy katonai úton. Ennek ellenére előfordult, hogy nem futotta minden gyereknek olyan hozományra, ami attraktívvá tette volna a házassági piacon. Ebben az esetben gyakori volt, hogy a család egyházi pályára küldte a gyerekeket, ami a lányoknál a kolostorba vonulást jelentette. Ilyenkor az egyház kapta meg a leány hozományát. A gyermeknevelés és a háztartás vezetése mellett jutott a nőknek ideje másra is? Sok szabadidejük valószínűleg nem volt, de azt tudjuk, hogy a nemesasz- szonyok szerettek olvasni, zenélni, kézimunkázni, illetve akadt köztük néhány, aki nagyon jó hírű orvos asszony volt. Abban az időben orvosnak nevezték azt is, aki csak gyógyfüvekkel foglalkozott. Az egyetemet végzett orvosokat doktornak hívták Volt tehát a nőknek terük személyes ambícióikra is? Ez nagymértékben a férj jóindulatától függött. Tudunk olyan házasságokról, ahol a férfi kifejezetten támogatta a feleség tehetségét. Voltak olyan párok, amelyek között nagyon bensőséges viszony alakult ki, a férj és a feleség mindenben segítette egymást. Tudna mondani egy legendásan jó házasságot? Ilyen volt például Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya kapcsolata. Nádasdy már túl volt a harmincon, rég agglegénynek számított, amikor elvette a 13 éves Kanizsai Orsolyát. A nagy korkülönbségből kündul- va a két ember nyilván nem igazán tudott mit kezdeni egymással, de Nádasdy nagyon okos ember volt, nagy türelemmel viseltetett az ifjú ara iránt, nagyon jó humorérzéke is volt, így lassan igazán közeli kapcsolat alakult ki köztük Levelezésük nagy része fennmaradt, s abból kiderül, mennyire szerették egymást. A nagy korkülönbséget humorral tudták kezelni. Hasonlóan jó kapcsolat volt Thurzó Györgyé és Czobor Erzsébeté, erre azonban az volt a jellemző, hogy a feleség mindenben alárendelte magát a férjnek Vannak ellenpéldák is? Hogyne. Nem egy esetben az indulatok annyira elszabadultak, hogy a férj dühében agyonütötte a feleségét vagy fordítva. Ekkor mi történt? Elítélték őket, akár a férj, akár a feleség volt a tettes. Van kedvenc történelmi nőalakja? Van, több is. Munkám során igazán közel kerülök azokhoz, akiket „kutatok”, hiszen a magánlevelezésekből nagyon sokat megtudok egy- egy emberről. Ennek alapján kialakulnak szimpátiák is. Kedvenceim közé tartozik a már említett Kanizsai Orsolya, mégpedig azért, mert nála látom azt a fejlődést, ahogy egy kislányból felnőtt, talpraesett asszony lesz. A másik kedvencem Forgách Zsuzsa, akinek viszont legendásan rossz házassága volt Révay Ferenccel, de ő talált magában elég erőt, és fellázadt a sorsa ellen. Hogyan? Úgy, hogy elvált tőle. Révay ugyanis nagy valószínűséggel valamilyen lelki betegségben szenvedett. Nagyon agresszív és betegesen féltékeny ember volt, s kegyetlenül bánt csinos, művelt, vidám természetű feleségével. Sokat verte, szobafogságban tartotta. Révaynak volt egy ô barátja, Bakács Péter, aki beleszeretett Zsuzsába, és védelmébe vette. Végül meg is szöktette, mégpedig úgy, hogy kibontotta a vár falát. Révay dühében az országgyűléshez fordult, abban a reményben, hogy az igazat ad neki, mivel a korabeli társadalom nagyon elítélte a „hűtlen” asszonyt. Először így is történt, de Bakitsnak valahogy sikerült rávennie Révayt, hogy tegyen beismerő vallomást, amelyben aprólékosan leírta, hogyan verte, rugdosta a feleségét. Erre végül az országgyűlés hozzájárult a váláshoz. Forgách Zsuzsa és Bakits életük végéig együtt maradtak, de sosem házasodtak össze, ami szintén nagyon szokadan volt ebben a korban. Az elmondottakból is kiderül, hogy ezek a mikrotörténelmek sokkal többet elárulnak az akkori emberek életéről, gondolkodásáról, mint az úgynevezett nagytörténelem, és érdekesebbek is. A történelemoktatásban ennek ellenére a nagytörténelmet tanítják. Nem hiba ez? Abban az óraszámban, amennyiben jelenleg a történelmet oktatják, alig fémek bele a legalapvetőbb dolgok, tehát szinte leheteden mikro- történelemmel is foglalkozni. Ez azonban biztosan nem jó gyakorlat, a jövőben változtatni kellene rajta. Czajlik Katalin I ly körülmények fmhpZlZki kenyere,, /££** ^ZŽano- tentdt, pennát, papirost, mi on y ^ ngmfí ^aholicsiforhlábs^pa,^^viseli milyen mi„d untaién «M**öt magát erkölcsű, mit mivel, mi S _ kikérdezik hogy minő (1606 okt. 12-én) magok elibe i esküszik «ötét az viszonyban áll Bakicscsal, mire nez™ -tse> egyéb közatya, fiú, Szentlélek egy 1Z0^J szeretetnél és semmi paráznaság, tünk nem volt on fJ^JZcsak nem kim, de minden » midőn azonban Révay élete sem volt íäs hatalmdUl f^r’fZdlZbenmeg mely MS tÜ ■január hó 27-én váriba ^ sBakics Péter unasagaban uetrno (BészietDeák Farkas: Forgách Zsuzsanna lilÍ A házasságfóleg a kapcsolatokról és a vagyonról szólt, így sokszor már a születés pillanatában elindult a „féíjvadászat”. n w Révaynak volt egy barátja, Bakits Péter, aki beleszeretett Zsuzsába. Végül meg is szöktette, mégpedig úgy, hogy kibontotta a vár falát. Báthory Erzsébet, a magyar történelem egyik legvitatottabb nőalakja. Az ellene felhozott vadakat sosem sikerült bebizonyítani. (Képarchívum)
