Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-20 / 292. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. december 20. KOZELET I 3 Végtelennek tűnik a megyei szkanderezés Jozef Viskupičnak volta legkönnyebb dolga (TASR-feivétei) FINTA MÁRK A kusza erőviszonyok miatt lassan, körülményesen és nyögvenyelősön alakulnak a választások utáni szövetségek a magyarlakta megyék közgyűlésében. Nyitra és Kassa megyében még senki sem tudja megjósolni, mi lesz a magyar képviselet pozíciója, Besztercebánya megyében pedig az MKP a Smerrel közösen akarja rákényszeríteni a függetleneket az együttműködésre. Az erőviszonyok Nagyszombat megyében tűnnek a legtisztábbnak. Jozef Viskupič, az új megyefőnök viszonylag gyorsan lefutotta a kötelező köröket, és ma már rendes ülést tart a képviselő-testület, ahol megválasztják a négy megyei alelnököt is, köztük Berényi Józsefet, az MKP jelöltjét is. Viskupič a jelek szerint ajobb- oldali frakció és az MKP frakciója által biztosított, viszonylag kényelmes többséggel a háta mögött vághat neki az ötéves választási ciklusnak. Kevesebb alelnök Könnyen lehet azonban, hogy az MKP-nak egyetlen megyei alelnöke lesz majd az elkövetkező években, ugyanis más megyékben egyáltalán nem tiszta, hogyan alakulnak a dolgok. Pozsony megyében, ahol szintén ma ülésezik a megyei közgyűlés, még nem körvonalazódik a döntés az alelnökökről, s azt sem tudni, végül hány helyettessel dolgozik majd Juraj Droba SaS-es megyefonök. A TASR-nek azt mondta, szavazásra bocsátja a dolgot, és meglátja, hogy állnak hozzá a képviselők. „Hosszú távon is tudok dolgozni alelnökök nélkül” - mondta a hírügynökségnek hozzátéve, ha nem sikerül egyezségre jutni, az alelnökökről szóló szavazást más időpontra teszik át. Azt azonban leszögezte, a jelenlegi ötnél kevesebb alelnökkel számol. Diktáló függetlenek Besztercebánya megyében is rendkívül bonyolult a helyzet. Az MKP-nak öt képviselője van a megyében, és olyan információk is napvilágot láttak, hogy szorosabbra fűznék az együttműködést a 17 tagú Smer-frakcióval. Csúsz Péter, az MKP kerületi elnöke az Új Szónak azt mondta, szó sincs koalíciós szerződésről, a párt egy szándéknyilatkozatot írt alá az együttműködésről, hogy a két frakciót ne lehessen kihagyni a döntéshozatalból, és ne játszhassák ki őket egymás ellen a 49 tagú képviselő-testületben. „Megalakult egy 20 tagú független frakció, és nem úgy tárgyaltak velünk, ahogy az illik, diktálni akartak a Smer klubjának és nekünk is. Mi Ján Lun- ter megyefőnököt támogattuk a választásokon, nem a függetleneket, hogy ők diktáljanak. Az elnökkel még le sem ültünk tárgyalni” - magyarázta Csúsz. Elmondása szerint a három frakciónak együtt kellene irányítania a megyét Lunter vezetésével, így kényelmes többségük lehetne. A szándéknyilatkozat arról szól, hogy az MKP és a Smer klubja közösen tárgyal majd Lunterrel. „Nem vagyunk hajlandók a továbbiakban kétoldalú tárgyalásokra, Luntemek egyszerre kell meghívnia a három frakciót tárgyalni” - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, lesz-e az MKP-nak alelnöke a megyében, azt mondta, ez még tárgyalások témája lesz, de a függetlenek frakciója kifogásolja az MKP-s alelnökről szóló tervet, és azt is, hogy a Smemek teljes állású alelnöke legyen a megyében. A dolgok szerinte január elején mozdulhatnak majd előre. Arról, hogy ki lehet majd az MKP-s alelnök, ha sikerül kiharcolni a posztot, Csúsz nem beszélt mondván, a dolog addig tárgytalan, míg nincs meg az alelnöki hely. Végtelen tárgyalások A legbonyolultabb helyzet a magyar képviselet szempontjából Kassa és Nyitra megyében van, hiszen itt meglehetősen nehéz felvázolni, hogyan alakulhatna többség bármilyen szövetségből, és hol helyezkedhetnek el a magyar képviselők. Ráadásul még ők is megosztottak, sehol sem.ülnek egy frakcióban az MKP és a Híd politikusai. Kassa megyében a Híd jött ki erősebben a választásokból. Pataky Károly, a párt képviselője szerint rengeteg tárgyalást folytatnak - csakhogy egyelőre eredménytelenül. Elmondása szerint egyetlen pozitívumot lát: az összes tárgyalásból az derült ki számára, az új megyefőnököt mindenki támogatni szeretné. Ennél azonban nemigen jutottak tovább. „Őszintén szólva egész politikai pályám során nem tárgyaltam ennyit úgy, hogy végül sehová sem jutottunk el” — jegyezte meg mondván, nap mint nap változik a helyzet, az első rendes testületi ülés pedig januárban lesz. A magyar képviselők nem fognak össze a megyében, Furik Csaba, az MKP egyetlen képviselője két rozsnyói magyar független képviselővel, Nagy Györggyel és Anna Attilával dolgozik együtt, egy 10 tagú független frakcióban foglalnak majd helyet. „Találkoztunk, de az első pillanattól kezdve más irányba indultak el” - mondta erről Pataky. Képlékeny helyzet Nyitra megyében a „barikádnak” 16 évig két oldala volt, a szlovák koalíció volt az egyik oldalán, az MKP pedig a másikon, mondta lapunknak Farkas Iván, a 11 tagú MKP-frakció vezetője. Most négy tömb van, a Smer-SNS-Híd koalíció mellett az MKP, a jobboldali koalíció és a függetlenek frakciója. Míg Jobbágy József, a Híd egyetlen képviselője a 17 tagú smeres koalícióban foglal helyet, addig az MKP tárgyal, bár nem sok eredménnyel. „Sehol sem tartunk, rendkívül képlékeny az egész helyet. Senki sem meri megjósolni, hogy lesz ebből a négy tömbből többség” -jelentette ki Farkas. A következő testületi ülésre emiatt a lehető legkésőbbi időpontban, január 19-én kerül sor. IVÓ: Egyre passzívabb a társadalom Grigorij Mesežnikov szerint a politikusok aktivizálhatják a polgárokat (sita fotó) IBOS EMESE Folyamatosan csökken a polgárok érdeklődése az aktuális események iránt, és egyre kevésbé vesznek részt a társadalmi események alakításában - derül ki abból a felmérésből, melyet az IVÓ társadalomkutató intézet más szervezetekkel közösen készített a V4-es tagországokban. A polgári társadalom állapotáról és az aktuális trendekről szerettek volna képet kapni a nyáron készült felmérésen keresztül, amely három központi témára: a politikai klímára, az intézményekbe és a polgártársakba vetett bizalomra valamint az aktív polgári részvételre fókuszált. Zora Bútorová szociológus szerint a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy nő a passzivitás, a lakosság egyre kisebb hányada akar aktívan bekapcsolódni a társadalmi eseményekbe. „A 90-es évektől rendszeresen készítünk hasonló felméréseket, a trendek egyértelműek. A volt kommunista országokban csökken a társadalmi események iránti érdeklődés” - állítja a szociológus. Szerinte a polgárok motivációját és aktivitását nagymértékben befolyásolja az aktuális politikai helyzet. Politikai klíma A felmérés készítői első körben arra voltak kíváncsiak, hogy a hazai lakosság 1989 óta mely három eseményt tartja a legjelentősebb történésnek. A megkérdezettek 27%-a az EU-ba való belépést, 24%-uk az euró bevezetését, 22-22% pedig a határok megnyitását, illetve Csehszlovákia kettéválását jelölte meg a legfontosabb eseményeknek. Bútorová hangsúlyozta, hogy a válaszadók jobbára a gazdasággal kapcsolatos eseményeket jelölték meg, sokan a 90-es évek privatizációs hullámát, illetve az akkori időszakot sújtó magas munkanélküliséget és az azt kísérő társadalmi jelenségeket emelték ki. Merre tartunk? A felmérés arra is rámutatott, hogy a V4-es országok lakosságának többsége nagyon kritikus a jelenlegi politikai és gazdasági helyzettel szemben. „Mind közül Szlovákia a legkritikusabb, a megkérdezettek 66%-a véli úgy, hogy az ország rossz irányba tart” - jegyezte meg Bútorová. A többség úgy véli, hogy a demokrácia nagyon törékeny és könnyen veszélybe kerülhet. „Nagyon érdekes jelenség, hogy a demokrácia törékenységét leginkább Szlovákiában féltik a válaszadók, még a lengyeleket és a magyarokat is megelőzzük, holott mindkét másik ország komoly politikai problémákkal küzd” - mutatott rá a szociológus. A válaszokból az is kitűnik, hogy a lakosság elégedetlen az emberijogok betartásával is. Bizalmatlanok vagyunk A V4-es országokban készült felmérés alapján legkevésbé Szlovákiában bíznak a pártokban és a demokrácia intézményeiben. Kiemelkedően kevesen bíznak a hazai igazságszolgáltatásban és a jogérvényesítésben. A csehek kivételével a válaszadók inkább az uniós szerveknek hisznek, mint a nemzeti kormányoknak. A felmérés arra is rámutat, hogy inkább a magasabban képzett férfiak érdeklődnek a politika, azon belül is leginkább az országos politika iránt. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint a fele úgy véli, jobb nem bekapcsolódni a politikába, mert az ember „megégetheti” magát. „A négy országban nagyon elterjedt a tehetetlenség szindrómája is, vagyis az a nézet, hogy minden hatalom a politikusok kezében van, az egyszerű ember pedig tehetetlen” - magyarázza Zora Bútorová. Hozzátette, hogy a valóságban azonban a lakosság aláírásgyűjtések támogatásával, tiltakozóakciókon való részvétellel és sztrájkokon keresztül aktív részese a társadalmi történéseknek. Eredmények kellenek A négy ország közül leginkább a szlovákiai lakosság mutat hajlandóságot arra, hogy aktívabban beleszóljon a társadalom alakulásába. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a lakosság aktivitását leginkább az motiválná, ha lámák, hogy jó irányba mozdulnak el a dolgok, hogy törekvéseiknek kézzelfogható eredménye van., Azonban amíg nap mint nap azzal szembesülnek, hogy a legnagyobb botrányokat nem göngyölítik fel, vagy hogy bizonyos érdek- csoportok igényei nem sérülhetnek, kevés erre az esély”—mondta az IVO munkatársa. Mesežnikov szerint a politikusok tudnák elérni, hogy a lakosság pozitívabban álljon a társadalmi kérdésekhez. A visegrádi országok lakossága és a politika* Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország ■ regionális politika ■ országos politika ■ nemzetközi politika * a lakosság mekkora hányadát érdekli a politika • Forrás: Forrás: ivó, új szó
