Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-20 / 292. szám, szerda

2 I KÖZÉLET 2017. december 20.1 www.ujszo.com Védelmet kér magának Rybanič (TASR-felvétel) Baštemáknak egy napja lesz a kártérítésre Pozsony. Vádemelési javas­lattal akarja a rendőrség a jövő év elején lezárni a hírhedt La­dislav Baštemák vállalkozó adócsalása kapcsán indított vizsgálatot. Ezt Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány je­lentette be tegnapi sajtótájé­koztatóján. A vállalkozót, akit üzleti kapcsolat fiííz Robert Kaliňák belügyminiszterhez is, azért vizsgálják, mert még 2012-ben 2 millió euró áfát igé­nyelt vissza az államtól hét la­kás megvásárlása után. A gyanú szerint viszont a lakások értéke mintegy 1,5 millió euró volt. Gašpar szerint Baštemáknak a nyomozás befejezését köve­tően 24 órája lesz a keletkezett kár térítésére, ha élni akar az úgynevezett tevékeny megbá­nás lehetőségével. „A követke­ző fázisban már az ügyészség feladata lesz, hogy megvizs­gálja a vádlott ezen lépését” - fűzte hozzá Gašpar, aki nem ké­telkedik abban, hogy az ügyet vádemelési javaslattal sikerül lezárni, mivel a nyomozati ak­tát mindeddig háromszor kérte ki az ügyészség ellenőrzésre, s egyetlen kifogása sem volt. Baštemákot azért is vizsgál­ják, nem sértett-e törvényt a Bo­naparte lakópark (itt bérel lakást Robert Fico kormányfő - a szerk. megj.) építése után; Gašpar sze­rint még egy szakértői véle­ményre várnak, s annak kézbe­sítése után döntenek a további lépésekről. (dem, TASR)­DEMECS PÉTER Pozsony. Elnapolta tegnap a bíróság Filip Rybanič perének tárgyalását, aki ellen azért indult eljárás, mert nyilvános­ságra hozta Robert Kaliňák belügyminiszter számlakivo­natát. Rybanič jogi képviselő­je azt kári az Európai Unió Bíróságától, vizsgálja meg, whistleblowernek számít-e kliense, akit így védeni kellene a bűnvádi eljárástól. Úgynevezett előzetes kérdést nyújtott be tegnap a járásbíróságon Rybanič ügyvédje, Marek Para. „Azt akaijuk, hogy a luxembourgi bíróság válaszoljon az általunk felsorolt kér­désekre” - mondta tegnap Para. Az egyik legfontosabb kérdés pedig az, whistleblowernek számít-e Rybanič. A whistleblower olyan személy, aki a korrupciót törvényes módon hozza nyilvánosságra, tehát azokat a ható­ságokat értesíti, amelyeknek hatás­körébe tartozik az ilyen ügyek ki­vizsgálása. Mivel ilyen kérdést csak bíróság továbbíthat az uniós testület­nek, Para a járásbíróságnak nyújtotta be kérvényét, amely továbbítja azt Luxembourgba. Bíznak a sikerben Jozef Rajtár SaS-képviselő, aki­nek Rybanič a parlamenti assziszten­se, azt állítja, hogy ha a luxembourgi bíróság kimondja, hogy Rybanič cselekedetével esetleg korrupciót is leleplezhetett, tehát whistleblower­nek számit, nem lehet majd elítélni. Filip Rybanič Az EU szerinte rendkívül szigorúan fellép a pénzmosás és a korrupció el­len. ,,Az EU nagyon odafigyel arra, hogy megvédje azokat a személye­ket, akik ilyen cselekedeteket leplez­nek le. Ezért gondoljuk, hogy ez az eset teljesen egyértelmű lesz” - ál­lítja Rajtár. Amoldávügy A hatóságok Rybaniéot banktitok megszegésével vádolják. A belügy­miniszter számláját még a Tatra Banka alkalmazottjaként nézte meg és hozta nyilvánosságra. Para sze­rint a kivonat igazolta azt, amit Kaliňák korábban tagadott, tehát hogy üzleti kapcsolat íuzte az adó­csalással is gyanúsított Ladislav Baštemák vállalkozóhoz, s kliense csak felhívta a figyelmet egy kor­rupciógyanús ügyre. Az ügyvéd be­adványában a Guja kontra Moldova esetre hivatkozik, amely a Fő­ügyészség egyik alkalmazottjával volt kapcsolatos, akit levéltitok megsértésével vádoltak; a levélben szereplő információk alapján sike­rült igazolni korrupciót a moldovai ügyészségen. „Az Európai Unió Bí­rósága ebben az esetben kimondta, hogy ezeket az alkalmazottakat kü­lön védelemben kell részesíteni. Rybanič esetében azt kell megvizs­gálni, hogy banki alkalmazottként volt-e joga felhívni a közvélemény figyelmét egy korrupciógyanús ügyre. Véleményünk szerint az uni­ós törvények tiltják, hogy ezek ellen a személyek ellen bűnvádi eljárást folytassanak”—pontosított Para. Belügy: biztosan bűnös A szlovák bíróságnak azt is meg kellene vizsgálnia, hogy a szlovák hatóságok kellőképpen utánajártak- e a számlakivonaton található gya­nús tranzakcióknak. A belügymi­niszter és Baštemák üzletelését a speciális ügyészség és a Főügyész­ség is vizsgálta. Mindkét hatóság ar­ra a következtetésre jutott, hogy az üzlet a miniszter szemszögéből elő­nyös volt, ám nem tudják igazolni a korrupciót, tehát hogy Baštemák az átutalt pénzért cserébe elérte-e azt, hogy a hatóságok ne vizsgálják ké­tes vállalkozását. A belügyminisztérium szerint azonban Rybanič nem a korrupciót jelentő személyekről, úgynevezett whistleblowerekről szóló törvény 2015-től hatályos törvény alapján járt el, amely elsősorban az alkalmazott­munkáltató viszonyát érinti. „Whist- leblowingről akkor beszélhetnénk, ha Rybanič az így megszerzett informá­ciókat a banknak, a rendőrségnek vagy a pénzügyőrségnek továbbította volna. Erre viszont nem került sor” - közölte a minisztérium, hozzátéve; senki sem kételkedik abban, hogy Rybanič megsértette a banktitkot, bűncselekményt követett el, s a bank által kezdeményezett belső vizsgálat eredményeivel az ügyészség is azo­nosult. „Több ember bankszámláját is megnézte, a célja politikai botrány kirobbantása volt” - állítj a a belügy. RÖVIDEN 22 milliós adócsalás Még egy parlamenti ülés karácsony előtt Pozsony. Az év legnagyobb fo­gásának a Budamar fedőnevű akciót nevezte tegnapi sajtótá­jékoztatóján Tibor Gašpar or­szágos rendőrfőkapitány. „Az ügyben adócsalással gyanúsított P. Zsolt, aki az államnak 200 ezer eurós kárt okozott. A bizo­nyítékokat éveken át gyűjtöttük, most értékeljük ki ezeket, így meggyőződésem, hogy több gyanúsított is lesz” - fűzte hozzá Gašpar. Az aktuality.sk portál értesülései szerint a kávéval, cukorral és olajjal történő fiktív üzleteléssel az államnak össze­sen 22 millió eurós kára kelet­kezett. (TASR) Applikáció a halál ellen Pozsony. Mobiltelefonos app­likációval csökkentené az elke­rülhető halálesetek számát Tomáš Drucker (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter. Ötlete alapján a mobiltelefonon elér­hető alkalmazást a mentősök használhatnák, segítségével kommunikálnának az orvosok­kal, szakértőkkel. Drucker sze­rint ennek köszönhetően elke­rülhetők azok az esetek, amikor a beteget nem megfelelő kórházi osztályra szállítják. Az alkalma­zást Eperjesen fél évig tesztelték, s a mentők kihívásától az orvosi ellátásig tartó idő 241 percről 181 -re csökkent. (TASR, mm) ÖSSZEFOGLALÓ Újra a parlament eló kerül a rendkívüli ügyeletekről szóló törvóny, Andrej Kiska államfő tegnap nem írta alá a parlament által már elfogadott jogszabályt. Pozsony. Andrej Danko házel­nök rendkívül gyorsan lépett; a megvétózott törvény miatt rendkí­vüli parlamenti ülést hívott össze holnapra. Ez a jogszabály rendel­kezik arról, hogy májustól az orvo­sok rendkívüli rendelési időben is fogadhatják a betegeket, az így nyújtott kezelésért azonban pénzt kérhetnek-legfeljebb 30 eurót. Kiska azonban nem a rendkívüli rendelési idő bevezetését kifogá­solja, hanem azt, hogy a képviselők módosították az egészségbiztosítá­si járulékra vonatkozó előírásokat is, amivel elsősorban a legalsó fi­zetési kategóriába tartozó alkalma­zottaknak a munkáltató által fize­tett járulékait növelték. Jelenleg 550 eurós bruttó fizetésig a mun­kaadók csökkentett egészségbizto­sítási járulékot fizetnek alkalma­zottaik után, a jogszabály ezt a le­hetőséget is eltörli. A köztársasági elnök nem tartja elfogadhatónak, hogy a változást képviselői javas­latként, már a törvény részletes vi­tája során terjesztették be koalíciós képviselők, így elkerülték a szük­séges társadalmi vitát. A módosítás hatása 102,8 millió euró. „A mó­Andrej Kiska (Ján Krošlákfelvétele) dosítási javaslat formája nem a po­litikai munka megkönnyítését szolgálja, nem kerülhető el segít­ségével a meggyőzés, a támogatás megszerzése a népszerűtlen javas­latok számára” - indokolta a vétót Kiska. Az államfő a törvényhez be­nyújtottjavaslatában a járulékeme­lés eltörlésétjavasolja. A frissen elfogadott törvény mó­dosítását kilátásba helyezte Robert Fico miniszterelnök is. Ő azonban a rendkívüli rendelési idő bevezetését kifogásolta, pedig az is koalíciós képviselő javaslatára, Tomáš Dru­cker egészségügyi miniszter egyet­értésével került a törvénybe. Ez a le­hetőség azonban csak májustól lép életbe, Fico elképzelését várhatóan most még nem fogják tárgyalni a képviselők. (ipj, SITA) 5,1%-os béremelkedést jósol a jegybank jövőre MOLNÁR IVÁN Pozsony. Gyorsuló gazdasági növekedés, egyre több új munka­hely, kevesebb állástalan, növekvő bérek - ez vár Szlovákiára az elkö­vetkező években a jegybank elem­zői szerint, akik azonban arra is fel­hívják a figyelmet, hogy búcsút int­hetünk az alacsonyabb árak kor­szakának. A jegybank a pár hónappal ez­előtt közzétett előrejelzéséhez ké­pest is derűlátóbb prognózissal rukkolt elő. Eszerint Szlovákiára idén 3,4, jövőre 4,3, 2019-ben pe­dig 4,7 százalékos gazdasági növe­kedés vár. A korábbi előrejelzéshez képest mindhárom év esetében 0,1 százalékponttal javítottak az elem­zők a bruttó hazai termékkel (GDP) kapcsolatos jóslataikon. „A világ- gazdaság jóval ígéretesebben gya­rapodik, mint azt korábban gondol­tuk, és a vártnál gyorsabban nőnek a beruházások is” - nyilatkozta Jo­zef Makúch jegybankelnök. A keresletnövekedésnek és az újabb beruházásoknak köszön­hetően egyre több új munkahely jön létre. A foglalkoztatottak szá­ma jövőre 1,7,2019-ben pedig 1,2 százalékkal nőhet. Ezzel párhu­zamosan az idei 8,2-ről jövőre 7,5, 2019-ben pedig 6,8 százalékra eshet vissza az állástalanok ará­nya. „A munkapiacon már most is feszült a helyzet, a következő időszakban pedig még nehezeb­ben találnak majd új; megfelelően szakképzett munkaerőt a cégek, amelyek így kénytelenek lesznek emelni a fizetéseket, hogy új dol­gozókat találjanak, vagy legalább a már meglévőket sikerüljön megtartaniuk” - mondta Makúch. A jegybank előrejelzése szerint így a bruttó havi átlagbér az idei 4,4 százalékos növekedést köve­tően jövőre már 5,1, 2019-ben pedig 5,3 százalékkal ugorhat meg az egy évvel korábbihoz ké­pest. Szlovákia gazdasága Mutató 2017 IEZ9I 2019 GDP-növekedés 3,4% 4,3% 4,7% Foglalkoztatottság +2,2% +1,7% +1,2% Munkanélküliség 8,2% 7,5% 6,8% Béremelkedés 4,4% 5,1% 5,3% Infláció 1,4% 2,4% 2,0% • Forrás: NBS Ennek köszönhetően nő a lakos­ság elkölthető jövedelme is, de na­gyobb mértékben nőnek az árak is. Az idei 1,4 százalékos inflációt követően jövőre már 2,4 százalék­kal nőhetnek az árak. „A legna­gyobb drágulás az élelmiszerek esetében várható. Tavaly például ezek ára átlagosan még 2 száza­lékkal csökkent, idén azonban már 3,5, jövőre pedig már csaknem 4 százalékkal drágulnak” - tette hozzá Makúch. A jegybank elem­zői szerint jövőre az energiaárak is csaknem 3 százalékkal haladják majd meg az ideieket, és drágul­nak a szolgáltatások is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom