Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-19 / 291. szám, kedd
8 | KÜLFÖLD 2017. december 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nómet kormány: januári egyeztetés Berlin. Január közepéig tarthat az új német szövetségi kormány megalakulásához vezető folyamat következő szakasza, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének egyeztetése a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) a közös kormányzás lehetőségeiről - mondta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke. A három párt vezetői szerdán találkoznak, hogy rögzítsék a kormányzati együttműködés lehetőségeit feltérképező egyeztetések menetrendjét. A megbeszélések január elején kezdődnek, és a hónap közepén fejeződhetnek be. (MTI) Megsemmisített rohingja falvak Rangun. A muszlim rohingja kisebbség 40 faluját égettek föl októberben és novemberben a buddhista többségű Mianmar Arakán államában - állapította meg a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet műholdképek alapján, hozzátéve, hogy így összesen 354 falut semmisítettek meg részben vagy teljesen a mianmari hadsereg. A muzulmán vallású mianmari kisebbség legkevesebb 6700 tagját gyilkolták meg augusztus vége és szeptember vége között. (MTI) Brexit: törvénybe foglalják a jogokat London. A brit miniszterelnök szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait törvény rögzíti majd, és e törvénynek brit bíróságok szereznek érvényt. Theresa May tegnap számolt be a londoni alsóház képviselőinek a múlt heti brüsszeli EU-csúcsról, amelyen az unióban maradó tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy el lehet kezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalás- sorozat második szakaszát. (MTI) Elnökválasztások Latin-Amerikában Santiago/Tegucigalpa. Ismét a konzervatív Sebastián Pinera lesz Chile elnöke, miután a jobboldali milliárdos megnyerte az államfőválasztás vasárnap tartott 2. fordulóját. Pinera a társasági adók csökkentését, a növekedés megkétszerezését és a szegénység felszámolását ígérte, s ezzel sok középen álló, ingadozó szavazót megnyert magának. A 68 éves Pinera korábban 2010-től 2014-ig állt a dél-amerikai ország élén. A hivatalban lévő konzervatív államfőt, Juan Orlando Hemán- dezt nyilvánította győztesnek a novemberben tartott elnökválasztáson a hondurasi választási ügyekben illetékes törvényszék. A hivatalos eredmények szerint Hemández 1,53 százalékponttal kapott több szavazatot, mint baloldali kihívója, Salvador Nasralla. Az ellenzék megkérdőjelezte az eredményt. (MTI) Felállt az új osztrák kormány Az új kormány elkobozza a menekültek pénzét és mobilját, harc a politikai iszlám ellen ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Letette az esküt az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta új osztrák kormány, ólén a 31 éves Sebastian Kurz kancellárral, az ÖVP elnökével, Európa legfiatalabb kormányfőjével. Alexander Van der Bellen államfő az eskütétel után azt mondta, tudatában van annak, hogy sokan „szkeptikusan, sőt egyesek ellenségesen tekintenek a többséget képviselő új kormányra, de ez a demokrácia.” Az elnök arra kérte a kormányt, „tisztelje az osztrák történelmet, annak jó és szomorú oldalaival együtt, tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait, azokét, akik másként gondolkodnak, és garantálja minden ausztriai lakos jólétét, közéjük értve a nem osztrák állampolgárokat is”. A kormánynak - a kancellárral együtt - 14 minisztere és két, tárcával rendelkező államtitkára van. Az előző kormányból egy ember, a volt külügyminiszter, Kurz kancellár tagja az új kormánynak. A kulcstárcák közül a pénzügyit, a gazdaságit és a mezőgazdaságit a néppárt, míg a védelmit, a külügyit és a belügyit a szabadságpárt kapta. Szabadságpárt: puhulnak Sebastian Kurz kancellár örömét fejezte ki, hogy a szövetségi elnök részéről megvan a hozzájárulás mind a tartalmi, mind a személyi csomaghoz, Heinz-Christian Strache alkan- cellár pedig ismételten hangsúlyozta pártjának elkötelezettségét az Európai Unió mellett. Kurz meggyőződésének adott hangot, hogy Ausztriában a jövőben jobb lesz az élet, kormányával ehhez szeretne hozzájárulni. „Nem tudunk mindent másképpen csinálni, de sok mindent jobban” - ígérte Strache. Kurz arról biztosította a nyilvánosságok hogy a kormány világos európai irányt fog követni. Az európai jog teljesen érvényes. Az EU- ban saját meggyőződésük szerint fognak fellépni, de elfogadják, ha másfajta többség adódik. Számítani lehet az új osztrák kormányra az Oroszország elleni szankciók ügyében is. Strache is megerősítette ezt, bár ő jobban szeretné, ha feloldanák a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket. Egyben felajánlotta a maga, illetve Ausztria közvetítői szerepét az utóbbi ügyben. Strache igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, amelyek annak kapcsán merültek fel, hogy a szabadságpárt kapta meg mindkét biztonsági tárcák vagyis a védelmi és a belügyminisztériumot. Hogy a „megalapozatlan aggodalmakat” eloszlassák, a titkosszolgálatoknak jelentéstételi kötelezettségük lesz mind a kancellár, mind az alkancellár felé. Szigorú menekültpolitika Kurz az adóreformot emelte ki a kormányprogramból. Az adók aránya a hazai össztermékben (GDP) a kormányzati ciklus végére 40% körüli mértékre fog süllyedni, 2019-ben bevezetik a családi bonuszt, vagyis havi 1500 eurós juttatást a szociálisan rászoruló családoknak, továbbá rugalmasabb munkaidőt, minimálbiz- tosítást és 1200 eurós minimálnyug- díjak a rendőrség megerősítését, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, klíma- és energiastratégiát ígér a koalíciós kormányprogram. A kormányprogramban az is benne van, hogy minden menedékkérőnek át kell adnia a pénzét és a mobiltelefonját a hatóságoknak. Előbbiből hozzá kell járulniuk az ellátásuk költségeihez, utóbbit pedig alaposan átnézik, hogy kiderüljön, ápoltak-e gyanús személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatot. A rendőrség kiemelt feladata lesz a politikai iszlám elleni fellépés. Csökkentik a menedékkérők támogatását, a legtöbb segélyt árucikkekben és nem készpénzben adják csak ki. A magasan képzetteket a hiányszakmákba viszont továbbra is várják, sőt, betelepülésüket még meg is könnyítik. Ostoroz az ellenzék Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) erős ellenzék akar lenni, mert erre van szükség az új fekete-kék kormány fényében - jelentette be Christian Kém, az eddigi osztrák kancellár. Az SPÖ elnöke visszalépésnek nevezte egyebek között az oktatáspolitika tervezett reformját és a vendéglátóhelyeken törvény szerint bevezetendő dohányzási tilalom visszavonását, de kilátásba helyezte, hogy pártja küzdeni fog mindezek ellen, és a civil társadalommal közösen meg fogja akadályozni „a legnagyobb ostobaságokat”. Az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) nevű liberális ellenzéki párt megkérdőjelezte az új kormány szakmaiságát, tekintettel arra, hogy csupán Kurznak van kormányzati tapasztalata. Tüntetés a kormány ellen A konzervatív-radikális jobboldali koalíciós kormány megalakulása miatt Bécs központjában, az elnöki palota közelében mintegy 6000 ember tüntetett - nem kormányzati, politikai, társadalmi és civil szervezetek, szövetségek és személyiségek tiltakoztak a .jobboldali fordulat” ellen. A tüntetőket jelentős rendőralakulat vette körül, és a rendőrök a tömeget a Heldenplatzra (Hősök terére) terelték. A Heldenplatz az osztrák történelem fontos jelképe, itt jelentette be Hitler 1938-ban Ausztria Németországhoz csatolását. A demonstráció jórészt békés volt, egy kis csoport tagjai petárdát, paradicsomot és tojást dobáltak a rendőrök felé. A tüntetők tábláin olyan jelmondatok is voltak, hogy: „Ne engedjük, hogy a nácik kormányozzanak!”. „Nem akarunk náci disznókat!”, „Halál a fasizmusra!” (MTI, 444 hu) Katalónia: nem vezetnek a függetlenség hívei Egymást hibáztatták a Katalánjában kialakult politikai és gazdasági bizonytalanságért a december 21-i helyi parlamenti választásokon induló pártok képviselői a La Sexta országos kereskedelmi televízió vasárnap éjjel rendezett élő vitaműsorában. Madrid. A vita középpontjában a katalán függetlenségi törekvések álltak, és a végére semmiféle lehetséges együttműködés nem körvonalazódott a pártok között. A résztvevők gyakran egymás szavába vágtak, többször vádolták egymást hazugsággal. A választások előtt közzétett utolsó közvélemény-kutatások szerint Katalóniában egy párt sem tud kormányzóképes többséget nyerni, ráadásul a szoros eredmények miatt nagy esélye van annak is, hogy sem a függetlenségi erők, sem a spanyol egységet támogató pártok összefogása nem elegendő a kormányalakításhoz. A felmérések szerint győzelemre esélyes Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális, középutas párt elnökjelöltje, Inés Arrimadas a vitában hangsúlyozta: ha újra a függetlenségi pártok kerülnek hatalomra, ugyanazt folytatnák, amit az előző ciklusban tettek. Felrótta nekik, hogy milliókat költöttek a függetlenségi törekvésekre. Példaként említette, hogy rengeteg pénzt fordítottak a katalán külpolitikára, míg a bölcsődei hálózat bővítésére egy eurót sem szántak. Mint mondta, pártja ellenben ezt a pénzt a szociális kiadások növelésére költené. Új időszakot kell nyitni, tanulni kell a hibákból - jegyezte meg. Szavazzanak azok ellen, akik börtönbe juttatták a függetlenségpártiakat - mondta a műsorban Carles Mundó, aki a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalt (ÉRC) képviselte. A politikust, aki az előző katalán kormány tagja volt, néhány hete helyezték szabadlábra. Pártja listavezetőjét, Oriol Junquerast helyettesítette, aki továbbra is előzetes letartóztatásban van. Mundó arról beszélt, hogy céljuk egy erős kormány létrehozása, amely figyelembe veszi az emberek igényeit. A függetlenségi törekvések folytatását az állammal tárgyalva, bilaterális módon képzelik el - hangsúlyozta, és nyilvánvalóvá tette: ha ők nyerik a választásokat, saját jelöltjüket szeretnék elnöknek, nem Carles Puigdemontot. Azt kérte a választóktól, hogy mielőtt voksolnak, idézzék fel az október 1-jei eseményeket, az erőszakos rendőri fellépést. Carles Puigdemont volt katalán elnököt, aki Brüsszelben tartózkodik, mivel Spanyolországban le- tartóztatási parancs van érvényben ellene, Josep Rull helyettesítette a vitában. A függetlenségi Együtt Kata- lóniáért (Junts per Catalunya) képviselője szerint jelen körülmények között a mostani nem normális választás. Szabadság vagy börtön, Puigdemont vagy Rajoy - szerinte a szavazóknak e kettő között kell most dönteniük. Rull amellett érvelt, hogy a függetlenségi törekvések nem voltak rossz hatással a katalán gazdaságra, hanem épp az azzal szemben indult állami fellépés okoz kárt. Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt elnökjelöltje úgy vélte: Kataló- niának már eddig is hatalmas árat kellett fizetnie a függetlenségi törekvésekért. Nem kérdés, hogy rosszabb helyzetben van, mint két éve - mondta, példaként említette a vállalatok tömeges elvándorlását Katalóniából. Véleménye szerint a függetlenségi politikusok úgy viselkednek, mintha nem tehetnének semmiről, és mindenért a többiek lennének felelősek. (MTI) ———————■———I «I—————————■ ■»IIWH IHIIlP—— n III—I» I—■! Kurz a kormánymegbízással a kezében, Van der Bellen elnök gratulál (Tasr/ap) Máris nem tetszik az új osztrák kormány a bécsi tüntetőknek (Sita/ap)
