Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-16 / 289. szám, szombat
KÖZÉLET 2017. december 16.1 www.ujszo.com Nem mindenkit segít ki az emelés A magyar iskolák többsége alacsony létszámú (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) RÖVIDEN Danko magyarázta oroszországi útját Pozsony. Kiállók minden egyes szóért, amit az orosz dumában mondtam - jelentette ki Andrej Danko (SNS) a parlament külügyi bizottságában, mely az orosz parlamentben tett novemberi kijelentései miatt várt magyarázatot a házelnöktől. Danko hivatalos látogatása során rendkívül oroszbarát beszédet mondott a dumában. „Meg akartam mutatni, hogy híd lehetünk olyan dolgokban, melyek meg- osztj ák Európát” - mondta Danko. Simon Zsolt (független) és Juraj Droba (SaS) képviselő szerint hiba volt, hogy Danko nem foglalt állást a Krím elcsa- tolása miatt. (TASR, mm) 70 millió helyett csak egyet kaptak Pozsony. Válságstábot hoz létre a szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari kamarákat tömörítő szakmai tanács az ágazatnak a jövő évi állami költségvetésből juttatott rendkívül alacsony támogatás miatt - jelentette be Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Az állami költségvetés hidegzuhanyként érte az ágazati érdekvédelmi szervezeteket, a 2018-as büdzsé ugyanis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára csupán 1 millió eurós állami támogatással számol. Az SPPK szerint ahhoz, hogy az ágazat versenyképes maradjon, legalább 70 millió eurós állami támogatásra lenne szüksége. (mi, sita) IBOS EMESE A Híd sikerként könyveli el a magyar iskolák normatív támogatásának emelását, a pedagógusszervezet régen várt pozitív elmozdulásról beszél, az MKP szerint a magyar iskolák problémáját csak tovább tolták, a fenntartók viszont minden segítségnek örülnek. A Híd szerint komoly előrelépés az a szerdai kormányrendeletet, amely alapján januártól 108-ról 113 százalékra, azaz 5 százalékkal emelkedik a magyar iskolák normatív támogatása. Ebből a „fejpénzből” egyébként az iskolák a bérek és az oktatásinevelési folyamat költségeit fedezhetik. Az intézkedés 28 912 magyar diákot érint, a magyar iskolák diákonként 72 euróval kapnak többet már januártól. Az MKP elégedetlen Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke szerint a 150 fő feletti iskoláknak 20-25 ezer eurós támogatást is jelenthet évente a rendelet. „Ezzel szemben egy 50 fő alatti iskolában, ahol pl. 120 000 euró az éves költségvetés és jelentős hiánnyal küszködnek minden hónapban, ez a szám évi 5-6 ezer euróra módosul. Magyarul ez számukra a gond elodázását, egy kis fellélegzést jelent, de semmiképp sem a végleges megoldást. Az a válasz, amit gyakran hallok, hogy ezt is mekkora harc és küzdelem árán lehetett elérni, mert ilyen a politikai akarat, számomra csak a kormánykoalíciót minősíti” - állítja Kiss Beáta. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) „üdvözli a régen várt pozitív elmozdulást, mely a nemzetiségek nyelvén tanító iskolákat kedvezőbb anyagi helyzetbe hozza” - közölte a szervezet. Ugyanakkor az SZMPSZ is úgy véli, az emelés több iskola anyagi helyzetére nem jelent végső megoldást. A magyar alapiskolák jelentős többsége ugyanis rendkívül alacsony létszámmal működik. Az iskolák finanszírozási modellje pedig létszámalapú. Vagyis, minél több a diák, annál több pénzhez jut az iskola. A modell megváltoztatására egyébként évek óta nincs akarat. „Valószínűleg lesznek olyan alsó tagozatos kisiskolák, amelyeknek fennmaradásukhoz továbbra is igénybe kell venniük a kiegészítő támogatást, de ezzel az emeléssel csökken azon oktatási intézmények száma melyek költségvetését a fenntartónak ki kell egészítenie az iskola zökkenőmentes működéséhez” - közölte az SZMPSZ. Peter Krajňák (Híd) államtitkár korábban lapunknak azt mondta, az iskolák finanszírozásáról szóló párbeszéd nem zárult le. „A kormány- rendelet minden évben terítékre kerül, ha szükséges lesz, jövőre igyekszünk majd módosítani” - közölte az államtitkár. Minden segítség jó Fagyas Marcell, Ipolyvarbó polgármestere az Új Szónak elmondta, hogy a helyi Mikszáth Kálmán Alapiskolának minden segítség nagyon jól jön. A helyi magyar tan- intézmény hazai viszonylatban több szempontból is különleges. Teljes szervezettségű, de nagyon alacsony létszámmal működik, jelenleg mindössze 21 diákja van. Három településről járnak ide a gyerekek. Harminc kilométeres körzetben ez az egyetlen teljes szervezettségű magyar alapiskola a régióban. „Fenntartásához, zökkenőmentes működéséhez évente 20-25 ezer eurót fordít a község. Csak a pedagógusok bérét havi 2000-2400 euróval kell kipótolnunk” - magyarázza a polgármester. A 20-25 ezer eurós költség a fűtési és az egyéb üzembenntartási költségekkel együtt jön össze. Fagyas Marcell szerint az önkormányzat egységes abban, hogy az iskolát mindenképpen megtartják. „Most úgy tűnik, szeptemberben emelkedik majd a diákok létszáma. Az iskolát szeretnénk segíteni azzal is, hogy idén szeptemberben ismét megnyitottuk a helyi óvodát” - zárta a község első embere. Lehet hasznos is az országban egy félkatonai szervezet? FINTA MÁRK A szlovákiai közvélemény gyakran tévesen kapcsolja össze az összes paramilitáris szervezetet a szélsőségességgel, mert ha a félkatonai csoportok jó célokat követnek és hivatalos formában működnek, pozitív hatásuk is lehet. A visegrádi tagországokban működő félkatonai szervezeteket, azok tevékenységét és hatásait a Globsec biztonságpolitikai intézet vette górcső alá. „A közbeszédben ezeket a szervezeteket gyakran összekapcsolják a szélsőséges jobboldali mozgalmakkal. De mi minden olyan szervezetet megvizsgáltunk, mely katonai jellegű tevékenységet fejt ki a hadsereg hivatalos kötelékén kívül” - magyarázta Nagy Tamás, a kutatás vezetője. Elmondása szerint az alapvető kérdésük az volt, veszélyt vagy inkább lehetőséget jelentenek-e ezek a csoportok. Ez pedig kutatásuk tanulsága szerint országonként eltér, még a V4 tagállamaiban is. Van, ahol minden oké A félkatonai szervezetekkel az elemző szerint probléma akkor van, ha az adott ország külpolitikai irányultságával, állami berendezkedésével, az emberi jogokhoz való hozzáállásával szemben határozzák meg magukat. Csehországban és Lengyelországban ennél fogva a paramilitáris csoportok nem jelentenek veszélyt, hiszen nézeteik kompatibilisek az állami doktrínával - hiszen az állam még bizonyos szintű felügyeletet is gyakorol felettük. Ezekben az országokban ugyanis a legnépesebb paramilitáris szervezeteknek az aktív tartalékos csoportok számítanak - ők nem profi katonák, de válsághelyzetekben segíthetnek a hivatásos hadseregnek. Szlovákiában és Magyarországon azonban más a helyzet. Nagy szerint ugyanis az itt működő szervezetek a létező, hivatalos rendvédelmi és katonai szervekkel párhuzamos struktúrákat hoznak létre, és a hivatalos állami doktrínával szemben foglalnak állást. Magyarországról az elmúlt tíz évből a már feloszlatott Magyar Gárdát és a Magyar Nemzeti Arcvonalat említette, Szlovákiában pedig a Vzdor Kysuce Akciócsoportot, illetve a Szlovák Honvédeket (Slovenskí branci). Ezeknek a csoportoknak ugyan nincs többezres tagbázisuk, ráadásul természetüknél fogva fragmentálódnak is — ez a jelenség megfigyelhető volt a Vzdor- nál és a Magyar Nemzeti Arcvonalnál, melynek vezetői többször összekülönböztek egymással, utóbbi szervezet ketté is szakadt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy passzívak lennének, és esetenként alaposan megszervezettek is, mint a Szlovák Honvédek. „A csoportok tevékenysége kérdőjelet vet fel, és veszélyes lehet” - magyarázza Nagy. Az alapvető veszélyforrás az, hogy a csoportok egy konfliktus esetén a nyugati katonai szövetség ellen mobilizálhatók, ráadásul - alternatíva híján - felszívják a militarista érdeklődésű fiatalokat. Nem beszélve arról, hogy sok esetben ezek a csoportok „szélsőségeskeltetőnek“ bizonyulnak. Mindezek mellett pedig több indíció van arra, hogy a csoportok orosz befolyás alatt állhatnak: a Magyar Nemzeti Arcvonalról kiderült, hogy vezetőjük szoros kapcsolatot ápolt bizonyos Magyarországon működő orosz hírszerzőkkel, a Szlovák Honvédeket pedig több orosz kiképző is gyakor- latoztatta az évek során. Alternatíva kall A Globsec elemzője több javaslatot is tett arra, hogyan lehetne felszámolni a szlovákiai paramilitáris csoportokkal kapcsolatos veszély- forrásokat - tulajdonképpen a tagok egyfajta átprogramozásával. Elsősorban leszögezte: nem nevezhetjük a félkatonai szervezetek minden egyes tagját szélsőségesnek, nagyrészt olyan emberekről van szó, akiket érdekel a katonáskodás, de nincs terük arra, hogy ezzel foglalkozzanak. Ennek a legjobb platformja értelemszerűen a hadsereg lenne, ám egyrészt nem mindenkiből lehet katona, másrészt nem egyszerű manapság a katonaélet. A fizetések ugyanis elsősorban Nyugat- Szlovákiában nem versenyképesek. Nagy szerint az államnak le kell választania a katonai munka iránt érdeklődőket a politikai szempontból nem kompatibilis tagoktól, és ellenőrzött alternatívát kell nekik nyújtani. A legjobb alternatívának a cseh modell, a 2004 óta működő aktív tartalékos rendszer tűnik. Szlovákiában ugyan tavaly óta működik az önkéntes katonai szolgálat rendszere, ám rendkívül korlátozottan: 150 helyből eddig 31-et sikerült betölteni a nem túl attraktív kritérium- rendszer miatt. Csehországban ennél jóval ambiciózusabb rendszerrel dolgoznak, 2500 hellyel, míg Lengyelországban a territoriális aktív tartalékos rendszerben 54 ezer hellyel számolnak. Nagy szerint a másik fontos dolog, hogy az államnak kommunikációjában építenie kell a pozitív, egészséges hazafiasságot, kivéve ezzel egy kommunikációs fegyvert az ellenfelek kezéből.-«KW ’ w m* 11 A Szlovák Honvédeknél lehetne jobb alternatíva is (Felvétel: a Szlovák Honvédek Facebook-oldala)
