Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-15 / 288. szám, péntek
2 | KOZELET 2017. december 15. I www.ujszo.com Kiska kinevezte az új alkotmánybírókat IBOS EMESE Pozsony. Három óv után ismét teljes létszámban működhet az Alkotmánybíróság. Andrej Kiska államfő tegnap átadta megbízólevélét a három új alkotmánybírónak, akik jövő szerdán kezdhetik el a munkát. Andrej Danko szerint Kiska helytelenül járt el, ezért találkozót kezdeményez az államfővel. Andrej Kiska államfőt az Alkotmánybíróság (AB) első tanácsának határozata kötelezte az alkotmány- bírók kinevezésére. Az államfő a parlament által már több éve megválasztott hét alkotmánybíró-jelölt közül Michal Duríš, Jana Laššáková és Mojmír Mamojka kinevezése mellett döntött. Kiska korábban mindhármuk szakmai rátermettségét és nyelvtudását kétségbe vonta. „A kinevezésükre vonatkozó döntésemre kicsit tovább kellett várniuk. Remélem, hogy az országnak megérte ez a várakozás. Remélem, hogy munkájukkal hozzájárulnak az Alkotmánybíróság tekintélyének növeléséhez” - mondta Andrej Kiska, aki tegnap már kerülte a konfrontációt a frissen, 12 évre kinevezett bírókkal. Duríš, a jegyző Michal Duriš kijelentette, hogy bár az utóbbi években valóban jegyző volt, korábban az ügyészségen és a bíróságon is dolgozott. Több éven keresztül a Közjegyzői Kamara elnöke volt. „Az alkotmánybírói poszt megszerzésében az Kiska kerülte a konfrontációt alkotmányosság megőrzése és betartása motivált” - közölte Duriš. Állítása szerint eddig tevékenysége során napi szinten foglalkozott alkotmányjoggal. Mamojka nem tett panaszt Mojmír Mamojka egyetemi oktatót a Smer parlamenti képviselőjeként választotta meg a plénum alkotmánybíró-jelöltnek. Ő volt az egyetlen jelölt, aki nem tett panaszt az AB-nál az államfő elutasítását követően, az AB első szenátusa azonban rá is kiterjesztette határozatát. „Én tiszteletben tartom a tanács döntését” - reagált Mamojka az AB döntésére. Neki azt is felróják, hogy parlamenti képviselőként számos alkalommal olyan törvényjavaslatokat is megszavazott, amelyek nyilvánvalóan ellenétben álltak az alkotmánnyal. „Jó jogász vagyok, de nem vagyok annyira kiváló, hogy előre meg tudjam mondani egy törvényről, hogy alkotmánysértő-e” - válaszolta Mamojka a korábbi szava(TASR-felvétel) zásait firtató kérdésekre. Hozzátette, hogy néhány jogszabályról még Nostradamus is képtelen lenne megjósolni, alkotmánysértő-e vagy sem. Már nem Smer-tag Jana Laššáková egy nappal kinevezése előtt, szerdán lépett ki a Smerből, még ebben a választási ciklusban is parlamenti képviselő volt. Szerinte lehetnek előnyei annak, hogy egyenesen a parlamentből kerül az Alkotmánybíróságra. Bár évek óta nem aktív jogász, az alkotmánybírói posztra felkészültnek tartja magát, a parlament alkotmányjogi bizottságában és a törvényhozásban szerzett tapasztalatai alapján. „Nincs semmi különleges abban, hogy a politikából érkezem. Más hazai bíróságokon és európai bíróságokon is kiváló politikusok dolgoznak, sőt, az Alkotmánybíróság több tagja is a politikából érkezett a testületbe” - jegyezte meg Laššáková. Felesleges vita? Ivetta Macejková, az Alkotmánybíróság elnöke szerint az AB sokat bírált döntései nem ellentmondásosak és az alkotmánybírójelöltek ügyében született három határozat is egy irányt képvisel. Kijelentette, tiszteletben tartja Andrej Kiska választását, és miután kinevezte az alkotmánybírókat fölösleges arról vitázni, hogy kinevezhette- e alkotmánybíróvá Laššákovát és Mamojkát egyszerre. Andrej Danko (SNS) azonban továbbra is kitart amellett, hogy a Laššáková-Mamojka-kettôs egyike nem lehet alkotmánybíró. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy álláspontjával egyedül van, hiszen nem csak elismert alkotmányjogászok, de Lucia Zitňanská (Híd) igazságügyi miniszter is rendben találta az államfő választását. Ráadásul Robert Ficónak sincs ellenvetése két volt képviselője kinevezése ellen. A házelnök nem zárta ki, hogy a parlament az AB-hoz fordul átfogó és kötelező érvényű magyarázatért az alaptörvény vonatkozó részére. Kezdeményezte a három legfőbb közjogi méltóság találkozóját is. Kisebbségi jogok az Európai Unióban Az Európai Parlament nyitott a kisebbségi jogokra (TASR/AP-fotó) Sokan hisznek a háttérhatalomban LAJOS P. JÁNOS Egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy az unió foglalkozzon a kisebbségi jogokkal. Az Európai Parlament (EP) állampolgárjogi bizottságának határozata mellett folyik az aláírásgyűjtés is a kisebbségi jogok uniós szabályozása érdekében. Strasbourg. Jövő év végére megszülethet az az európai parlamenti határozat, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy készítsen rendeletjavaslatot a nemzeti kisebbségi jogminimumra vonatkozóan. „Az állampolgári jogi bizottság már májusban foglalkozhat a jelentéstervezettel, ami legkésőbb őszre a plénum elé kerülhet” - mondta lapunknak Nagy József (Híd) EP-képviselő. Szerinte optimizmusra ad okot, hogy a javaslatot támogatta Claude Moraes brit képviselő, az állampolgári jogi bizottság (LIBE) elnöke is. „Tudatosítanunk kell, hogy az EU- ban nagyon sok kisebbséghez tartozó polgár diszkriminálva érzi magát” - jelentette ki Moraes a javaslat elfogadása kapcsán. Nagy szerint ősszel a plénum is foglalkozhat a kérdéssel, és reálisnak tartja, hogy el is fogja fogadni. „Miután a plénum elfogadja, a szöveget megkapja az Európai Bizottság, amely köteles választ adni azzal az elvárással, hogy teljesíti a jelentésben foglaltakat” - magyarázta az EP-képviselő. Úgy véli, hogy nem is a bizottság, hanem az egyes tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács meggyőzése lesz a nehezebb. Minority Safepack A kisebbségi jogok uniós szintű kezelésére tett másik próbálkozás a kisebbségi jogok szabályozásának petícióval való elérése, a Minority SafePack kezdeményezés. Ezt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) indította, és december elejéig 350 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie a szükséges egymillióból. A szeptemberben indított aláírásgyűjtésnek április 3-ig kell megszereznie a szükséges számú aláírást annak érdekében, hogy az Európai Bizottság foglalkozzon a kérdéssel. Nagy fontosnak tartja az aláírásgyűjtést is, de úgy véli, a parlamentben többet és gyorsabban tudnak majd elérni. Szlovákiában már 40 ezer A 350 ezer uniós aláíró között 40 ezer szlovákiai van, vagyis nálunk már elérték a minimális létszámot, ami esetünkben 9750. Ennek kampányát az MKP szervezi. Ha április 3- ig kell összegyűjteni az egymillió aláírást úgy, hogy hét országban a minimális számot is eléljék. Eddig ezt Szlovákia mellett csak Romániában teljesítették. Ezután a szervezők az Európai Bizottsággal is ismertethetik javaslataikat, és nyilvános meghallgatáson vehetnek részt az Európai Parlamentben. Végül a bizottság hivatalosan megfogalmazza és megindokolja, hogy a polgári kezdeményezésre válaszul adott esetben milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, és azt is megindokolja, ha a kezdeményezés nyomán nem javasol lépéseket. A kezdeményezést támogatni lehet a minority-safepack.eu oldalon. FINTA MÁRK Pozsony. Az, hogy Szlovákia lakossága egyre inkább jónak tartja az ország uniós tagságát, részben annak is köszönhető, hogy háttérbe szorult az EU-ellenes propagandát szajkózó dezinfor- mációs sajtó. A Globsec felmérése szerint egyre kevesebben használják őket elsődleges vagy másodlagos hírforrásként. Láthatóan hatásosak azok az álhíreket kiszűrő intézkedések és szigorítások, melyeket az olyan techóri- ások vezettek be, mint a Google és a Facebook. A Globsec biztonságpolitikai intézet felmérése szerint az elmúlt hat hónapban 22,4 százalékról 18 százalékra esett vissza azon válaszadók aránya, akik innen szerzik az információjukat - a megkérdezettek nagy része, több mint 60 százaléka elsősorban a televízióból és a rádióból tájékozódik, a másodlagos hírforrások között pedig egyértelműen a véleményformáló közéleti napi- és hetilapok állnak az első helyen. A fősodorbeli sajtónak azonban meggyűlik a baja azzal, hogy hitelességét több frontról is támadják - az egyik oldalon egyes hazai és külföldi vezetők, például Donald Trump vagy Robert Fico nyúl ehhez a stratégiához, a másik oldalon pedig a dezinformációs portálok gyakorlatilag erre építik fel létezésüket. Részben ennek eredménye, hogy a felmérés szerint válaszadók többsége, 49,3 százaléka úgy véli, hogy a sajtó nem nyújt objektív képet arról, ami Szlovákiában és a világban történik, ráadásul április óta 9 százalékponttal nőtt a bizalmatlanok aránya. A fősodorbeli média hitelességében maradéktalanul csak 47,3 százaléka hisz. A dezinformációs portálokon terjedő álhíreknek ugyanakkor visszaszorulásuk ellenére egy komoly, látványos hatása is megmutatkozott a Globsec felmérésében. A válaszadók 52,2 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy titkos egyletek és társaságok, egyfajta háttérhatalom irányítja a történéseket a világban, és egy totalitárius világhatalmat akarnak kiépíteni. Dániel Milo, a Globsec elemzője szerint a kérdést egyértelműen úgy tették fel, hogy az obskúrus összeesküvéselméletekből ismert „háttérhatalomra” céloztak, és nem azokra a vállalkozói csoportokra, melyek hazai tevékenységéről pé! íul a Gorilla-botrány medi' ’ása során szereztek tudomás n- berek. Ennek ellenére a <s háttérhatalomban az t több mint fele hisz, az 55-. .vesék kategóriájában ráadásul az arány több mint 59 százalékos. A 15-17 évesek korcsoportjában ugyanakkor ez az arány mindössze 28 százalékos.