Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-13 / 286. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. december 13. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Könyv a zempléni református templomokról A könyvet Kisgéresben, a Bethlen Kata Egyházmegyei Szavalóverseny keretében mutatták be (A szerző felvétele) Pedagógusokat és tanulókat tüntetnének ki NÉMETI RÓBERT Itt van Isten köztünk címmel jelent meg a Zempléni Református Egyházmegye új kötete, mely 160 oldalon, szöveggel és korhű fotókkal mutatja be a keleti régió református templomait. itemm A kötet templomonként átlagosan 10-12 színes fotóval, illetve gyülekezetenként egy-egy igeverssel és egy rövid történettel mutatja be a zempléni egyházmegye 38 református templomát. Kendi Csaba zempléni református esperes lapunknak elmondta, a kiadvány elsősorban a fényképekre összpontosít. „A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zempléni Egyház- megyéjének lelkészközösségében fogalmazódott meg a gondolat, hogy a reformáció jubileumi évében fényképeken dokumentáljuk azt a jelentős történelmi örökséget, amelynek gyülekezeteink ez idő szerint őrzői, gyarapítói. A feladatra egy bodrogközi születésű fotóst kértünk fel, de a grafikai munkát is egy bodrogközi szakember végezte. Szándékunk a kezdetektől az volt, hogy a fotókat - kiegészítve a legfontosabb történelmi adatokkal - közreadjuk” — nyilatkozta lapunknak Kendi Csaba. Hozzátette, a könyvben szereplő pillanatképek azért is különlegesek, mert a reformáció 500 éves jubileumának esztendejében készültek. A régió templomairól évekkel ezelőtt Bögöly János több könyvet is kiadott, azonban, az esperes szerint, míg azok inkább az épületek és a közösségek történelmi hátterével foglalkoztak, addig ez a kötet inkább a fotós szemével mutatja be a templomok talán nem vagy csak kevésbé látott oldalát. „Érdekel bennünket, hogyan látnak minket a kívülállók, és talán pont ezért kerültek be a könyvbe azok az építészeti jellegzetességek, amelyekre eddig nem is figyeltünk, vagy legalábbis ilyen szemszögből nem láttuk őket” - magyarázta Kendi Csaba. A könyveket a lelkészi hivataloknál lehet beszerezni, egy-egy példányért 12 eurós adományt fogadnak el. Az előzetes igények szerint egyelőre összesen hétszáz darabot nyomtattak. LECZO ZOLTÁN Jövö évtől újra szerveznének tanítónapot a városban. A Királyhelmeci Közös Tanügyi Hivatal tervezete szerint 2018-ban - hosszú idő után újra - közös ünnepséget tartanának a városban működő oktatási intézményekben dolgozók részvételével, és meghívnák a hivatalhoz tartozó két szomotori, valamint a leleszi alapiskola alkalmazottait is. A településen az elmúlt években ilyen rendezvényt nem szerveztek, márciusban csupán a polgármester vagy más városvezető köszöntötte a pedagógusokat. Jövőre az ünnepség keretében kitüntetéseket is átadnának azoknak a pedagógusoknak, akiket iskolájuk javaslata alapján a város vezetése kiemelkedő oktatói-nevelői munkájukért jutalmazna. Az elismeréshez - a tervezet alapján - 500 eurós pénzjutalom is járna. A közös tanügyi hivatalban kapott tájékoztatás szerint ezeket az elismeréseket nemcsak a város által fenntartott intézmények pedagógusai kaphatnák meg, hanem a szomotori és leleszi iskolákban dolgozók, valamint a településen működő szakközépiskola, a gimnázium és speciális alapiskola pedagógusai is. A hivatal ugyanakkor egy másiktervezetben aztjavasolja, hogy a város területén működő oktatási intézményekben tanuló diákokat isjutalmazzák a tanév végén. Ilyen elismerésben iskolánként egy diák részesülhetne évente, a kitüntetéshez 200 eurós pénzjutalom járna. Az is elképzelhető, hogy a diákok végül nem pénzt, hanem ugyanilyen értékű tárgyjutalmat kapnak. Az elismerés a kiváló tanulmányi eredményekért, illetve a kiemelkedő iskolán kívüli tevékenységért lenne adható. A közös tanügyi hivatal mindkét tervezetéről az önkormányzat idei utolsó, decemberi ülésén határoznak a képviselők. A legjobb eredményeket elérő, anyanyelvén tanuló magyar diák díját 2017-ben Ténai Lúcia, a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola tanulója ka pta (A szerző felvétele) A bodrogközi településen egyébként a díszpolgári címek és egyéb kitüntetések odaítélésekor rendszeresen átadják Királyhel- mec egyik testvértelepülése, Fel- sőzsolca díját is, melyet a magyarországi város minden évben a legjobb eredményeket elérő, anyanyelvén tanuló magyar diáknak adományoz. Vörös téglás szecesszió a gótika helyen A templomot Palásthy Pál püspök építtetett saját költségén (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Nem sok falu dicsekedhet azzal, hogy templomáról már a 13. században feljegyzés készült. A Középső Ipoly mente híres nagyközsége, Palást első templomát 1281- ben említi a pápai tizedszedő jegyzék, mint nagy jövedelmű helyet. Sajnos, az akkori templomnak nyoma sem maradt, de a ma álló, Szent György tiszteletére szentelt neoromán stílusú szakrális épület is figyelemre méltó. A falu fölé magasodó domb nyugati felén áll az 1898-ban felszentelt neoromán stílusú, már a szecesszió jegyeit is magán hordozó monumentális méretű, magas tomyú templom, amelyet Palásthy Pál püspök építtetett saját költségén, pappá szentelésének félszázados évfordulóján. A falut sok száz éven át birtokoló család híressé vált tagja iskolát is alapított itt 1890-ben, ma a helyi egyházi iskola viseli a nevét. A templom rendkívül míves kivitelezésű, a vörös égetésű téglák és a beton, a kő és a vakolt elemek harmonikus képet mutatnak, a karcsú torony, a mesterien megfaragott külső domborművek egy nagyvonalú templomépíttetőnek, Palásthy Pálnak, a mecénásnak állítanak emléket. A robusztus méretek, az első pillantásra ridegnek látszó anyagok szépen kiegészítik egymást, a feszes komorságot a festett üvegű ablakok könnyedsége oldja fel. Kora téli fényekben felemelő látvány. Ősi hely, családi birtok Palást első írásbeli említése 1156- ból származik, amikor bizonyos Martyrius esztergomi érsek a falu dézsmáját átengedte a káptalannak. A helynek nevet adó család őse, Bors pedig II. Endre szentföldi hadjáratán jeleskedett, ezért kapta meg a királytól jutalomként a birtokot 1217- ben. A már említett 1281-es bejegyzés idején erődített udvarház állt a falu fölötti domb keleti oldalán, valahol a mai régi, nagy magtárépület helyén. Az első templom feltételezhetően donátori szent hely volt, azaz Legközeíebb a pafásli kaslétyl mulatjuk be. a települést uraló, a templomot bőkezűen megajándékozó földesúri kegytemplom. A források szerint az új templom építtetője, Palásthy Pál egy 1688-as vizitációra hivatkozva az állítja, gótikus stílusú hajós, de román stílusú szentélyes templom volt ez az ősi szent hely. Piacsek Lajos leírása szerint egy keleti bejáratánál tornyos, északi oldalán pedig védő- vagy lakótomyos épület volt a palásti templom, amely még a tatárjárás kori pusztítás utáni fenyegetettség miatt kapott északi tornyot is. Ez a templom az 1552-es szomorú emlékű palásti csata idején pusztult el, amikor az oszmán hadak feldúlták, felgyújtották, értékeit elrabolták. Érdekesség, hogy Palást templomának rajza szerepel Lázár deák 1528-as térképén is, amely Magyarország első térképes ábrázolása. Piacsek szerint a régi templom nem is a mai helyén állt, hanem attól bő hatvan-hetven méterrel keletebbre, a mai kastélyudvar nyugaTájoló Palást község a Nagykürtös és Érsekújvár közti 75-ös út mellettfekszik, a templom a 48,160/18,974 GPS- koordinátáknál található. ti részén. Ennek az állításnak viszont ellentmondanak azok a sírleletek, amely a neoromán stílusú templom 1889-es építése idejéből származnak, az akkori plébános, Varjú Sándor juttatta el őket Ipolyságra, az 1898-as történelmi kiállításra. A leleteket 17. századinak becsülték akkor. Czobor Béla művészettörténeti író leírása szerint egy férfi és egy nő ruházatának maradványai kerültek elő egy régi kriptából, mégpedig egy díszes férfi nemezsüveg és egy aranyos csipkével díszített női főkötő maradványai. Hogy hová keveredtek el az elmúlt 120 év alatt, arról nem sikerült információt találni. Azt viszont Palásthy Ferenc kéziratban maradt leírásából lehet tudni, hogy a templomot, mint az szokás volt korábban, védőfalas temető vette körül. Aki ma idelátogat, egy viszonylag friss, legfeljebb 30 éve engedélyezett, kissé érthetetlen és észérvekkel nehezen megindokolható felparcellázás utáni helyzetet lát. A falu domináns helyén, a templom és a kastély közti részen, feltételezhetően az ősi, már a 18. században bezárt temető helyén modem családi házak állnak. Pedig a kastély régi, északnyugat felé néző, kevésbé díszes szolgálati bejárata, a terepalakulat, a templom elhelyezkedése egy kiegyensúlyozott településközpontot mutat, megcsonkolt állapotában is. Olyan településközpontot, amelynek másik igen fontos eleme a ma iskolaként működő barokkklasszicista Palásthy-kastély.
