Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-13 / 286. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. december 13. KULTÚRA I 5 A könyv mint fiiveskert Száz Pál a nyelv gazdag, természetes tundérkertjébe invitálja a kalandvágyé olvasót Száz Pál író és Szőke Erika képzőművész, a kötet illusztrátora (Somogyi Tibor felvétele) Dicsérik a jediket Los Angeles. Megható, humoros és erős - ezek a jelzők szerepelnek a legtöbb kritikában, amelyek az új, 8-as számmal jelölt Star Wars-epizód elővetítését követően megjelentek a közösségi oldalakon. A kritikusok közül többen már a vetítés alatt használták a Twittert első benyomásaik megosztására. A stúdió kikötötte, hogy a filmről csak közép-európai idő szerint kedd 17 óra után jelenhetnek meg kritikák. A brit The Telegraph Twitter-bejegyzésekből rakta össze a Star Wars - Az utolsó Jedik várható visszhangját. Az Entertainment Weekly szakértője szerint „a néhai Carrie Fishemek van pár felejthetetlen pillanata Leia hercegnőként”, Mark Hamill pedig szívbe mar- kolóan alakítja a „megtört és elveszett” Luke Skywalkert. A Hollywood Reporter kritikusa szerint a film „elképesztő”, Birodalmi lépegető Los Angelesben, a világpremier helyszínén (SITA/AP) „rendkívül izgalmas harci jelenetekkel”. Erik Davis ( Rotten To- matoes) azt állítja, hogy ez a legjobb epizód A birodalom visszavág óta. A Los Angeles Times- ban is pozitív kritika várható, munkatársuk ezt twittelte a moziteremből: , Az utolsó Jedik mélyen emberi történet, vicces és meglepő fordulatokkal”. Scott Mantz (Access Hollywood) némi bírálatot is megfogalmazott, túl hosszúnak tartja a filmet, amelynek közepe szerinte eléggé von- tatottra sikerült. (k) JUHÁSZ KATALIN Fűje sarjad mezőknek címmel jelent meg a Kalligramnál Száz Pál phytolegendáriuma, amelyben a gyógynövények, fák, virágok, gyökerek egybeszövődnek egy félig valós, félig kitalált mátyusföldi falu. Marad lakóinak élettörténeteivel. A helyi nyelvjárást fonetikus lejegyzéssel jeleníti meg e szerző, aminek köszönhetően ízeket is érzünk olvasás közben. Ilyen komplex könyvbemutató nem volt még a Pozsonyi Magyar Intézetben. A hagyományos beszélgetős formán túl ugyanis gyógyteákat is kóstolhattak az érdeklődők hétfő este, megnézhették a kötet illusztrációiból készült kiállítást, valamint Szőke Erika további, a kötet hatására született képeit, és belehallgathattak a CD- mellékletbe, amelyen Culka Ottó mond el néhány phytoszöveget. Kell is ennyi kapaszkodó, mert nem mindenki olvasott már fonetikus lejegyzéssel született szöveget. Sőt, tudtommal a magyar nyelvterületen senki sem írt még ilyen módon szép- irodalmi művet. A szerzőtől megtudtuk például, hogy a vizsgált térségben ötféle e hangot használtak/hasz- nálnak, amelyek közül ő „csak” hármat alkalmazott (e, é, e), mert ennél több már megterhelő lenne az olvasónak. Négyéves munkafolyamat végére került most pont. Száz Pál, a gyógynövények szakavatott ismerője lassan és élvezettel gyűjtögette szűkebb pátriája, Pered - azaz Marad - történeteit, legendáit, pletykáit. A nagyszülőknek fontos szerepük volt ebben, ezért került a fotójuk (Szőke Erika által „felvirágozva” ) az első fejezet elejére. De készített hosszú interjúkat is szovjet lágereketmegjárt vagy kitelepített helyiekkel. „Ha a könyvet egy kertnek tekintjük, ezek az életin- teíjúk a fák benne mondta Száz Pál a műsorvezető, Csanda Máté művészettörténész kérdésére, aki megérezte a kötetben a dokumentarista jelleget. Kiderült, hogy szinte mindegyik szöveg valós történeten alapszik, az viszont már a szerzőn múlott, miként csinál ebből a beszélt nyelvből költői nyelvet. A műsorvezető egyébként számos fontos kérdést felvetett az est folyamán, melyek segíthetik a majdani befogadást. Szerinte a kötet találomra kinyitva is olvasható, olyan, mint egy breviárium vagy herbárium. Száz Pál egyetértett, hozzátéve, hogy azért igyekezett rendszerbe foglalni a burjánzást. Ez a rendszer pedig az ünnepek rendje, a szakrális idő, amely faluhelyen mindig is összefüggött az aktuális kerti munkafolyamatok rendjével (lásd pl. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe). Valamennyi évszaknak megvannak a maga gyógynövényei, amelyek hol fontos, életmentő szerepet töltenek be ezekben a történetekben, hol csak említés szintjén szerepelnek. Sűrű emlékanyag jelenik meg a beszélt nyelv sodrásában, megélednek a hol torokszorító, hol humoros történetek, amelyeket a növényvilág szinte metaforikus keretbe foglal. Különböző korok rajzolódnak ki, „Pilátus elvtárstól” Rambóig, aki bozótvágó késsel vág rendet a kert dzsungelében. Bekúsznak a török idők (Maradon kebabot is lehet kapni), felbukkannak a kínaiak (a Kis-Duna menti rizstermesztés mint a szocialista terv- gazdálkodás része). Típusukat tekintve ötféle szöveggel találkozhatunk a kötetben: phy- toaforizmákkal, phytoikonokkal, phytoenigmákkal, phytolegendákkal és phytoanekdotákkal. Nézzünk egy utóbbit, A saijúbengézís címűt: „Gyertyaszentölő havábo, télvíz vígé felé hänak meg a legtöbben. Öreganyád se írté meg a kikeletét. Olyanok, mind a apró gyertya- lángocskák a Gyertyaszentölő Szüzmárjácsko koronájjábo. Olyanok, mind a saijúk a fődbe. Amikor má a fótokba óvatt, jegesre fagyott hovon hasraesik a napsugár, amikor má éccsepét mosolog a nap, má lehet mennyi saijút béngéznyi. Legjobb a csóvány, mer attú megeddződik a télbe égyötört test, még főmelegítti a embérbe fagyott lelket. Ezér osztán véres a csóvány sarja, mind a izgó, zsarátnoknak mongyák maradon túl, még lila mind a alkonyat. Olyan picinyék, isteném, alig léhet ikét észrevénnyi. Olyan ez mind, mind a fötámodás. Monta Öreganyád.” Sok termékeny párhuzam szövi át a kötetet, amelyet Csehy Zoltán szerkesztett és Csillag Lajos tervezett. Sok a réteg (mint a hagymában), sok az átgondolni és élvezni való. És sok irodalmár szerint ez az év legjelentősebb hazai magyar szépirodalmi műve. MOZIJEGY Woody ezredjóre is szórakoztató Tökéletesen érthető, ha valakinek mostanra már elege van Woody Allen filmjeiből. Mert unja, hogy ugyanarra a sémára épülnek, már nem tud mosolyogni a halovány poénokon, és az sem vidítja fel, hogy a 82 éves rendező mozijaiban még most is felvonul a hollywoodi sztárvilág színe-java. Van viszont tengernyi néző, aki ezredjére is képes megnézni ugyanazt a Woody Allen-filmet, és nem érdekli, hogy előre tudja, mi lesz a jövő éviben, mert érzi, hogy ez a figura még mindig szíwel-lélekkel csinálja a mozijait. Az ilyen nézőknek készült a Wonder Wheel. Bár ez most mindenképpen komo- rabb darab, mint az elmúlt évek filmjei. Hiába járunk a csodás bro- oklyni Coney Islanden, nem az Éjfélkor Párizsban vagy a Café Society vidámsága köszön vissza: egy nem éppen boldog családanya, Ginny történetét nézzük, aki feladta élete nagy álmát (nem lett belőle elismert színésznő), és most nagyokat ordítozik, miközben pincéméként tengődik. Ahogy az a Woody Allen- filmekben már megszokott, itt is megjelenik a szerelemi affér, amiből persze szerelmi háromszög lesz, hogy tényleg minden a szokásos ügymenet szerint folyjon. Ám egy percig sincs ezzel probléma, mivel a Wonder Wheel olyan hangulatosan varázsolja elénk az ötvenes évek Amerikáját, hogy legszívesebben rögvest rohannánk a mozi központi helyszínéül szolgáló vidámparkba. Szerencsére nem csak a külsőségekre fektetett hangsúlyt a veterán rendező: elfuserált életeket, boldogtalan embereket vonultat fel, és ahogy haladunk előre a cselekményben, úgy lesz egyre átélhetőbb a drámájuk, kezdjük elhinni, hogy Ginny valóban összeroppan (Kate Winslet megint megmutatja, milyen profi drámai színésznő). Nem kérdés, hogy ennek köze van a film színpadiasságához: úgy játszik a Wonder Wheel a fényekkel, mintha színházban lennénk, ahol még hosszabb monológokra is jut idő. Vannak ugyan pillanatok, amikor ez a teátrális rendezési módszer zavaró és művinek hat, ám az összbenyomás mégiscsak az, hogy itt egy Woody Allen-film, amelyben jóval több a dráma, mint a komédia, de így is szerfelett kellemes szórakozás. így, karácsony előtt pedig igen jó moziélmény. Gera Márton Wonder Wheel - Az óriáskerék (Wonder Wheel). Amerikai dráma, 101 perc, 2017. Rendezte: Woody Allen. Szereplők: Kate Winslet, Justin Timberlake, Juno Temple, Jim Belushi. A feminizmus lett az év szava New York. A feminizmust kiáltották ki a 2017-es év szavának a Merriam-Webster amerikai angol értelmező szótár szerkesztői; a felhasználók idén 70%-kal többször kerestek rá a kifejezésre a népszerű lexikon honlapján, mint 2016-ban. Peter Sokolowski szerkesztő szerint a rákeresések számát több esemény is emelte, például a világszerte több helyen is megrendezett januári, „nők menete” tüntetéssorozat, a Harvey Weinstein amerikai sztárproducert és a média, a politika, a szórakoztatóipar egyéb szereplőit ért vádak nyomán indult „me too” kampány, valamint az amerikai elnökválasztás. A kifejezésre A szolgálólány meséje című tévésorozat, valamint a Wonder Woman című akciófilm nyomán is sokan rákerestek. (MTI)
