Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-13 / 286. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. december 13. KULTÚRA I 5 A könyv mint fiiveskert Száz Pál a nyelv gazdag, természetes tundérkertjébe invitálja a kalandvágyé olvasót Száz Pál író és Szőke Erika képzőművész, a kötet illusztrátora (Somogyi Tibor felvétele) Dicsérik a jediket Los Angeles. Megható, hu­moros és erős - ezek a jelzők sze­repelnek a legtöbb kritikában, amelyek az új, 8-as számmal je­lölt Star Wars-epizód elővetítését követően megjelentek a közössé­gi oldalakon. A kritikusok közül többen már a vetítés alatt hasz­nálták a Twittert első benyomá­saik megosztására. A stúdió kikötötte, hogy a filmről csak közép-európai idő szerint kedd 17 óra után jelenhet­nek meg kritikák. A brit The Te­legraph Twitter-bejegyzésekből rakta össze a Star Wars - Az utol­só Jedik várható visszhangját. Az Entertainment Weekly szakértője szerint „a néhai Carrie Fishemek van pár felejthetetlen pillanata Leia hercegnőként”, Mark Hamill pedig szívbe mar- kolóan alakítja a „megtört és el­veszett” Luke Skywalkert. A Hollywood Reporter kritikusa szerint a film „elképesztő”, Birodalmi lépegető Los Angeles­ben, a világpremier helyszínén (SITA/AP) „rendkívül izgalmas harci jelene­tekkel”. Erik Davis ( Rotten To- matoes) azt állítja, hogy ez a leg­jobb epizód A birodalom vissza­vág óta. A Los Angeles Times- ban is pozitív kritika várható, munkatársuk ezt twittelte a mo­ziteremből: , Az utolsó Jedik mé­lyen emberi történet, vicces és meglepő fordulatokkal”. Scott Mantz (Access Hollywood) némi bírálatot is megfogalmazott, túl hosszúnak tartja a filmet, amely­nek közepe szerinte eléggé von- tatottra sikerült. (k) JUHÁSZ KATALIN Fűje sarjad mezőknek címmel jelent meg a Kalligramnál Száz Pál phytolegendáriuma, amelyben a gyógynövények, fák, virágok, gyökerek egybe­szövődnek egy félig valós, félig kitalált mátyusföldi falu. Marad lakóinak élettörténete­ivel. A helyi nyelvjárást fone­tikus lejegyzéssel jeleníti meg e szerző, aminek köszön­hetően ízeket is érzünk olvasás közben. Ilyen komplex könyvbemutató nem volt még a Pozsonyi Magyar In­tézetben. A hagyományos beszélge­tős formán túl ugyanis gyógyteákat is kóstolhattak az érdeklődők hétfő es­te, megnézhették a kötet illusztráció­iból készült kiállítást, valamint Szőke Erika további, a kötet hatására szüle­tett képeit, és belehallgathattak a CD- mellékletbe, amelyen Culka Ottó mond el néhány phytoszöveget. Kell is ennyi kapaszkodó, mert nem mindenki olvasott már fonetikus le­jegyzéssel született szöveget. Sőt, tudtommal a magyar nyelvterületen senki sem írt még ilyen módon szép- irodalmi művet. A szerzőtől megtud­tuk például, hogy a vizsgált térségben ötféle e hangot használtak/hasz- nálnak, amelyek közül ő „csak” hár­mat alkalmazott (e, é, e), mert ennél több már megterhelő lenne az olva­sónak. Négyéves munkafolyamat végére került most pont. Száz Pál, a gyógy­növények szakavatott ismerője las­san és élvezettel gyűjtögette szűkebb pátriája, Pered - azaz Marad - törté­neteit, legendáit, pletykáit. A nagy­szülőknek fontos szerepük volt eb­ben, ezért került a fotójuk (Szőke Eri­ka által „felvirágozva” ) az első feje­zet elejére. De készített hosszú inter­júkat is szovjet lágereketmegjárt vagy kitelepített helyiekkel. „Ha a könyvet egy kertnek tekintjük, ezek az életin- teíjúk a fák benne mondta Száz Pál a műsorvezető, Csanda Máté művé­szettörténész kérdésére, aki meg­érezte a kötetben a dokumentarista jelleget. Kiderült, hogy szinte mind­egyik szöveg valós történeten alap­szik, az viszont már a szerzőn múlott, miként csinál ebből a beszélt nyelv­ből költői nyelvet. A műsorvezető egyébként számos fontos kérdést felvetett az est folya­mán, melyek segíthetik a majdani be­fogadást. Szerinte a kötet találomra kinyitva is olvasható, olyan, mint egy breviárium vagy herbárium. Száz Pál egyetértett, hozzátéve, hogy azért igyekezett rendszerbe foglalni a bur­jánzást. Ez a rendszer pedig az ünne­pek rendje, a szakrális idő, amely fa­luhelyen mindig is összefüggött az aktuális kerti munkafolyamatok rendjével (lásd pl. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe). Valamennyi évszaknak megvan­nak a maga gyógynövényei, amelyek hol fontos, életmentő szerepet tölte­nek be ezekben a történetekben, hol csak említés szintjén szerepelnek. Sűrű emlékanyag jelenik meg a be­szélt nyelv sodrásában, megélednek a hol torokszorító, hol humoros törté­netek, amelyeket a növényvilág szin­te metaforikus keretbe foglal. Külön­böző korok rajzolódnak ki, „Pilátus elvtárstól” Rambóig, aki bozótvágó késsel vág rendet a kert dzsungelé­ben. Bekúsznak a török idők (Mara­don kebabot is lehet kapni), felbuk­kannak a kínaiak (a Kis-Duna menti rizstermesztés mint a szocialista terv- gazdálkodás része). Típusukat tekintve ötféle szöveg­gel találkozhatunk a kötetben: phy- toaforizmákkal, phytoikonokkal, phytoenigmákkal, phytolegendákkal és phytoanekdotákkal. Nézzünk egy utóbbit, A saijúbengézís címűt: „Gyertyaszentölő havábo, télvíz vígé felé hänak meg a legtöbben. Öreganyád se írté meg a kikeletét. Olyanok, mind a apró gyertya- lángocskák a Gyertyaszentölő Szüz­márjácsko koronájjábo. Olyanok, mind a saijúk a fődbe. Amikor má a fótokba óvatt, jegesre fagyott hovon hasraesik a napsugár, amikor má éccsepét mosolog a nap, má lehet mennyi saijút béngéznyi. Legjobb a csóvány, mer attú megeddződik a tél­be égyötört test, még főmelegítti a embérbe fagyott lelket. Ezér osztán véres a csóvány sarja, mind a izgó, zsarátnoknak mongyák maradon túl, még lila mind a alkonyat. Olyan picinyék, isteném, alig léhet ikét észrevénnyi. Olyan ez mind, mind a fötámodás. Monta Öreganyád.” Sok termékeny párhuzam szövi át a kötetet, amelyet Csehy Zoltán szerkesztett és Csillag Lajos terve­zett. Sok a réteg (mint a hagymá­ban), sok az átgondolni és élvezni való. És sok irodalmár szerint ez az év legjelentősebb hazai magyar szépirodalmi műve. MOZIJEGY Woody ezredjóre is szórakoztató Tökéletesen érthető, ha valakinek mostanra már elege van Woody Al­len filmjeiből. Mert unja, hogy ugyanarra a sémára épülnek, már nem tud mosolyogni a halovány poénokon, és az sem vidítja fel, hogy a 82 éves rendező mozijaiban még most is felvonul a hollywoodi sztárvilág színe-java. Van viszont tengernyi néző, aki ezredjére is ké­pes megnézni ugyanazt a Woody Allen-filmet, és nem érdekli, hogy előre tudja, mi lesz a jövő éviben, mert érzi, hogy ez a figura még mindig szíwel-lélekkel csinálja a mozijait. Az ilyen nézőknek készült a Wonder Wheel. Bár ez most mindenképpen komo- rabb darab, mint az elmúlt évek filmjei. Hiába járunk a csodás bro- oklyni Coney Islanden, nem az Éj­félkor Párizsban vagy a Café So­ciety vidámsága köszön vissza: egy nem éppen boldog családanya, Ginny történetét nézzük, aki feladta élete nagy álmát (nem lett belőle el­ismert színésznő), és most nagyokat ordítozik, miközben pincéméként tengődik. Ahogy az a Woody Allen- filmekben már megszokott, itt is megjelenik a szerelemi affér, amiből persze szerelmi háromszög lesz, hogy tényleg minden a szokásos ügymenet szerint folyjon. Ám egy percig sincs ezzel probléma, mivel a Wonder Wheel olyan hangulatosan varázsolja elénk az ötvenes évek Amerikáját, hogy legszívesebben rögvest rohannánk a mozi központi helyszínéül szolgáló vidámparkba. Szerencsére nem csak a külsősé­gekre fektetett hangsúlyt a veterán rendező: elfuserált életeket, bol­dogtalan embereket vonultat fel, és ahogy haladunk előre a cselek­ményben, úgy lesz egyre átélhetőbb a drámájuk, kezdjük elhinni, hogy Ginny valóban összeroppan (Kate Winslet megint megmutatja, milyen profi drámai színésznő). Nem kér­dés, hogy ennek köze van a film színpadiasságához: úgy játszik a Wonder Wheel a fényekkel, mintha színházban lennénk, ahol még hosszabb monológokra is jut idő. Vannak ugyan pillanatok, amikor ez a teátrális rendezési módszer zavaró és művinek hat, ám az összbenyo­más mégiscsak az, hogy itt egy Woody Allen-film, amelyben jóval több a dráma, mint a komédia, de így is szerfelett kellemes szórako­zás. így, karácsony előtt pedig igen jó moziélmény. Gera Márton Wonder Wheel - Az óriáskerék (Wonder Wheel). Amerikai drá­ma, 101 perc, 2017. Rendezte: Woody Allen. Szereplők: Kate Winslet, Justin Timberlake, Juno Temple, Jim Belushi. A feminizmus lett az év szava New York. A feminizmust ki­áltották ki a 2017-es év szavának a Merriam-Webster amerikai angol értelmező szótár szer­kesztői; a felhasználók idén 70%-kal többször kerestek rá a kifejezésre a népszerű lexikon honlapján, mint 2016-ban. Peter Sokolowski szerkesztő szerint a rákeresések számát több ese­mény is emelte, például a világ­szerte több helyen is megrende­zett januári, „nők menete” tün­tetéssorozat, a Harvey Wein­stein amerikai sztárproducert és a média, a politika, a szórakoz­tatóipar egyéb szereplőit ért vá­dak nyomán indult „me too” kampány, valamint az amerikai elnökválasztás. A kifejezésre A szolgálólány meséje című tévé­sorozat, valamint a Wonder Woman című akciófilm nyomán is sokan rákerestek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom