Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-13 / 286. szám, szerda
2 | KÖZÉLET 2017. december 13. | www.ujszo.com Kiska megnyitotta a melegjogi vitát Kiska első szlovák államfőkéntfogadott LGBT-aktivistákat (SiTA-feivétei) 64 millió eurós projektet szüntetett meg Érsek Pozsony. Visszavonta a 64 millió eurós költségű Építkezési információs rendszer beszerzésének terveit Érsek Árpád (Híd) közlekedésügyi miniszter, mert feleslegesnek tartotta a megvalósítást. Érsek elmondása szerint saját elemzéseik és szakértői vélemények alapján hozta meg döntését. A projektet átvilágíttatta a pénzügyminisztérium Értéket a pénzért (Hodnota za peniaze) osztályával is. „Fokozatosan elemezzük azokat az IT-projekteket, melyeket minisztériumba való megérkezésem után találtam az asztalomon” - nyilatkozta a miniszter. A rendszer feladata az lett volna, hogy digitalizálja az építési és területfejlesztési folyamatokat, illetve csökkentse az engedélyek kiadásának idejét. „A közlekedésügyi miniszter döntését örömmel fogadtuk, mivel a projekt fenntartása is túl nagy kockázatot jelentett a 64 milliós beszerzési költség mellett” - mondta a pénzügyminisztériumhoz tartozó Értéket a pénzért igazgatója, Štefan Kišš. A közlekedési miniszter már a második olyan projektet szüntette meg, amit még az első F ico- kormány indított el. Korábban a 40 millió eurós költséggel tervezett Passzív Infrastruktúra Atlaszát törölte, melynek célja az optikai, illetve energetikai mérnöki hálózatok feltérképezése volt, mivel nem látta biztosítottnak a finanszírozását, és megkérdőjelezhető volt a haszna is az egyszerű felhasználók számára. (mm) FINTA MÁRK Andrej Kiska államfő a minap érzékeny, hosszú ideje jegelt témát nyitott meg. Első szlovák köztársasági elnökként fogadott LGBT-aktivistákat, ás azt mondta, fel kell újítani a vitát az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáréi. A téma a nagypolitika szintjén utoljára másfél éve rezonált, majd hagyták elhalni. Kiska a Másság Kezdeményezés (Iniciatíva Inakosť) aktivistáit fogadta. „Mindannyiunk érdekében áll, hogy eltávolítsuk azokat a felesleges akadályokat és problémákat, melyekkel az azonos nemű pároknak szembe kell nézniük a hétköznapokban” - mondta Kiska, aki szerint a társadalom számára jó, ha az együtt élő párok törődhetnek egymással, és válsághelyzetekben hagyatkozhatnak egymásra. Az államfő szerint a három évvel ezelőtti, családról szóló népszavazás félbeszakított minden olyan racionális igyekezetei, mely biztosította volna az azonos nemű párok számára legalább a minimális jogvédelmet - például azt, hogy egymás közeli hozzátartozójaként lépjenek fel, hozzáférhessenek egymás egészségügyi állapotáról szóló információkhoz, vagy örökölhessenek egymás után. Kiska ezért szeretne visszatérni a témáról szóló vitához. Konzervatív nyitás Az, hogy az államfő fogadta az LGBT-aktivistákat, két okból is furcsának hathat. Egyrészt a melegjogok erősítését szorgalmazó civileket a közjogi méltóságok szinte teljesen ignorálják, az aktivisták úgy nyilatkoztak, többször is hiába próbáltak bejutni Robert Fico kormányfőhöz, vagy korábban Pavol Paška volt házelnökhöz, és Kiskánál is évek óta kopogtattak már. Másrészt Kiska alapvetően konzervatív politikus, és a családról szóló népszavazáson is arra szavazott, hogy házasságnak kizárólag nő és férfi kapcsolatát lehessen nevezni, és hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket. Ugyanakkor az államfő az egyébként érvénytelen népszavazás után megjegyezte, a kampány rendkívül gyűlölködő volt, és az eredményt senki sem tarthatja győzelemnek. Melegjogi darázsfészek Azzal, hogy Kiska kísérletet tett a melegjogi viták megnyitására, minden bizonnyal olyan darázsfészekbe nyúlt, amit már évek óta jegelni próbál a szlovákiai politikai elit egy része, mivel kellemetlen számára. Ebben a kormányzati ciklusban az elő- remozdulás kevéssé valószínű, hiszen az SNS hosszú távon elutasítja az erről való tárgyalást, és az elmúlt években a Smer is negatívan állt a témához - holott szinte az összes környező ország jóval előbbre jár ezen a területen, mint Szlovákia. Žitňanská lépne A Híd ugyan a vitát nem utasítja el ám Bugár Béla pártjában szintén akadnak komoly fenntartások az LGBT-jogokkal kapcsolatban, és nem sietnek feszegetni a témát. „A köztársasági elnök olyan témát nyitott meg, amely erősen megosztja a társadalmat” - közölte kérdésünkre a párt. A Híd szerint érzelmi alapon lehetetlen ésszerű döntést hozni, ezért jelen pillanatban ez a kérdés számukra nem aktuális. Az örökösödés vagy az egészségi állapottal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés kérdéséről folytatott vita elől viszont nem zárkóznak el. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter, a párt alelnöke,ugyanakkor kicsit másként nyilatkozott, úgy tűnik, nem tett le arról, hogy változtasson. Lapunk kérdésére szóvivőjén keresztül azt üzente, egyetért Kiska álláspontjával, és a tárca dolgozik egy törvénymódosításon, mely segítheti az LGBT-közösség tagjait bizonyos élethelyzetekben. Tavaly nyáron ugyanakkor hasonlóan nyilatkozott, ám azóta sem történt látványos előrelépés. Saját törvénytervezetet a jövő évben az LGBT-aktivisták is be akarnak mutatni - ezt Kiskánál tett látogatásukkor közölték. Az azonban, hogy bármelyik tervezetet elfogadja a parlament, a jelenlegi politikai helyzetben erősen kérdéses. Változhat az alkotmánybíró-választás Kažimír: csont nélkül átmehet a költségvetés ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament ma délelőtt szavaz a jövő évi állami költségvetésről. „Meggyőződésem, hogy a büdzsé elfogadásával nem lesz probléma” - nyilatkozta tegnap Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter. A tárcavezető azonban elismerte, hogy még vannak olyan költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok, amelyeket nem sikerült lezárni. Ilyen például az éjszakai műszakért és a hétvégi munkáért járó pótdíj növelése valamint a 13. és 14. fizetés kérdése is. „Az utóbbiakat az érintettek egy része nem fogadta kitörő örömmel. Konkrétan a munkáltatókra gondolok. A kormány ezért olyan megoldást szeretne elérni, amely a vállalkozóknak is jobban megfelelne. A pénzügyminisztériumnak azonban arra is ügyelnie kell, hogy a változások összhangban legyenek a már elfogadott költségvetési keretszámokkal” - tette hozzá a pénzügyminiszter, aki szerint az új jogszabályokra 100 millió eurós tartalék áll rendelkezésre. A jövő évi költségvetés tervezete 13,983 milliárd eurós bevételekkel és 15,956 milliárd eurós kiadásokkal számol, a hiány így 1,973 milliárd euró lesz, ami a jövő évre jósolt bruttó hazai termék (GDP) 0,83 százaléka. A Költségvetési Tanács elnöke, Ivan Šramko azonban már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a deficit betartásával gondok lehetnek. „Ha a kormány nem hoz pótlólagos intézkedéseket, a deficit jövőre a tervezett 0,83 helyett elérheti az 1,4 százalékot. Az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya pedig nem a kormány által jelzett 49,9 százalék lesz, hanem elérheti akár az 50,7 százalékot is” - figyelmeztet Šramko. „Jövőre 30 ezer új munkahely létrehozásával számolunk. Ezt egyre kevésbé leszünk képesek betölteni hazai munkaerővel." Peter Kažimír pénzügyminiszter Kažimír tegnap azt is elismerte, hogy Szlovákia az elkövetkező időszakban az eddigieknél is jobban rákényszerül a munkaerőbehozatalra. „Jövőre 30 ezer új munkahely létrehozásával számolunk. Mivel ezt egyre kevésbé leszünk képesek betölteni hazai munkaerővel, számolnunk kell a vendégmunkások egyre nagyobb számával is” - tette hozzá a tárcavezető. (TASR, mi) IBOS EMESE Andrej Kiska lezárta az alkotmánybíró-jelöltek körül kialakult vitát. Ugyanakkor az ellenzékkel együtt az Alkotmánybíróság működését szabályzó törvény módosítását sürgeti. Pozsony. Andrej Kiska szerint az Alkotmánybíróság első tanácsának döntése értelmében jogilag lehetetlen eljárni, ugyanakkor mementó lehet az elkövetkező generációk számára. „Figyelmeztetés mindenkinek, hogy milyen mélyre lehet süllyedni akkor, ha a politikai akarat kiszorítja a jogot abból az intézményből, melynek védelmeznie kellene az alkotmányosságot” - közölte az államfő. Szerinte azonban a további harcnak nincs értelme, még akkor sem, ha saját igazáról mélyen meg van győződve. Kiska szerint sürgősen módosítani kell az alkotmánybírók megválasztásának szabályait. Elégedett nyertesek Mojmír Mamojka alkotmánybíróként méltóságteljesen akarja képviselni az Alkotmánybíróságot és önmagát. Mamojka egyetemi oktató, a legutóbbi parlamenti választásokon már nem indult, korábban több választási ciklusban is a Smer parlamenti képviselője volt. Jana Laššáková alázattal fogadja az államfő döntését. Hozzátette, rendszeresen dolgozott az alkotmánnyal és különböző jogi előírásokkal. „A parlament alkotmányjogi bizottságában részt vettem a törvényalkotásban, ezért úgy vélem, készen állok erre a funkcióra” - mondta Laššáková. Ő is több választási cikluson keresztül volt, és jelenleg is a legerősebb kormánypárt parlamenti képviselője. Miroslav Ďuriš rövid ideig dolgozott ugyan járásbíróságon, de 1995-től jegyzőként tevékenykedik. Andrej Kiska korábban kifogásolta szakmai előéletüket, rátermettségüket, és nyelvtudásukkal kapcsolatban is voltak fenntartásai. Lapzártánkig Robert Fico kormányfő nem kommentálta az államfő döntését. Változást sürgotnek Az ellenzéki SaS szerint Kiska nem akarta tovább szítani a feszültséget, ugyanakkor kérdés, hogy döntése nem fog-e a jövőben még nagyobb feszültséget kiváltani. Az OĽaNO szintén az Alkotmánybíróság működését szabályzó törvény módosítását sürgeti. Igor Matovič szerint fennáll a veszélye annak, hogy Robert Fico kormányfő saját jelöltjeivel töltheti fel a plénumot. Két év múlva ugyanis kilenc alkotmánybíró mandátuma jár le. „2019- ben de facto az összes alkotmány- bíró Robert Fico jelöltje lehet, ez pedig nem jelent mást, mint hogy 12 éven keresztül gátolni fogják az igazságszolgáltatást. Robert Fico és Robert Kaliňák büntetlensége ezzel 2031-ig biztosítva lenne” - állítja az OĽaNO elnöke. Ján Budaj szerint mielőbb módosítani kell az AB bíróinak megválasztására vonatkozó szabályokat, mert a jelenlegi gyakorlat szerint mindig a hatalmon levő pártok jelöltjei jutnak be a taláros testületbe. Erre egyébként a Velencei Bizottság is figyelmeztette Szlovákiát. Budaj a környező országok mintájára azt javasolja, hogy az alkotmánybírókat kétharmados többséggel válassza meg a parlament. „Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter tisztában van az aktuális helyzettel, hiszen harcolt Monika Jankovskának a Bírói Tanácsba való kinevezése ellen, ennek ellenére eddig semmit sem tett egy észszerű módosítás kidolgozása érdekében, mely már régen elkészülhetett volna” - rótta fel Budaj a tárcavezetőnek tétlenségét. Budaj felszólította Žitňanskát, hogy azonnal kezdjen el dolgozni az alkotmánytörvény módosításán, ellenkező esetben hozzájárul ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság politikai szempontból egyszínű lesz. Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter tiszteletben tartja Kiska döntését, és ezt az ügyet lezártnak tekinti. Kijelentette, kész mindent megtenni azért, hogy az alkotmánybírók következő, 2018- as választása már új szabályok alapján menjen végbe. Akkor a parlamentnek a kilenc megüresedő helyre 18 jelöltet kell megválasztania.