Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-12 / 285. szám, kedd
Fico: Kiska nevezze ki az alkotmánybírókat! Pozsony. Robert Fico miniszterelnök tegnap újra megsürgette és gyors cselekvésre szólította Andrej Kiska államfőt az alkotmánybírók kinevezése miatt. Kiska ma délután nyilatkozik az ügyben. Tegnap megszólalt a Velencei Bizottság is. Múlt héten döntött az Alkotmánybíróság arról, hogy Andrej Kiskának három bírót ki kell neveznie a parlament által már kiválasztott öt jelölt közül. Fico szerint az lenne a legjobb, ha ez még karácsonyig megtörténne. A miniszterelnök úgy véli, Kiska a felelős azért, hogy nem töltöttek be minden bírói pozíciót, és ezért az Alkotmánybíróság nem tud teljes kapacitással működni. Fico arra is figyelmeztette Kiskát, hogy neki az lenne a dolga, hogy biztosítsa az állami szervezet zökkenőmentes működését. Az államfő tegnap bejelentette, hogy ma délután foglal állást az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság döntésével foglalkozott a Velencei Bizottság, az Európa Tanács jogi tanácsadó testületé is. A bizottság azt javasolja, hogy az alkotmánybíró-jelölteket a parlament minősített többséggel válassza, és a jelöltekről konzultáljon a köztársasági elnök képviselőjével is a bírók gördülékeny kinevezése érdekében. (TASR, Ipj) 2 1 _________ KÖ ZÉLET 2017. december 12. | www.ujszo.com Viskupič megtartja Berényit BARTALOS ÉVA FINTA MÁRK Nagyszombat. Jozef Viskupič (OĽaNO), a Nagyszombat megye új elnöke tegnap bemutatta, kiket jelöl a megye alelnöki posztjára. Ajelöltek között van Berónyi József (MKP) korábbi alelnökis. Az alelnökökről a jövő heti ülésen dönt a megyei testület. Viskupič a korábbi három helyett négy alelnököt javasol, és nem régiók, hanem az egyes megyei hatáskörök felelősei lesznek. Berényi a közlekedési infrastruktúrával és az oktatással foglalkozna. Pavol Kalman (OĽaNO- KDH-SaS) feladata az egészségügyi ellátás, a régiófejlesztés és a környezetvédelem lenne. A társadalmi ügyekkel Marek Neštickýt (független) bízná meg a megyeelnök, valamint hozzá tartozna a sport- és ifjúsági témakör, ő gondoskodna az átláthatóságról és a nyitott megyei hivatalról. Roman Sova (OĽáNO- KDH-SaS) a gazdasági, pénzügyi és szociális ügyekkel foglalkozna. Az elnök bővítené a megye tanácsát is, a korábbi tizenegy tag helyett tizenhármán kapnának benne helyet. Aki indult Mikuš ellen Viskupič a választások előtt keményen bírálta elődjét, Tibor Mikušt, ám egy alelnökét mégis beveszi a legszűkebb csapatába, ráadásul a hírek szerint első számú alelnökként. A régi-új alelnök Berényi József lehet, (TASR-felvétel) kell tartania saját járásával” - tette hozzá. Négyből három? Az MKP a választások után négy megyei alelnöki posztot szeretett volna szerezni, ebből legfeljebb csak három lesz meg. Menyhárt József pártelnök szerint továbbra is tárgyalnak Pozsony megyében és Besztercebánya megyében is. Nyitra megyében azonban már elméleti esély sincs arra, hogy az MKP megyefónök- helyettesi posztot kapjon. „Belicáék mögé semmilyen módon sem állunk be” - mondta Menyhárt. Berényi elindult Mikuš ellen, ezért is lehet alelnök aki az MKP megyefőnökjelöltje volt. Az új megyeíonök lapunknak azt mondta, amellett, hogy az MKP frakciója jelentős erőt képvisel a megyei közgyűlésben, épp az döntött Berényi javára, hogy elindult Mikuš ellen a választáson, a többiek pedig ezt nem tették meg. Intenzív kapcsolat Viskupič nem régiókat, hanem kompetenciákat bíz alelnökeire. „A választási szlogenem az volt, hogy együtt alakítjuk a megyét - ezt tartjuk be” - mondta a megyefönök hozzátéve, csapatként fognak dolgozni. Berényi lapunknak azt mondta, az előző választási ciklust leszámítva a korábbi ciklusokban is hasonló, kompetenciaalapú vezetési rendszer működött a megyében. Amennyiben megválasztják, Berényi költségvetési szempontból a két legnagyobb megyei hatáskört kapja meg, a közlekedési infrastruktúrát és az oktatást, elmondása szerint pedig nagyobb lesz a mozgástere és felelőssége ezeken a területeken, mint eddig, ,.Azonban szót ejtettünk arról is, hogy mindegyikünk mandátuma egy régióból, egy járásból érkezik, így mindenkinek intenzív kapcsolatot Eurobarometer: korruptak a hétköznapjaink is Van még mit csinálnia Ficónak, ha komolyan gondolja a harcot (TASR-feivétei) FINTA MÁRK Bár a nyugati országok nagykövetságei megdicsérték a kormányt az elmúlt év kor* rupcióollenes intézkedéseiért, azárt bőven van mág mit behozni. Az Eurobarometer felmérése szerint ugyanis az emberek szinte egyáltalán nem éreztek változást ezen a téren az elmúlt években. A felmérést az Európai Bizottság rendelte meg, és mind a 28 uniós tagországban elvégezték, összesen 28 ezer válaszadóval. A szlovákiai eredmények meglehetősen riasztóan hatnak, hiszen azt mutatják, hogy a korrupció érzékeléséről szóló 2013- as Eurobarometer-felmérés óta nem sok minden változott: a korrupciós környezet továbbra is ugyanolyan erős, és Szlovákia a vizsgált kategóriák jó részében a listák hátsó harmadában kullog. Egy kis figyelmesség A felmérésből kiderül, a korrupció átitatja a mindennapokat Szlovákiában - az emberek nemcsak a csúcspolitikát és a vállalkozói környezetet érzik korruptnak, hanem a hétköznapokat is. Az emberek 53 százaléka szerint például elfogadható, ha szívességgel, 43 százalék szerint pedig ha valamilyen ajándékkal „segítünk rá” a dolgokra, ha valamilyen közszolgáltatást veszünk igénybe. 24 százalék szerint pedig azzal sincs gond, ha csúszópénzt adunk. A korrupciós toleranciaindex így Szlovákiában meglehetősen gyászos: összesen csak a válaszadók 44 százaléka véli teljesen elfogadhatatlannak ezt a gyakorlatot, ezzel Szlovákia hátulról a harmadik, csak Lettországot és Magyarországot előzi meg. Míg az európaiak kétharmada gondolja, hogy a korrupció elterjedt az országukban, a dél- és a keleteurópai uniós tagországok ennél sokkal erősebben érzik a korrupciót. A szlovák válaszadók 85, a magyar- országiak 86 százaléka érzi így. Az arány az északi országokban a legalacsonyabb. S míg az uniós átlag 25 százalék, Szlovákiában 43 százalék felelt úgy, hogy már mindennapi életét is befolyásolja a korrupció. A szlovákiai válaszadók 23 százaléka ismer valakit, aki elfogad vagy elfogadott kenőpénzt, 9 százalék pedig tanúja is volt korrupciós viselkedésnek - ezzel Szlovákia szintén a sereghajtók közé tartozik. Korrupció mindenütt Elsöprő többség, az emberek 83 százaléka gondolja úgy, hogy a köz- intézményekben jelen van a korrupciós magatartás, és szinte ugyan- ennyien gondolják, hogy egyszerűbb hozzájutni a közszolgáltatásokhoz, ha áldozunk rá valamicskét. Az Eu- robarometer az élet és a társadalom egyes területeire is rákérdezett: a hazai válaszadók 53 százaléka szerint például a politikai pártokban, 45 százalékuk szerint a politikusok körében, 55 százalék szerint az egészségügyben, 52 százalék szerint pedig a bíróságokon elteijedt a korrupció. De nemcsak a közszolgáltatások területén, hanem a magánszférában is komoly szerepet kap a korrupt magatartás. 81 százalék szerint a csúszópénzek a szlovák vállalati kultúra részét képezik, és 72 százalék szerint pedig kizárólag jó politikai kapcsolatokkal lehet sikerre vinni egy vállalkozást. A legfelsőbb szinteken Robert Fico sokszor hangoztatott korrupcióellenes harca azonban egyelőre nem keltett túl nagy hullámokat, hiszen csak a válaszadók alig több mint negyede véli úgy hogy a kormány hatékonyan harcol a korrupció ellen, és ugyanennyien vannak azok, akik szerint van elég sikeres büntetőeljárás ahhoz, hogy eltántorítsa az embereket a korrupt praktikáktól. Az emberek háromnegyede azonban úgy véli, nem üldözik megfelelően és elégségesen a koiTupciót a legfelsőbb szinteken. Óriási lemaradással küzd az ország a korrupciós felvilágosítás területén is. Nemrég napvilágot látott egy másik felmérés is, melyet az Állítsuk meg a korrupciót nevű alapítvány rendelt a Focus ügynökségtől. Eszerint az emberek mindössze 20 százaléka tudja, hogy megfelelő védelmet kaphat, ha a rendőrségen korrupt magatartást jelent be. 39 százalékuk azonban akkor sem jelentené a korrupciót, ha ilyen védelmet kapna. Az Euroba- rometer hasonló eredményt mutat, ők azonban az okokra is rákérdeztek. A válaszadók 40 százaléka szerint nehéz bizonyítani az ilyen vádakat, 32 százalék pedig azt mondta, úgysem büntetik meg a bűnösöket, így feleslegesnek tartják a rendőrséghez fordulni, ha korrupciót tapasztalnak. Kaotikus villanyárak Pozsony. Jövő év elején újra eluralkodhat a fejetlenség az energiapiacon, aminek megint a fogyasztók isszák meg a levét. Az idei év elején azért robbant ki a botrány, mert az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) rendelete alapján - biztosítéktól függően - jelentős mértékben nőtt volna a villanyóráért fizetett díj. Az alternatív energiaszolgáltatók szerint azonban a jövő év elején ugyanolyan káoszra számíthatunk, mint idén, még ha egészen más okok miatt is. „Az év elejétől a kisebb, alternatív energiaszolgáltatók díjszabásának is meg kellene változnia, az Árszabályozási Hivatal azonban máig nem adta ki határozatát. Ezek az áramszolgáltatók így nem tudják tájékoztatni az ügyfeleiket az új árakról” - nyilatkozta Michal Hudec, az Energiaszolgáltatók Szövetségének (ZDE) az elnöke. Szerinte az ÚRSO ezzel arra kényszeríti őket, hogy megszegjék a hatályos szabályokat. Ezek szerint ugyanis az ügyfeleiket legkésőbb harminc nappal előre kellene tájékoztatniuk az új árakról, miközben az év végéig már kevesebb mint 20 nap van hátra. Az Árszabályozási Hivatal szerint semmi ok a pánikra. „A hatályos jogszabályok szerint nem feltétlenül kell január elsejétől emelni az árakat” - nyilatkozta Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője. A nagyobb áramszolgáltatók számára azonban már jóváhagyták, hogy a jövő év elejétől átlagosan 2,71%-kal emelhessék az áraikat, (sita, tasr, mi)
