Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-07 / 281. szám, csütörtök

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 6 2017. december 7. lwww.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az adócsalók miatt a beruházók bűnhődhetnek Ha a pénzügyminiszter által javasolt intézkedések valóra válnának, az az itt megtelepedett koreai beruházókat is negatívan érinthetné (Ján Kroälák felvétele) Banki szolgáltatás mobiltelefonon Pozsony. A hazai pénzpiacon pontosan 10 éve megjelenő mBanka, amely forradalmasította az internet alapú ügyintézést, szintet lépett a szolgáltatásai te­rén: a mobiltelefonokra helyezi át szolgáltatásait. Ügyfeleink közül, akiknek a száma meghaladja a 250 ezret, már napj ainkban is többen jelentkeznek be okostelefon útján, mint interneten - közölte Robert Christof, a pénzintézet szlovákiai vezérigazgatója. Az új, egyszerű belépést lehetővé tevő 3.0 appli­káció révén a klienst azonnal tájé­koztatják a számlamozgásról. A mobil és a számítógép más pénz­ügyi szolgáltatóknál is viharosan teljed: az Allianz Biztosító példá­uljelezte, napjainkban már min­den 5. káresetet online úton jelen­tik be az érintettek, a társaság SMS formájában értesíti ügyfeleit, ha régiójukban erős vihar vagy jégeső fenyeget, sőt a Boris Be- deker névre „hallgató” biztosítási robot kísérleti jelleggel egyszerű biztosítást is képes kötni a telefo­non bejelentkezőkkel. (shz) Nő a fizetés a Topvarnál Pozsony. Az egyik legismertebb hazai sörgyártó, a Topvar az elkö­vetkező két évben átlagosan 11 százalékkal növeli alkalmazottai­nak a bérét. A szakszervezetekkel kötött egyezség szerint a csaknem 600 embert foglalkoztató társaság jövő áprilistól 6, egy évvel később pedig 5 százalékkal növeli az alapbért. A Topvar, a Smädný Mních, a Šariš és több más ismert márka gyártója ezzel párhuzamo­san nagyobb összeggel járul hozzá az alkalmazottakjárulékos nyug­díjbiztosításához is. (SITA) Drágábban adják a tejet a termelők Pozsony. A nyers tehéntej felvá­sárlói ára, vagyis az, amelyet a fel­dolgozók fizetnek a termelőknek, az elmúlt egy évben több mint 28%-kal nőtt, és idén októberre el­érte a literenkénti 33 centet - derül ki az agrárpiaci információs rend­szer, az ATIS legfrissebb jelenté­séből. A tejtermelők egy literre jutó költségei azonban 41 cent körül mozognak, vagyis az ezzel foglal­kozó vállalkozások minden egyes literen még mindig nagyjából 8 centes veszteséget érnek el. (TASR) Jöhet az európai IMF Brüsszel. Éveken belül létrehoz­hatják az Európai Valutaalapot (EMF) az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) átalakításával azon javas­latok nyomán, amelyeket tegnap nyújtott be az Európai Bizottság (EB). A brüsszeli testület felkérte az uniós társjogalkotó szerveket, hogy 2019 közepéig fogadják el a Nemzetközi Valutaalap után euró­pai IMF-nek is nevezett szervezet felállításáról szóló javaslatot. Kí­vánatosnak tartanák egy közös pénzügyminiszteri poszt létreho­zását is, de ezt konkrét jogalkotási tervezet nem követte. (MTI) Pozsony/Brüsszel. Az adópara­dicsomnak minősített orszá­gok uniós pénzügyminiszterek által e héten összeállított fe­ketelistája az elemzők szerint semmit sem old meg. Szlová­kia ezzel kapcsolatos lépései ugyanakkor megnehezíthetik a nálunk megtelepedett koreai beruházók életét. Az EU-tagországok gazdasági és pénzügyi tárcavezetői kedden fo­gadták el az adóparadicsomoknak minősített országok, illetve adózási szempontból önálló egységnek szá­mító, különleges jogállású területek 17 országból álló feketelistáját, amelyen Amerikai Szamoa, Bahra­in, Barbados, Dél-Korea, az Egye­sült Arab Emírségek, Grenada, Gu­am, Makaó, a Marshall-szigetek, Mongólia, Namíbia, Palau, Panama, Saint Lucia, Szamoa, Trinidad és Tobago valamint Tunézia szerepel. A lista összeállításánál figyelembe vették, hogy melyek azok az orszá­gok, amelyek az EU-val tíz hónapon át folytatott egyeztetések során sem mutattak kielégítő együttműködési hajlandóságot az adóelkerülést cél­zó közös erőfeszítésekre. A fekete­lista közzétételének azonban egyelő­re csak elvi jelentősége van, hiszen nem követik szankciós intézkedések a verbális megbélyegzést. Már a ked­di brüsszeli tanácskozást megelőző beszámolók is arról szóltak, hogy az EU-országok közt véleményeltéré­sek vannak abban, elrendeljenek-e valamilyen érdemi intézkedést a lis­tára került országokkal szemben. Most úgy „döntöttek”, hogy erről majd csak később döntenek. Szlovák szigor Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint azonban Szlovákia nem fog várni arra, hogy közös döntés szü­lessen az ügyben. „Szlovákia nevé­ben kijelenthetem, hogy azonnal hozzálátunk az ezzel kapcsolatos jogszabályok kidolgozásának, ame­lyeket benyújtunk a parlamentbe” - nyilatkozta a pénzügyminiszter. Szerinte az egyik leghatékonyabb megoldásnak az számítana, ha az említett országokba irányuló tranz­akciókra 35 százalékos büntetővá­mot vetnének ki. „Ennek köszönhe­tően elkerülhetnénk, hogy az adott országokba nagy mennyiségű pénzt utaljanak át” - vallja Kažimír. Koreát is érinti A feketelistán található országok között van azonban Dél-Korea is, amely az egyik legjelentősebb szlo­vákiai beruházónak számít. Elég megemlíteni a Kia Motors autógyár­tót, amely a Zsolna melletti üzemé­ben emberek ezreinek ad munkát, nem beszélve a hozzá kötődő beszál­lítókról. A legnagyobb koreai beru­házók között van a Samsung is, amely a nagyszombati és galántai régióban szintén az egyik legnagyobb munkál­tatónak számít. Ha a Kažimír által javasolt intézkedések valóra válná­nak, az az itt megtelepedett koreai beruházókat is negatívan érinthetné. Hogy ezt a szaktárca figyelembe veszi-e az intézkedések kidolgozá­sánál, arról a pénzügyminisztériu­mot is megkérdeztük. „Egyelőre korai arról nyilatkozni, hogy a ter­vezett intézkedések milyen hatással lesznek az adott cégekre” - áll a mi­nisztérium sajtóosztálya által la­punknak elküldött válaszában. Foghíjas lista Az e héten közzétett feketelistával azonban nem ez az egyetlen gond. Az Oxfam nevű nemzetközi karitatív hálózat szerint a listán legkevesebb 35 entitásnak rajta kellene lennie, köztük egyes EU-államoknak is. Az adóelkerülés ellen küzdő nem kor­mányzati szervezetek követelései ellenére nem kerültek automatiku­san a feketelistára azok az országok, amelyekben egyáltalán nem létezik a vállalkozásokra kivetett adónem. Komoly ellentétek Az unión belül eddig komoly fe­szültség hátráltatta a megállapodást. Az olyan, viszonylag alacsonyabb adókulcsokat használó tagországok, mint Írország, Luxemburg és Málta, attól tartottak, a feketelistázás majd Európától is távol tartja az „adóopti­malizálásra” törekvő multinacionális cégeket, és ennek ők fogják látni a ká­rát. A miniszterek mostam döntését bírálattal fogadták az Európai Parla­ment (EP) egyes köreiben, és a kriti­ka nem is korlátozódott egy bizonyos politikai család vagy gondolkodási irányzat reprezentánsaira. így példá­ul Markus Ferber, a konzervatív ba­jor CSU EP-képviselője úgy véleke­dett: a hitelesség érdekében nemcsak az unión kívüli „harmadik államo­kat”, hanem az unión belül igenis lé­tező adóoázisokat szintén szemügyre kellett volna venni. Hasonlóan látja a kérdést Sven Giegold, a Zöldek eu­rópai parlamenti pénzpolitikai szóvi­vője. , yfii. most közzétett lista átlátha­tatlan ellenőrzési folyamat eredmé­nye, és aláássa az EU szavahihetősé­gét” -jelentette ki a zöldpárti politi­kus. (mi, SITA, MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam 1 VALUTA Árfolyam Angol font 0,8833 D Lengyel zloty 4,2142 n Cseh korona 25,636 D Magyar forint 314,45 n Horvát kuna 7,5463 a Román lej 4,6320 ĽH Japán jen 132,52 a Svájci frank 1,1678 Kanadai dollár 1,4963 D USA-dollár 1,1817 D VÉTEL - ELADÁS 8ANK DOLLAR I CSEH KORONA 1 FORINT Privatbanka 1,21-1,15 26,29-25,01­OTP Bank 1,24-1,13 26,79-24,53 327,92-300,28 Postabank 1,22-1,15 26,42-24,88 326,67-301,54 Sí). Takarékpénztár 1,23-1,14 26,34-24,88 328,23-299,97 Tatra banka 1,22-1,15 26,47-24,83 327,20-301,12 ČSOB 1,21-1,15 26,30-24,99 HH Általános Hitelbank 1,22-1,15 26,45-24,91 328,65-300,35 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákiában is egyre gyorsabban fogy a termőföld Szlovákia nem becsüli a ter­mőföldjét. Csak az elmúlt 15 évben hatodéval zsugorodott a megművelt földek alapterüle­te. A nyugati multik erőteljes terjeszkedése, az ipari és lakó­parkok építése a legjobb minő­ségű dél-szlovékiai földeket sem kíméli. Pozsony. „A mezőgazdasági cé­lokra használt földterület Szlová­kiában jelenleg alig éri el az 1,92 millió hektárt, miközben 2001-ben ez még meghaladta a 2,25 millió hektárt. Vagyis az említett időszak­ban több mint 15 százalékos csök­kenésről beszélhetünk” - nyilat­kozta Éva Sadovská, a Szlovákiai Gazdák Szövetkezetének (SFD) az elemzője. A leggyorsabb ütemben a rétek és a legelők fogynak, 2001-től együt­tesen a harmadával, csaknem 262 ezer hektárral van kevesebb belőlük. A vizsgált időszakban a szántóföl­dek 4,4 százalékkal, azaz 62 ezer hektárral zsugorodtak. „Ma az or­szágban ezeknek a területeknek a 80-90 százalékát bérleti szerződé­sek alapján dolgozzák be a gazdák. Mindez annak a következménye, hogy a termőföldeknek sok a tulaj­donosa, a nagyobb területek jelentős mértékben felaprózódtak” - mondta Sadovská. A mezőgazdasági termelők kö­zött az utóbbi napokban a legvita­tottabb téma épp a földbérlést tag­laló új jogszabály. „Amíg a tör­vénymódosításokról a földművelés-ügyi tárca hivatalno­(Ján Krošlák felvétele) kai döntenek, a gyakorlatban a gaz­dáknak kell viselniük a hibás dön­tésekből eredő terheket. A viták, megbeszélések során a mezőgaz­dasági termelők elsősorban a bér­leti szerződések megkötésének új szabályaira, a bérleti díjak módo­sításaira, valamint a magángazdál­kodók jogainak erősítésére kérdez­nek rá” - mondta Dániel J. Krátky, a Szlovákiai Gazdák Szövetkeze­tének jogi szakértője. Jaroslav Puskáé, a földművelés­ügyi tárca jogalkotási osztályának a vezérigazgatója ugyanakkor hatá­rozottan kiáll a földterületek bérlé­séről szóló új jogszabály mellett. „A törvénymódosítás segíti a kis- és kö­zepes gazdálkodókat. Lényeges pontja az is, hogy megakadályozza a bérleti szerződések automatikus meghosszabbításával összefüggő spekulációkat. A törvénymódosítást szakembergárda nézte át, bírálta el, és a minisztérium megszólította az összes mezőgazdasági önkormány­zatot is. A törvénymódosító javaslat a kormány programtervezetéből in­dult ki, és megfelelő teret biztosít a fiatalabb termelőknek és a kisgaz­dáknak” - hangsúlyozta Puskáé. A parlament által nemrég elfoga­dott törvénymódosítással az agrár­tárca erőteljesebben és hatéko­nyabban akarja felvenni a harcot a telekspekulánsokkal. A jogszabály értelmében a bérlő köteles lesz je­lezni a földtulajdonosnak, hogy le­jár a bérleti szerződés. Mindezt a szerződés lejárta előtt legkésőbb egy évvel kell megtennie. A felek megegyezhetnek a szerződés meg­hosszabbításában, de már legfel­jebb csak 15 évre. A jogszabály jö­vő májusban lép életbe. (sb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom