Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-06 / 280. szám, szerda
M on régió: Kelet- és Közép-Szlovákia 2017. december 6., szerda, 15-17. oldal A beregszászi Kossuth tér impozáns eleme az egykori törvényszék épülete, melyet 1909-ben avattak fel. A második világháború éveiben a rendőrség, a bíróság, több megyei és városi közhivatal kapotthelyet itt. A második világháború után az épületet a katonaságfoglalta el, hosszú éveken át laktanya volt. A város vezetése többször indítványozta a laktanya kiköltöztetését az épületből, ám erre végül egy csaknem tragikusan végződő esemény után került sor. Egy katona géppisztolyából „tréfából" tüzet nyitott az épülettel szemben lévő borüzlet kirakatára és a mellette álló fagylaltárusító bódéra. Szerencsére senki nem sérült meg, de a laktanya kiköltöztetését a város központjából ezután már nem lehetett tovább halogatni. Az épület hasznosítására több javaslat született. Ide akarták helyezni az Ungvári Állami Egyetem orvosi karát, majd mezőgazdasági vagy szőlészeti technikumot terveztek nyitni benne. Végül finommechanikai üzemet nyitottak az épületben. A rendszerváltás után az üzem a hadiipar megrendeléseinek elmaradása következtében szinte hónapok alatt tönkrement. Az épület állaga folyamatosan romlott. 2002-ben aztán az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítványtámogatásával elkezdődött az egykori törvényszéki épület felújítása, melyben jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működik. (Leczo Zoltán felvétele) Emléktáblát kapott gráf Andrássy Ilona Az ünnepségen a Krasznahorkai Férfikar énekelt (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT Leleplezték gróf Andrássy Ilona emléktábláját a betléri kastélymúzeumban. Az ünnepségre a grófnő születésének 100. évfordulóján került sor. KASSA Barczi Gyula, a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumának igazgatója elmondta, Andrássy Ilona nagyon sok szállal kötődik a kastélyhoz. Itt töltötte gyermekkorát, első lépéseit 1918-ban tette meg a családi birtok udvarán. „Az emléktáblát elsősorban azért készítettük, mert most ünnepeljük a grófnő születésének centenáriumát, illetve azért is, mert sokkal jobban kötődik a kastélyhoz, mint az Andrássyak többsége. Olyan személyiségről van szó, aki még a 21. században is példakép” - nyilatkozta lapunknak a múzeum igazgatója. Hozzátette, a grófnő születése évfordulóján jövőre egy kiállítás megnyitását tervezték, de anyagiak miatt erre csak a következő években lesz lehetőség. Az Andrássyak 1944 augusztusában, a szlovák nemzeti felkelés kitörése előtt hagyták el a betléri birtokot. A II. világháború után Andrássy Ilona a budapesti Magyar Vöröskereszt önkéntes ápolói tanfolyamának elvégzése után ápolóként dolgozott a katonai Sziklakórházban. „Budapest ostromának idején áldatlan állapotok uralkodtak a Sziklakórházban. Az intézményben olykor közel hétszáz beteget is elláttak. Óriási volt a zsúfoltság, nem volt elég kötszer, gyógyszer, élelem. A létesítmény felszámolásáig a kórházban dolgozott. Főnővérként rendkívül szigorú volt. Mindig jó példával járt elöl. Minden beteg elégedett volt vele, a megtestesült jóságnak tartották” mondta az emléktábla leleplezése előtt Hegyes-Szikszai Anikó, a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum igazgatóhelyettese. A II. világháború után a grófnő Magyar- országon élt, de származása miatt üldözték. Családjával utoljára 1947- ben találkozott, utána elvették az útlevelét, édesapja temetésére sem utazhatott el. 1971 után többször ellátogatott Betlérbe, ahol mindig belépőjeggyel ment be a kastélyba vagy a közeli krasznahorkai várba. Gyermektelenül hunyt el 1990. június 12- én. A krasznahorkai várban, az Andrássyak családi kriptájában helyezték örök nyugalomra. Uj testvérvárosa van Királyhelmecnek LECZO ZOLTÁN Testvérvárosi szerződést kötött a bodrogközi település az ukrajnai Beregszásszal. Királyhelmec testvérvárosa a magyarországi Kisvárda, Ferencváros és Felsőzsolca, a csehországi Rakovník, a romániai Sepsi- szentgyörgy, valamint a szerbiai Magyarkanizsa. A Beregszásszal idén megkötött szerződés elsősorban kulturális és gazdasági téren nyit új lehetőségeket az együttműködésre, de a két település számos más területen is megvalósíthat közös projekteket. A hagyományok szerint a testvérvárosok küldöttségei rendszeresen ellátogatnak egymáshoz, sokszor közösen ünnepük meg a jelentős nemzeti ünnepeket, az oktatási intézmények diákjai nyaranta csereüdültetésen vesznek rész, de közös sportrendezvények, kiállítások és kulturális események szervezésére is számtalan lehetőség nyílik. Királyhelmec új testvérvárosa, Beregszász (Berehovo) Kárpátalja délnyugati részén terül el, Ungváriéi 72, Munkácstól 28 kilométerre. A várost a Borzsát és a Latorcát összekötő Vérke patak szeli ketté. Északkelet és délkelet felől vulkanikus hegylánc övezi, melynek legmagasabb pontja a Nagy-hegy. Beregszász neve a magyarberek főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik. A vidék all. század második felében I. Béla magyar király fiának, Lampert hercegnek volt a tulajdona. A néphagyomány szerint ő alapította a települést, sőt úgy tartják, hogy eredetileg róla nevezték el Villa Lampertinek, majd Lampertházának, illetve később Lampertszásznak. A település jelenleg a Beregszászi járás székhelye. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásának központjaként működött, Munkáccsal felváltva egy ideig a vármegye székhelye volt. Bereg- ardó és az ennek határában található Tasnádtanya tartozik hozzá, Bulcsu pedig a város tanácsához rendelt társközség. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város jelentős magyar kulturális központ.
