Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-01 / 276. szám, péntek
2 | RÖVIDEN Harmadszor kaptak életfogytiglant Besztercebánya. Életfogytiglani fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte a besztercebányai Specializált Büntetőbíróság a hírhedt Sýkora-klán három tagját, a csoport vezetőjét, a Kýbel néven ismert Róbert L.- t, valamint két társát, Ivan C.-t és Jozef R.-t az ellenük folyó felújított eljárásban. Ugyan-ilyen ítélet született a tavaly márciusi és idei áprilisi tárgyaláson is, ám a Legfelsőbb Bíróság minden alkalommal visszautalta az ügyet újratárgyalásra. A tegnapi ítélet sem jogerős, az ügyész és az elítéltek is fellebbeztek a döntés ellen. A tetteseket több emberölés, bünszer-vezet létrehozása és egyéb bűncselekmények vádjával ítélték el. (SITA) Májustól fizetünk kevesebbet Pozsony. Legkorábban jövő májustól fognak csak csökkenni a hiányzó időszakos műszaki ellenőrzésért (STK) és környezetvédelmi vizsgáért járó bírságok. A parlament ugyan a héten elfogadta a vonatkozó törvényt, az viszont csak jövő májusban lép hatályba. A jelenlegi 330 helyett csak 110 euró lesz a büntetés a hiányzó két vizsgáért azoknak, akik a kézbesítéstől számított 15 napon belül kifizetik, s utólag elviszik gépkocsijukat ellenőrzésre. (dp) KOZELET 2017. december 1.1 www.ujszo.com r Újabb 585 millió a kórházaknak ÖSSZEFOGLALÓ Az állam 585 millió eurót fordít a kórházak immár sokadik tehermentesítésére. Az összeg ráadásul nem fedezi a teljes tartozásukat. Az adósságrendezés alapfeltétele a konszolidációs terv kidolgozása és betartása. Az intézkedést a kórházak beszállítói diszkriminatívnak tartják. A parlament tegnap 87 szavazattal rábólintott Tomáš Drucker (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter adósságrendező koncepciójára, így a kórházak 585 milliót kapnak adósságuk rendezésére, ugyanakkor tavaly év végéig a kórházak több mint 647 millió eurónyi tartozást halmoztak fel. A tehermentesítés is csak ebben az időszakban felhalmozott adósságra vonatkozik. Drucker kijelentette, alapjában véve ellenzi a tehermentesítést, mert a kórházakat egyáltalán nem ösztönzi arra, hogy kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedjenek. Ugyanakkor szerinte mindenképpen biztosítani kell a kórházak anyagi stabilitását, ellenkező esetben nemcsak az egészség- ügyi ellátás, hanem az állam vagyona is veszélybe kerülhet. 5 éves terv A tehermentesítés az állami és a magán kórházakra is vonatkozik, és több lépésben fog megvalósulni, előbb a legrégebbi tartozásokat fogják kifizetni. A tehermentesítés önkéntes lesz, csak azokat a kórházakat vonják be, melyek hajlandóak Tomáš Drucker vállalni a minisztérium által jóváhagyott ötéves konszolidációs tervet. Ha menet közben megsértik a szabályokat, szankciókra számíthatnak. A beszállítók tiltakoznak A kórházak a Szociális Biztosítónak és a speciális egészségügyi felszerelések beszállítóinak tartoznak a legnagyobb összeggel. Utóbbiak diszkriminatívnak tartják Drucker elképzeléseit, mivel egyrészt az állam nem fizetné ki nekik a kórházak teljes tartozását. Másrészt a miniszter azt várja, hogy kedvezményesebb áron szállítsák az eszközöket a kórházaknak. „Ráadásul azt szeret(SITA-felvétel) nék, hogy ne csak a kötbért engedjük el, hanem a törzstartozás egy részét is, ez pedig alkotmányos jogainkat sérti” - közölte a speciális egészségügyi felszerelések beszállítóinak szövetsége (SK-Med). Állítják továbbá, hogy a koncepció kidolgozásakor egyetlen javaslatukat sem vették figyelembe, ráadásul az idei tartozásokra Drucker terve már nem vonatkozik. 2017. harmadik negyedévéig a kórházaknak az egészségügyi anyagok beszállítóival szembeni tartozása megközelítette a 190 millió eurót, ebből 169 millió euróra rúg a lejárt tartozás összege. Vagyis 21 milliót biztosan nem kapnak meg, és a 169 milliónak is csak egy részét. A beszállítók már jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a Tomáš Drucker tárcavezető által kidolgozott koncepcióban. Ugyanakkor a tárca szerint a kórházak tehermentesítésére kidolgozott terv az egyenlőség elvén alapul, korrekt, önkéntes és átlátható. „Kidolgozásán együttműködtünk a pénzügyi tárcával, és minden érintettet, bele értve az SK Med munkatársait is bevontuk” - közölte Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője. (ie.TASR) Eddigi tehermentesítések A kórházak tehermentesítésére eddig - a most tervezettel együtt -több mint 1,6 milliárd eurót különítette! az állam. Legelőször Mikuláš Dzurinda kormánya idején összesen 664 millió eurót költöttek a kórházak tartozásaira. Robert Fico első kabinetje 130,2 millió eurót költött a tehermentesítésre. Ezt az összeget eredetileg vissza kellett volna fizetniük a kórházaknak, később az állam elengedte ezt a csomagot. Iveta Radičová kormánya további 300 milliót költött az adósságrendezésre, melynek egyikfeltétele az volt, hogy a kórházak átalakulnak részvénytársaságokká. Danko: Le kell nyugodni! Visszavonulót fújhat a Smer Pozsony. Nagy valószínűség szerint a Smer az utolsó pillanatban visszavonhatja Monika Jan- kovská Bírói Tanácsba való jelölését. Jankovskát a Smer jelölte az igazságügyi tárca államtitkári posztjára. A Bírói Tanácsba való jelölését viszont elfogadhatatlannak tartja Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter. A tárcavezető többször kijelentette, hogy a Bírói Tanácsba csak politikamentes jelölteket kellene beválasztani. Ä tárcavezető az aktív bírókat is kizárná a tanácsból. A Bírói Tanács új tagjairól szóló szavazást nyártól halogatja a koalíció, mivel erről a kérdésről nem született egyezség a felek között. Lucia Žitňanská kijelentette, ha Jankovskát beválasztják a tanácsba, lemond miniszteri posztjáról. Ősszel személyesen kezdett tárgyalásokat Robert Fico kormányfővel az új tanácstag személyéről. Bugár Béla, a Híd elnöke kijelentette, ha az igazságügyi miniszter számára Jankovská elfogadhatatlan, akkor a párt frakciója sem fogja támogatni megválasztását. A TASR hírügynökség információi szerint a Smer nem fogja kockáztatni Žitňanská távozását. Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszter ebben a kérdésben Žitňanská oldalára állt és kijelentette, a kormányprogramban foglaltak alapján valóban inog Jankovská jelölése. Ugyanakkor Róbert Madej (Smer) továbbra is kitart Jankovská jelölése mellett. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Bár úgy tűnik, a képviselők bérének befagyasztása körüli vita lecsillapodott, s a probléma rövidesen megoldódik, tegnap is érezni lehetett, hogy a parlamenti képviselőkegy része sértve érzi magát. Pozsony. Robert Fico miniszter- elnök ugyanis a héten kijelentette, ha a parlament nem dönt idén a képviselői bérek befagyasztásáról, akkor a szavazást összeköti a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással. Dušan Jarjabek, a Smer képviselője szerint a kormányfő nagyon alábecsülte ezt a helyzetet. „Ez csak kommunikáció kérdése - ha a kormányfő eljött volna a frakció ülésére, másképp végződött volna ez az egész. Mi elmondtuk volna véleményünket, megbeszéltük volna, s elkerülhettük volna ezeket az eltúlzott kijelentéseket. A kormányfő viszont nem jött el” - mondta Jarjabek. Martin Glváé frakcióvezető szerint további probléma volt, hogy a jelenlegi parlamenti ülés előtt nem tárgyaltak a koalíciós pártok frakciói, mert senki sem kezdeményezett ilyen ülést. A legnagyobb problémája az SNS képviselőinek volt a bérek befagyasztásával, a párt elnöke, Andrej Danko viszont azt állítja, véget kell vetni „ennek az őrületnek”, s mindent megtesz annak érdekében, hogy a probléma megoldódjon. Saját bevallása szerint a mediátor szerepét is hajlandó vállalni. Néhány hónappal ezelőtt viszont még ő volt az, aki az eddigi legnagyobb koalíciós válságot idézte elő, amikor egyoldalúan felmondta a koalíciós szerződést. „Megértem az alelnökömet (Hmko - a szerk. megj.), akit tisztelek, Bugár urat is, s megértem a miniszterelnök indulatait is. Most az kell, hogy lenyugodjanak a kedélyek” - közölte tegnap Danko. Bugár Béla, a Híd elnöke állítja, örül annak, hogy lépésről lépésre közelebb kerültek a közjogi méltóságok bérezésének rendszerszerű megoldásához. „A koalíciós pártok frakcióinak konstruktív a hozzáállása, ám ez csak az első lépés. A második egy közös tárgyalás lesz, meg kell vitami a problémát” - mondta Bugár, hozzátéve: nem abban látja a problémát, hogy emelni kell-e a képviselők fizetését vagy sem, hanem abban, ahogyan a miniszterelnök ezt kezelte. Az ellenzéki OLaNO képviselői viszont nem lámák okot arra, hogy a bérek befagyasztásáról szóló javaslatról csak jövő héten szavazzanak, ezért a mai ülésen egy másik törvényhez saját módosító indítványt teijesztenek be a fizetések befagyasztásáról. „Ha a Smer képviselői komolyan gondolják azt, amit mondtak, s végre meg akarják oldani ezt a problémát, akkor megszavazzák javaslatunkat” - közölte a párt lapunknak elküldött sajtónyilatkozatában. A javaslatról akár már ma szavazhat a parlament. (dem, TASR) Jobban is nőhetett volna az áram ára Pozsony. Jövőre akár 14 százalékkal is nőhetett volna a villanyenergia ára, ha az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) teljes mértékben eleget tett volna az áramszolgáltatók követeléseinek — nyilatkozta Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője. A hivatal ezzel az áramszolgáltatók kritikájára reagált, az Áramszolgáltatók Szövetségének az elnöke, Michal Hudec szerint ugyanis a hivatal az árak meghatározásánál nem vette kellőképp figyelembe a költségeik növekedését, durván beavatkozva ezzel a gazdasági versenybe. Annak ellenére, hogy a villanyenergia tőzsdei ára az elmúlt időszakban csaknem 18 százalékkal nőtt, az Árszabályozási Hivatal jövőre csupán 2,71 százalékos drágulást engedélyezett. így a mintegy ezer kWh-s fogyasztók havi költségei 13 centtel, a nagyobb, átlagosan évi 2300 kWh-s fogyasztású háztartásoké pedig 51 centtel nőnek. Robert Fico kormányfő szerint mindent megtesznek azért, hogy a világpiaci árak növekedését a lehető legkisebb mértékben érezzék meg a szlovákiai fogyasztók. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint azonban ez nem teljes így van. Az Európai Unióban például az idei első fél évben átlagosan 0,5%-kal csökkent a villanyenergia ára az egy évvel korábbihoz képest, míg Szlovákiában 0,8%- os drágulást mértek. Olaszországban ugyanekkor több mint 11, Horvátországban 10%-kal csökkentek az árak. (mi, SITA) A Smerfrakciója egységesen demonstrál (Jozef Jakubčo felvétele)
