Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-30 / 275. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. november 30. KOZELET I 3 Diszkrimináció a régiófejlesztésben? IBOS EMESE A rógiófejlesztósi stratégiák támogatására kiírt pályázatok támogatásával több száz új munkahely alakulhat a mező- gazdasági minisztérium állítása szerint. A pályázatok elbírálásával kapcsolatban felmerült, hogy diszkriminálták a nyugati országrész déli területeit. A sikertelen pályázók hallgatnak. A mezőgazdasági minisztérium 87 helyi akciócsoport (HACS), polgári társulás és háromoldalú partnerség stratégiai fejlesztési tervére bólintott rá, melyek összesen 138 millió eurót fordíthatnak régióik fejlesztésére. A sikeres pályázók mintegy 30 ezer négyzetkilométernyi területet fednek le, és 3744 önkormányzatot tö- mörítnek. A tárca szerint több száz új munkahely jöhet létre, mivel a pályázati kiírás egyik alapfeltétele a munkahelyteremtés volt. A helyi akciócsoportokon keresztül megvalósított fejlesztés nagy előnye, hogy a pályázatokról helyi szinten, nem pedig Pozsonyban döntenek, ők szabják meg a kritériumokat, és ők bírálják el az egyes pályázatokat is. A támogatást az életszínvonal javítására fordíthatják a sikeres pályázók. „Segítő kezet nyújthatnak a kezdő gazdáknak, a kis agrárvállalkozóknak, a mezőgazdasági termékek feldolgozóinak, de fejleszthetik a közúthálózatot és a turizmust is”- közölte Gabriella Matečná (SNS- jelölt) tárcavezető. Hozzátette, a célirányos támogatásnak köszönhetően az integrált regionális operatív és a vidékfejlesztési programokon keresztül a tárca összesen mintegy 2000 új munkahely kialakításával számol. Diszkriminatív döntés Farkas Iván, az MKP gazdaságElutasított déli pályázók Kis-Duna mente (Éberhard), Agroprameň (Lég), Duna- menti Helyi Akciócsoport(AI- istál), Alsó-Garam menti Fejlesztési Partnerség (Zselíz), Udvard és Környéke Helyi Akciócsoport (Udvard), Ógyallai Mikrorégió (Szentpéter), Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport (Kolozsnéma), Dél-Nógrád Partnerség (Rátka, Losonci járás) politikai alelnöke néhány napja súlyos területfejlesztési diszkriminációról beszélt a stratégiák kiértékelése kapcsán. „A Nyitrai kerület déli részéből egyetlen helyi akciócsoport sem jutott az országos Leader- hálózatba. A további három déli megyét illetően is 1-2 akciócsoport kivételével hasonló döntés született” - állította. Kerestük Farkas Ivánt, rákérdeztünk, mire alapozta kijelentéseit, egyeztetett-e az elutasított pályázókkal, illetve milyen indoklást kaptak a visszautasított fejlesztési tervek. Farkas a déli területek diszkriminációját pusztán a sikertelenek listája alapján állapította meg. A mezőgazdasági tárca oldalán található értékelés alapján Közép- és Kelet-Szlovákia déli régióiban egy partnerséget utasítottak el, többen egyáltalán nem pályáztak. Átlátható elbírálás A tárca állítja, átlátható és objektív feltételek alapján bírálta el az egyes stratégiák színvonalát. A megítélt összeg nagyságánál figyelembe vették az adott régió munkanélküliségi rátáját - leginkább ez nyomott a latba a területi eloszlást, a HACS-ba tartozó önkormányzatok és az ott élő lakosság számát. A sikertelenek hallgatnak Kerestük a sikertelen pályázókat is, jó néhányukkal egyáltalán nem tudtuk felvenni a kapcsolatot, mások hallgatnak. Az Alsó-csallóközi Társulás Helyi Akciócsoport munkatársa, Fiala Andrea nem akarta értékelni a pályázati feltételeket. „Fellebbezünk a döntéssel szemben, a végleges elbírálásig nem foglalunk állást” - mondta lapunknak. Hozzátette, az értékeléshez most először csatoltak részletes indoklást. Ok 2,5 millió eurós támogatásért pályáztak, melynek fejében 18 új munkahely kialakítását vállalták volna. Sikertelenül pályázott az Ógyallai Mikrorégió is, az esetleges diszkriminációról és az elutasítás okairól ők sem akartak beszélni. Jobbágy József, a társulás elnöke csak annyit közölt, megfellebbezik a döntést. A nyertesek elégedettek Az általunk megszólított sikeres akciócsoportok szerint nem beszélhetünk diszkriminációról. „A korábbi pályázati felhívásokhoz képest a mostani kiírás sokkal bonyolultabb és hosszadalmasabb volt. Többször törölték, számos alkalommal át kellett dolgozni a stratégiai terveket, összetett volt a szabályozás, gyakorlatilag háromszor kellett megfelelnünk az újabb és újabb feltételrendszereknek” - magyarázta a rimaszombati járásbeli Mas Ma- lohont munkatársa, Miroslava Vargová. Ok nyerték el a legmagasabb összeget, közel 3,5 millió euróért fejleszthetnek, ugyanakkor 43 ön- kormányzatot tömörítenék. A korábbiakkal ellentétben most korrekt és a szakmai szempontokat szem előtt tartva bírálták el a pályázatokat - mondja Marian Habovéik, a Dél-gömöri Háromoldalú Partnerség ügyvezetője. „Most minden akciócsoport részletes indoklást kapott arról, miért utasították el az akciótervüket. Sokan hibásan és késve adták le a mellékleteket, rosszul osztották fel az egyes intézkedéseket, helytelenül dolgozták ki a módszertant” - mondta lapunknak Habovéik, aki szerint a leszakadó régiók pályázói eleve nagyobb támogatást kaphattak. A 16 önkormányzatot tömörítő partnerség több mint 2,5 millió eurót nyert el. A sikeres pályázók egyetértettek abban, hogy a többször törölt felhívás rendkívül idő- és munkaigényes volt, folyamatosan figyelni kellett az aktuális változásokat és rugalmasan kellett reagálni a módosításokra, de a feltételek teljesíthetők voltak. Nem segítettek az uniós támogatások MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az uniós támogatások rontottak a piaci környezeten, elenyésző mértékben járulnak hozzá a cégek versenyképességéhez, és az elmaradottabb régiék növekedését sem segítették elő-állítják a Szlovák Vállalkozói Szövetség képviselői a legújabb elemzésükre hivatkozva. A Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) a tegnap közzétett elemzésében arra kereste a választ, hogyan járultak hozzá az elmaradottabb régiók fejlődéséhez az ott található cégeknek nyújtott uniós támogatások. Az elemzők 32 társaságot vettek górcső alá, amelyek elsősorban a gazdasági versenyképesség operatív programból jutottak pénzhez. „Az eredmény lehangoló” - nyilatkozta Peter Kremský, a PAS ügyvezető igazgatója. Szerinte az uniós támogatásokkal nem csupán az adott régió gazdasági növekedését nem sikerült felpörgetni, de az uniós pénz még a támogatott cégeken sem sokat segített. ,yA társaságok több mint harmadának a támogatás merítését követően még romlottak is a gazdasági mutatói, többüknek drasztikus mértékben. A vizsgált cégek között csak nyolc olyan volt, amelynek javultak a gazdasági eredményei” - mondta Kremský, aki szerint látványos javulást csak három cégnél tapasztaltak. Nem sokat nyertek a támogatásokkal azonban az elmaradottabb régiók sem. A gazdasági versenyképesség operatív programból a legtöbb pénz Epeijes megyének jutott. Itt 374 projektre, összesen 204,6 millió eurót folyósítottak. Besztercebánya megyében 308 projektre 188,7 millió, Zsolna megyében pedig 312 projektre 133,2 millió euró ment. „Epeijes és Besztercebánya megye az ország legelmaradottabb régió közé tartozik, ezért joggal feltételeztük, hogy az uniós támogatások hozzájárulnak ezek gazdasági növekedésének a fellendítéséhez. Ennek azonban az ellenkezője az igaz. Az elmúlt tíz évben tovább mélyült a szakadék az említett megyék és az ország nyugati régiói között” - tette hozzá Kremský. A PÁS elemzői arra is kíváncsiak voltak, mi a véleményük a vállalkozóknak az uniós támogatásokról. Többségük szerint az uniós támogatásokhoz rendkívül nehéz hozzájutni. Rengeteg az ezzel kapcsolatos papírmunka és hivatali ügyintézés. Ráadásul az elmúlt időszakban egyáltalán nem javult, épp ellenkezőleg, tovább romlott a helyzet, az uniós támogatásokat felügyelő hivatalnokok pedig nemegyszer olyasmiAC Peter Kremský (TASR-felvétel) kért is felelősségre vonják a vállalkozókat, amelyeket ezek nem tudnak befolyásolni. Hogyan lehetne javítani a helyzeten? A vállalkozók szerint elsősorban a bürokrácián és a hosszadalmas ügyintézésen kellene változtatni, ezek ugyanis már nem egy cég vesztét okozták. „Konkrét társaságok támogatása helyett sokkal többet segíthetne az adott régiókon, ha az uniós pénzeket olyan projektekre fordítanák, amelyeknek mindenki hasznát látja. Ilyen például az úthálózat modernizációja, a tömegközlekedés, az oktatás nagyobb támogatása és ipari parkok kiépítése” - állítja Kremský. Transzparensebb lehet a kvótaértékesítés ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A környezetvédelmi minisztérium bevezeti az üvegházhatású gázok kibocsátásának elektronikus értékesítését. Az Európai Unió évente mintegy 25 millió tonna kibocsátási kvótát ad Szlovákiának, ebből átlagosan 21 milliót használnak el. Ez a mennyiség a közlekedési, mezőgazdasági és hulladékgazdálkodási ágazatot, valamint a háztartások fűtését fedi le. Mivel az ország nem használja ki a kvótát teljes egészében, a környezetvédelmi minisztérium kidolgozta a vonatkozó törvény módosítását, melyet tegnap a parlament el is fogadott. A törvény meghatározza az értékesítésből származó bevételek felhasználásának módját, és bevezeti a kibocsátási jelentés elektronikus rendszerét. „A jelenlegi becslések szerint 2020-ig kvótatöbbletet halmoz fel az ország, ám 2020 után már nem lesz lehetőség a fel nem használt egységek átvitelére a következő évre. Ha a felesleget nem adjuk el, elveszik” - fejtette ki Sólymos László környezetvédelmi miniszter. Sólymos szerint a befolyó összegből olyan projekteket támogathatnának, melyek eredménye egy tisztább Szlovákia lehetne. Anna Zemano- vá (SaS) ellenzéki képviselő javaslata szerint a környezetvédelmi minisztériumnak előzetesen meg kellene egyeznie arról, hogy a befolyó összeg mekkora részét használják fel, és mire fordítják. Javaslatát a képviselők nem fogadták el. Szlovákiának már vannak rossz tapasztalatai a felmaradt kibocsátási kvótákkal, 2008-ban, az első Fico kormány idején 15 millió tonnát adott el az akkor SNS-es irányítás alatt álló környezetvédelmi minisztérium, tonnánként 5,05 euróért. Ezzel pedig több mint 75 millió eurót nyertek. Ugyanakkor nem sokkal később kvótavásárló országok a duplájáért, tonnánként 10 euróért adták el a felmaradt kvótákat, Magyarország pedig 13 euróért, ezzel hatalmas összegtől esett el Szlovákia. A botrány miatt az SNS két környezetvédelmi miniszterét is menesztették, Robert Fico pedig végül elvette a tárcát az SNS-től. A felelősöket a közelmúltban ítélte el a bíróság, mindkét volt tárcavezetőt elsőfokon többéves börtönbüntetésre ítélték. A döntés ellen fellebbeztek. (mm) A minisztérium szerint átlátható volt a pályázatok elbírálása
