Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-06 / 255. szám, hétfő

101 _____________ RÖ VIDEN USA: csapást mért Szomáliában Mogadishu. Először mért hiva­talosan légi csapást az USA Szomáliában az Iszlám Állam terrorszervezet Szomáliái fegy­vereseire. A légi támadásokat a kelet-afrikai ország észak­keleti, hegyvidéki térségében hajtották végre, s jelenleg a művelet következményeit elemzik az illetékesek, hogy ki­derüljön, hány dzsihádistát lik­vidáltak. Napjainkban Szomália számára az évek óta terrorizáló, számtalan embert meggyilkoló, az al-Kaida nemzetközi terror­hálózattal szövetséges al- Shabaab terrorcsoport jelenti a fő veszélyt. (MTI) Szexuális zaklatás: botrány Ausztriában Bécs. Az őt ért szexuális zakla­tási vádak miatt Peter Pilz, az osztrák parlamentbejutott Pilz Listája vezetője úgy döntött, visszavonul és lemond mandá­tumáról -jelentette be a politi­kus. Pilz korábban a parlament­ből frissen kiesett Zöldpárt poli­tikusa volt, s először a zöldek egyik munkatársa vádolta meg zaklatással, most pedig azt állít­ják róla, hogy a 2013-as alpbachi fórumon Pilz megfogdosta az Európai Néppárt egyik munka­társát, és erre tanúk is vannak. A 63 éves Pilz 30 éven át politizált a Zöldpárt színeiben, majd idén új pártot alapított, amely 8 man­dátumot szerzett a bécsi tör­vényhozásban. (MTI) A szaúdi légierő támadt Jemenben Szanaa. Sorozatos légi csapást mértek a szaúdi vezetésű szö­vetség erői a jemeni fővárosra, Szanaára, miután a jemeni húszi lázadók ballisztikus rakétát lőt­tek ki a rijádi nemzetközi repü­lőtérre - a rakéta felrobbant ugyan, de senki sem sebesült meg. A gépek több célpontot is támadtak Szanaában, közöttük az esz-Szabín teret, a közeli el­nöki palotát, a nemzetbiztonsági hivatal székhelyét, a belügymi­nisztériumot, valamint az Áttan és a Nokom hegyeken lévő lég­védelmi bázisokat. A jemeni háborúban eddig több mint 10 ezer jemeni halt meg, és mintegy 3 milliónyian kényszerültek ott­honuk elhagyására ENSZ- szervezetek adatai szerint. (MTI) Véres merénylet Kelet-Szíriában Damaszkusz. Több tucatnyi ember vesztette életét egy po­kolgépes merényletben az Euf- rátesz folyó keleti partján a har­cok elől menekülők egyik gyü­lekezőpontján Deir-ez Zór tarto­mányban. Az Iszlám Állam ter­rorszervezet legalább egy autóba rejtett pokolgépe robbant fel az USA támogatta Szíriái Demok­ratikus Erők (SDF) kurd-arab er­nyőszervezet által ellenőrzött térségben. Az áldozatok a dzsi- hádisták és az ellenük küzdő kormányerők, ill. milíciák harcai elől menekültek a régióba. (MTI) KÜLFÖLD 2017. november 6. | www.ujszo.com r Tramp Japánban szintén megsorozta Eszak-Koreát Donald Trump amerikai elnök tegnap megérkezett Japánba, hivatalos ázsiai kőrútjának első állomására. A Jokota amerikai légi támaszponton mondott beszédében Japánt az USA megbecsült partneré­nek ás kulcsfontosságú szövetségesének nevezte. Tokió. Soha senki, egyetlen dik­tátor és egyetlen rezsim sem becsül­heti alá az Egyesült Államok el­szántságát - jelentette ki a jokotai amerikai katonai bázison Donald Trump amerikai elnök. Az alig bur­kolt utalás nyilvánvalóan Eszak- Koreának és a kommunista diktatú­rát vezető Kim Dzsong Unnak szólt. Az elnök egyúttal tőle szokatlanul meleg szavakkal beszélt Eszak- Korea népéről. „Szerintem nagyszerű emberek, szorgalmasak és sokkal több melegség van ben­nük, mint a legtöbben gondolják” - fogalmazott Trump. Az amerikai elnök az Air Force One elnöki repülőgépen, útban Ja­pán felé, az őt kísérő újságírók előtt védelmébe vette az Észak-Koreával szembeni kemény hangvételű bírá­latait. Az amerikai elnök az Eszak- Korea körül kialakult válságot „nagy problémának” nevezte, amit „meg kell oldani”. Szerinte 25 éve kesztyűs kézzel bántak a phenjani rezsimmel, s anélkül, hogy részle­tekbe bocsátkozott volna, hozzá­fűzte, kormányzata gyökeresen el­térő megközelítést követ. Észak- Korea nem sokkal később ,könyör­telen büntetést” helyezett kilátásba Donald Trump „ostoba megjegyzé­sei” miatt., akinek mondatai „súlyo­san ingerük” Phenjant. Elmondta, hogy az ázsiai veze­tőkkel folytatott tanácskozásain ki­emelt szerepet fog kapni Phenjan ballisztikusrakéta- és nukleáris programja, ugyanakkor a legtöbb megbeszélés kereskedelmi kérdések körül forog majd. Donald Trump hozzátette, hogy a várakozásoknak megfelelően találkozik majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is a Manilában tartandó Kelet-Ázsia- csúcstalálkozón. Mint mondta, Pu­tyin segítségét fogja kérni az észak­koreai helyzet rendezéséhez. Az elnök 11 napos útján Dél- Koreába, Kínába, Vietnamba és a Fülöp-szigetekre is ellátogat. JMTI) Feladta magát Puigdemont A leváltott katalán elnök egységre szólította fel a függetlenséget támogató pártokat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Feladta magát a belga rendőrségen Carles Puigde­mont volt katalán elnök és feloszlatott kabinetjének Belgiumban tartózkodó négy tagja. A belga hatóságok megkapták és tanulmányozni fogják a Puigdemont elleni európai elfogatóparancsot. Gilles Dejemeppe, a belga fő­ügyészség szóvivője tegnap meg­erősítette, hogy a leváltott katalán kormány öt tagja maga jelentkezett a belga rendőrségen, majd ezt köve­tően őrizetbe vették őket. Elmondta, az érintetteket az esti órákban meg­hallgatta a vizsgálóbíró, akinek ma reggelig kell döntenie fogva tartá­sukról vagy feltételes szabadon bo­csátásukról. A belga kormány nem fog beavatkozni a volt katalán elnök esetleges kiadatási ügyébe, ez tisztán jogi ügy - szögezte le Koen Geens belga igazságügyi miniszter. Puig­demont és társai brüsszeli tartózko­dása a belga kormányon belül is fe­szültséget okoz, ugyanis a kormány­koalíciós Új Flamand Szövetség ma­ga is deklaráltan szakadár párt. Spanyolországban lázadással, zendüléssel, hűtlen kezeléssel vádol­ják az észak-keleti Katalónia tarto­mány menesztett, korábbi kormány­főjét, miután a térség vezetése az ok­tóber eleji, alkotmányellenes névsza­vazást követően egyoldalúan kinyil­vánította Katalónia függetlenségét. Elküldött elfogatóparancs A spanyol hatóságok európai el­fogatóparancsot adtak ki Puigde­mont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a mad­ridi kormányzat rendkívüli intézke­désként menesztette őket, és előre­hozott helyi választásokat írt ki Ka- talóniában. A menesztett kormány tagja közül nyolcán már előzetes le­tartóztatásba kerültek. Carles Puig­demont exelnök korábban azt mond­ta, kész együttműködni a spanyol ha­tóságokkal, de elvesztette bizalmát a spanyol igazságszolgáltatásban, amely szerinte átpolitizálódott. Az európai elfogatóparancs szabályai­nak értelmében az elfogás helye sze­rinti állam az elfogás után legfeljebb 60 napon belül köteles az illetőt visszajuttatni abba a tagállamba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben az érintett hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni. Függetlensógpárti erő Várhatóan a Katalónia független­ségét támogató pártok kapják együt­tesen a legtöbb szavazatot a decem­ber 21-én tartandó előrehozott helyi választáson, de előfordulhat, hogy nem sikerül többséget szerezniük a barcelonai parlamentben - derül ki egy tegnap ismertetett felmérés eredményéből. A GAD3 köz­vélemény-kutató által 1233 ember megkérdezésével, október 30. és no­vember 3. között készített felmérés szerint az Európai Katalán Demok­rata Párt (PDeCAT), a Katalóniai Köztársasági Baloldal (ÉRC) és a Népi Egység (CUP) nevű párt 66-69 mandátumot szerezhet a 135 fős ka­talán parlamentben. Egy másik fel­mérés, az NC Report által készített kutatás, melynek eredményét a La Razón konzervatív lap ismertette, 65 mandátumot jósol a szakadároknak. Puigdemont újra indul A leváltott katalán elnök Brüsszelben egységre szólította fel a katalán függetlenségpárti pártokat a december 21-i regionális választá­sokon. „Eljött az egyesülés pillanata minden demokrata számára. Kata- lóniáért, a politikai foglyok kisza­badulásáért és a (katalán) köztársa­ságért” — írta a gazdag északkelet­spanyolországi autonóm tartomány volt vezetője Twitter-oldalán. Puig­demont az RTBF belga televízióban közölte, hogy kész indulni a katalán függetlenség október 27-i kikiáltása után a katalán vezetést menesztő és a tartományt a spanyol kormány fennhatósága alá helyező Mariano Rajoy spanyol kormányfő által kiírt előrehozott választásokon. Őrizetbe vettek Szaúd-Arábiában az olajmonarchia királyi családjához tartozó 11 herceget, négy jelenlegi tárcavezetőt és 30 volt minisztert a frissen létre­hozott korrupció-ellenes bizottság utasítására. A Mohamed bin Szalmán trón­örökös vezette bizottságot az intézkedést mindössze órákkal megelőzően hoz­ták létre. A The New York Times szerint a szaúdi királyi család hétvégén letar­tóztatott tagjai között van al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz al-Szaúd herceg is (felvételünkön), aki az uralkodóház külföldön legismertebb képviselője, a világ egyik leggazdagabb embere. A lap szerint a herceg letartóztatása sokkolja nemcsak a szaúdi királyságot, hanem a külföldi pénzügyi központokat is. Úgy tudni, a monarchia személyzeti döntései mögötti hajtóerő a júniusban koro­nahercegnek kinevezett 32 éves Mohamed bin Szalmán. (tasr/ap) Libanon ingataggá vált Bejrút. Szombaton váratlanul bejelentette lemondását Szaad Ha- ríri libanoni kormányfő. Televíziós beszédében Haríri Iránt és helyi szövetségesét, a Hezbollahot azzal vádolta meg, hogy rátették a kezü­ket az országra, és azt mondta, attól fél, hogy apjához hasonlóan őt is meggyilkolják. A militáns síita szervezetnek két minisztere van a libanoni koalíciós kormányban, és Szíriában a kormányhadsereg ol­dalán harcol. Libanon túl gyenge ahhoz, hogy elviselje Szaad Haríri lemondását, és nem engedheti meg magának, hogy szembeszálljon Iránnal - jelentette ki a kormányfő lemondása után Valid Dzsumblatt korábbi libanoni drúz vezető. Irán szerint a lemondás ürügyén Wa­shington és Rijád feszültséget akar szítani a térségben, Benjámin Ne­tanjahu izraeli miniszterelnök pe­dig Irán ambícióira figyelmeztető vészjelzésként értelmezte Haríri lemondását. Állítólag, a több arab országot érintő körútra induló Ha­ríri biztonsági megfontolásokból egyelőre távol marad Libanontól. Haríri - Szaúd-Arábia szövet­ségese - arra hivatkozva jelentette be a lemondását, hogy az életére törnek. „Aggódom a gazdaság és természetesen a politika miatt. Nem engedhetjük meg magunk­nak, hogy Libanonból harcoljunk az irániak ellen” — mondta a vete­rán libanoni politikus. Lemondá­sa révén ismét előtérbe került a sí­ita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia térségbeli rivalizálása. Az al- Arabíja televízió a hétvégén meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy több nappal korábban merényletet terveztek Haríri ellen. A forrás szerint az összeesküvők Bejrútban hatásta­lanították a megfigyelő tornyok kameráit, ahol a miniszterelnök konvoja elhaladt. (MTI) „Megvédjük szabadságunkat és a nagyszerű amerikai lobogót" - hangsúlyoz­ta a Jokota amerikai légi támaszponton mondott beszédében Trump (sita/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom