Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-29 / 274. szám, szerda

ixff KÖNYVESPOLC ■ 2017. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Dobókaszára lasszóval ÍIAfítA KATMI KORNÉL mjwm Mik azok a galaxisok? V arga Bálint Zsé meg a haverok című könyvének történe­te egy kis faluban játszódik, melyben van egy parányi iskola, egyeden főutcája van csupán, annak kö­zelében pedig van egy fürdésre és sok más dologra alkalmas tó. A főhős Zsé, azaz Zsigmond, aki a szüleivel a fővárosból költözött a településre. A regényből meg­tudjuk, hogyan alkalmazkodik a jövevény az új haverokhoz, vala­mint a tücskökhöz, a bogarakhoz, a sárkányokhoz és a kecskékhez - a falusi léthez. A sárkányokkal - amelyek kizá­rólag csak lányokat esznek - kez­dődik minden bonyodalom, mert Zsé és a haverok ellentétesen véle­kednek arról, léteznek-e. Csapdát kell ásni, és ha beleesnek, akkor vannak sárkányok - így döntenek. Miközben készül a sárkányfogó, Endrével, a remek házőrző kecské­vel is sok a vesződség. Ajándékba kapta a család, amikor beköltöz­tek falusi otthonukba. De Zsé akadémikus papája és Endre nem tudnak megegyezni, jó ideje megy köztük a huzavona, mert ahány­szor a papa humánus módon meg akarja fejni a jószágot, az patájával megcélozza a papa fogát. Kette­jük viszálya is közrejátszik abban, hogy ki végzi a fa alatt ásott sár­kánycsapdában. A sárkányok mel­lett nindzsák is megjelennek Zséék környezetében, hogy az egész falut nagy nindzsaedzőtáborrá alakítsák, hogy legyőzzék Lord Kardamomot. De miután egy el­hajított nindzsakard galibát okoz, Zsének meg a haveroknak új szó­rakozás után kell nézniük. Közben Zsét olyan dolog is utoléri, amely­től pont ott fáj neki, ahol a póló zsebe van. Ám nemcsak fájdalmas felsülések, és nemcsak vicces hőskalandok, huncutságok meg zsiványságok helyszíne Zséék új lakóhelye. Köz­napi dolgok is történnek itt, Zsé akadémikus papája a tabletjén olvasott instrukciók szerint javítja a tetőt (csak úgy hullanak a cse­repek!), a mama, a magyar szakos tanárnő pedig szilvás gombócot főz vagy (ha nincs jó kedve) pa­lacsintát süt, esedeg (ha valakivel nem akar beszélni) töltött cukkinit készít a nyári konyhában. Előfor­dul az is, hogy a macska megeszi a cinkéket és a gerlék tojásait. A fíínyírós Giza nénit pedig az elekt­romos, a benzines és az felturbó­zott önjáró fűnyíró működésével ismerkedik. A szomszéd hajnalok hajnalán föl-le pöfög a földjén a traktorával, és Zsé, aki éjszakai álmából az éktelen zajra riad fel, el sem tudja képzelni, hogy miért teszi ezt. A megélhetéshez szükséges min­dennapi munkálkodások rendjét- soráť rejtélyektől hemzsegő bájos históriák tarkítják. Ezekből kide­rül, mi köze van az érthetetlenül beszélő Kaszás Embernek (aki nem a Halál Nagy Kaszása) és a félszemű fehér oroszlánnak ahhoz, hogy nem lett madárbarát Zséék kertje, melyben falura érkezésük­kor állig állt a gaz, tisztára, mint a szavannákon. De arra is fény de­rül, hogyan kerül a láma a kuko­ricásba, szájában a Kaszás Ember zoknijával. Élményszerű leírást ka­punk arról is, hogyan kell speciális dobókaszával darázsfészket meg­semmisíteni, és a fán fennakadt dobókaszára lasszóval vadászni. De azt is elárulják a tősgyökeres falusiak, hogy mikor eszik ebédre magányos kenyeret a baromfiud­varban járadan városi ember, aki a természetes élelmiszerekért és a jó levegőért költözött vidékre. Ennyiből is kiderül, hogy egy vá­rosról származó, belevaló kiska­masznak (de nem csak városinak) tengernyi kalandot, csodálatosan gazdag, eseménydús, fordula­» Varga Bálint Újságíró, író. 2013-ig egy ma­gánnyomozó-irodának dolgo­zott. 2005-ben jelent meg első könyve, a Magándetektívek. Több mint negyven krimit, valamint ifjúsági regényeket fordított. A Kolibri Kiadónál je­lentek meg ifjúsági krimijei, a Váltságdíj nélkül (2015) és az Amit végleg kitörölnél (2016). tos kamaszkort tud nyújtani egy olyan kisfalu is, melyben csak egy parányi iskola van, egyeden főut­cája van csupán és egy tava. Ha vannak haverok - és azok mindig társulnak az emberfiához - meg jó fej szülők és más felnőttek, varázs­latos események helyszíne lehet a nyári falu, ahol kovbojcsapat üldözi sziú indiánok vérszomjas törzsét. Erős fűszer adja ennek a könyvnek az ízét: az, hogy Varga Bálint a kiskamaszok nyelvén, a jó fej felnőttek hozzáállásával, finom, intelligens humorral és szellemes furfanggal mesél el egy egyszerű, de nagyszerű élményt nyújtó, egy szuszra elolvasható, kedves mai történetet. A szerző abszolút érzi a falu miliőjét, ismeri az állatok viselkedését, természetét, a falun élők szokásait (például, hogy mi­ként kell levegyezni az ecetfát), és könnyeden, de dinamikus stílus­ban ad közre olyan sztorikat ebből a közegből, amelyekben a való­ságot színes kalandok szőttesévé változtatja a gyermeki fantázia. E kiszínesített hétköznapi kalandok­ról szóló apró sztorik mindig jóízű nevetésre gerjesztő poénokkal vég­ződnek. Jó olvasni olyan mókás dolgokról, amelyek a mai valóságban történ­nek, egy aprócska faluban, nádas­ban, tó körül, bozótosban, ku­koricásban, és amelyekben olyan karakteres figurákkal — különcök­kel, csodabogarakkal — esnek meg a csacskaságok, akik közöttünk élnek. (Ki ne látott volna falun Kaszás Embert, aki régi biciklijén ül, magában motyog, és olyan las­san gurul, hogy aki látja, mindig attól fél, hogy egyszer leesik - hús­vér ember, aki alapján egy élet- és magatartásforma értelmezhető. Olyan „gyermekriasztó” figura ő, akitől illemtudóan kérdezik: „A bácsinak most akkor bántani tet­szik minket?”). Jó belefeledkezni ebbe a kiskamaszok őrültségeivel, valamint a velük cinkosságot vál­laló szülők és más felnőttek jó­indulatával átszőtt történetbe. A könyvből abszolút pozitív életérzés árad, aminek köszönhetően olva­sóként otthonosan, jól érezhetjük magunkat a szövegben korhatár nélkül - gyerekek, kiskamaszok, felnőttek egyaránt. A Zsé meg a haverok kikapcsol, szórakoztat és sok mindenre megtanít az életből. Tallósi Béla Varga Bálint: Zsé meg a haverok Kolibri Könyvkiadó, 2017 96 oldal R ókák + asztrofizika = az év legcukibb tudományos gye­rekkönyve. Avagy többé senkinek nem kell aggódnia, mit vála­szoljon, ha a gyereke egyszer megkérdezi tőle, hogyan is szü­letnek a csillagok. Farkas Róbert óvodásoknak szánt „rókás könyvének” mese­szerű a története. Az Astronaut néven ismert grafikust kiskora óta lenyűgözték a világűr csodái és rejtélyei, kislánya születése után pedig megfogalmazódott benne a gondolat, szeremé vala­hogy neki is átadni ezt a lelkese­dést. Illusztrátorként egy könyv- sorozat jutott az eszébe, s mivel kedveli a vadon élő állatokat, főhősnek a ravasz észjárásáról is­mert rókát választotta. A könyv tavaly novemberben közösségi finanszírozásnak kö­szönhetően jelenhetett meg — angolul. A magyar kiadók ugyanis csekély érdeklődést mu­tattak iránta, és Farkas Róbert nagyobb fantáziát látott az angol nyelvű piacban. A szöveget egy új-zélandi író, Scott Alexander Young fordította angolra, és Raffai Péter, az ELTE atomfizi­kai tanszékének asztrofizikusa lektorálta. Miután az egyik pénzgyűjtő ol­dalon gyorsan összejött a nyom­da által minimálisan megszabott 300 példányra a pénz, az angol kiadás sikere a magyar kiadókat is megmozgatta, így idén ma­gyarul is megjelenhetett az Eszes róka meséi sorozat első része, az Első könyvem az univerzumról. A könyv gyönyörű. Minden páros oldalon egy álomszép rajz található; Rókapapa és a kisróka meghitt pillanatai nem csak a gyerekekre lesznek hatással. A világűr színvilága kissé eltér a Hubble űrtávcső látványos képe­in megszokottól, de aki hiányol­ná a több sárga ragyogást, annak megsúgjuk, a Hubble eredetileg fekete-fehér képeket készít. A szövegnek nagyon jót tesz, hogy a szerző laikus, így sosem bonyolítja túl a mondandóját. A magyarázatokhoz nagyon sok­szor a hétköznapi életből vesz hasonlatokat (az univerzumban több csillag létezik, mint ahány homokszem van a Föld összes tengerpartján; a Nap olyan, mint egy tábortűz; az atomok úgy áll­nak össze molekulává, sejtekké, majd egy szervezetté, ahogy egy tócsából ér, az érből patak, a pa­takból folyó, a folyóból pedig tenger lesz), így a szöveget felol­vasó felnőtt és a felolvasást hall­gató gyerek sem fogja elveszteni a fonalat. Rókapapa és a kisróka beszélge­tése mellett minden oldal alján olvashatunk néhány - szintén nagyon közérthető formában tálalt - érdekes adalékot is, ami még az univerzum és az asztro­nómia iránt érdeklődő felnőtt­nek is szolgálhat újdonsággal. Tudták például, hogy a Földet a Hold mellett egy kisbolygó is kíséri, a 3753 Cruithne? (Nem egészen úgy, mint a Hold, de kicsit mégis, mert ugyan nem a Föld körül kering, de közel ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld.) Tény, hogy akadhatnak olvasók, akiknek világnézeti problémáik lesznek a könyvvel, akik számá­ra túl meredek az állítás, hogy „mindannyian a csillagokból jöt­tünk”, és „a Hold a te testvéred is” - még a kisróka is érteden- kedik ezen kijelentéseket hallva. Rókapapa azonban kifejti, ho­gyan is érti ezt, ezzel gyakorlati­lag elmagyarázza az ősrobbanás elméletét a kisrókának. Farkas Róbert saját bevallása szerint nem tudományos mun­kát akart írni, célja az volt, hogy felkeltse az érdeklődést az asztro­fizika iránt, és ez ragyogóan si­került neki. Rövid magyarázatai pont arra jók, hogy újabb kérdé­seket vessenek fel. A könyv mottója is az: „Kérlek, sose felejts el kérdezni!” Ezt a ta­nácsot pedig kortól függetlenül érdemes megfogadni. Bőd Utanilla Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról - Hogyan születnek a csillagok? Kolibri, 2017 36 oldal Felhő és Hold, a két Maugli „Egy nagyvárosi Maugli-törté- netet tartasz a kezedben” - üzeni a könyv fülszövege. Egy csónak­ban két csecsemő lebeg a jeges vízben: egy fiú és egy lány. Az elárvult Felhőt és Holdat egy Budapestre erősen hasonlító város állatkertjének farkasgondozója veszi magához - aki maga is félig farkas és titokban felneveli őket. Gólem nem igazán társasági lény, így Ezüstbundát és Agyart kéri meg, hogy segítsenek gondos­kodni a gyerekekről. Ok és az állatkert további lakói lesznek a kicsik tanítómesterei. A farkasok a falka törvényeire tanítják őket, a fókák segítségével nagyszerű 79 Úszni a fókáktól tanulnak, beszédórákat egy papagájtól vesznek. úszókká válnak, beszédórákat egy papagájtól vesznek. Az ikrek persze megtanulják az állatok nyelvét is, és amikor nagyobbak lesznek, kimerészkednek a városba. Felhő szerelmes lesz egy fiúba, akit egy gonosz gyárigazgató elrabol. Felhő­re, Holdra és társaira vár a feladat, hogy megtalálják és kiszabadítsák. Az izgalmas kalandban szerencsére segítségükre vannak az állatkert lakói is. A betondzsgungel könyve szép történet a szeretetről, a kap­csolatokról, az összetartozásról, az első szerelemről. Kalandokban sem szűkölködik, ráadásképpen pedig tele van jó szándékkal és humorral. Ácsai Roland: A betondzsungel könyve Holnap Kiadó, 2017, 168 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom