Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-29 / 274. szám, szerda

HT KÖNYVESPOLC ■ 2017. NOVEMBER 29. www.ujszo.com Karinthy után szabadon A stand up hosszú ideje tartó, fergeteges sikerének két titka van. Egy, a közönség humorszintje soha nem látott mértékben zuhan, kettő, a közönség humorszintje soha nem látott mértékben emelkedik. És ha mindezek tetejében egy stand upos könyvvel rukkol elő, annak beláthatatlan következmé­nye lehet: kivételesen a pallérozott stílust és a magas minőséget erősítő példával jár élen. Kossuth-díjas zenész, énekes, az 1987-ben alakult Kispál és a Borz együttes énekese, basszusgitárosa és dalszerzője, valamint a 2005-ben alakult Kiscsillag zenekar gitárosa, énekese, zeneszerzője. Dalain generációk nőttek fel. Idén volt ötvenéves. A Még nem összes Lovasi András eddigi pályafutásának darabjait gyűjti kötetbe. Harminc év, több mint háromszáz dalszöveg az 1980-as évek végétől máig, a pécsi Sze­LOVASI nes Klubtól a Budapest Arénáig. A kötetet eddig publikálatlan költemények-dalkezdemények, gitárakkordok és Lovasi András saját illusztrációi színesítik. „Lovasi verseiben úgy kerülnek ironikus térbe az élet röhejes apróságai, hogy abba bele kell halni. Legendás sortörései, exp­resszív képei, népdalos allegóriái csiklandozzák a magyar nyelvet, az édes anyanyelv pedig vele nevet. Egy egész nemzedék lát Lovasi szemével” - írta Grecsó Krisztián. Lovasi András: Még nem összes Libri Könyvkiadó, 2017 401 oldal B ödőcs Tibor első, Addig se iszik című könyve ilyen. Ilyen jó könyv. Tudomást vesz minőségről, nem dob sutba irodalmi hagyományt, ízlést. Újratölti Karinthy Frigyest és Rejtő Jenőt, átértékeli a paró­diatörténetet, korszerűsít, korszerű. Hozott anyaggal dolgozik, a lopás legkisebb jele nélkül. Használja a nyelvet, használja a szerzőt és a szerzőhöz szorosan hozzátartozó életművet — bátran, szórakozta­tóan, természetesen. Kedvenc író­ival sem bánik kesztyűs kézzel, nem bán meg semmit, szerző és műve akkor él, ha használják, akkor tűnik szembe, ha finomkodás nélkül vala­ki kihasználja, hasznosítja. Bödőcs komoly használó, minden írása ér­zékelteti, profival állunk szemben, a legínyencebb fajtából. Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Kertész Imre, Jászberényi Sándor, Hemingway, Hrabal és még sok más, hírhedt és híres író kerül terítékre, miközben a szerző w Bödőcs Tibor olvasott ember, és ezt az olvasójától is elvárja... elegáns villásreggeliket megszégye­nítő tálalása gasztroforradalmat in­dít be, megbolygatja az ülésrendet, az unalomig ismételt tálalást. Az irodalomórákon ritkás levegőjű magaslatokba kényszerszáműzött, érintheteden és. általában fekete­fehéren láttatott szerzőkhöz kerül­hetne közel az olvasó, ha az iroda­lomtanítás értékmentőnek álcázott keresztes lovagjai hagynák, hogy a Bödőcséhez hasonló kötetek a tananyag részeként éljenek tovább, megkockáztatom, kötelező jelleg­gel. Egyébiránt az irodalom körül kialakult, az ilyen-olyan rendszerek erősítette mítoszok ködének leüle- pítésében aktívan részt vevő könyv az olvasás megszerettetése és az ol­vasók partnerként kezelése végett is jelentős. Bödőcs Tibor olvasott ember, és ezt az olvasójától is elvárja: kikacsintásai, utalásai egytől egyig megkövetelik a megidézett szerzők stílusában való jártasságot. A vicc akkor és csakis akkor hat a maga teljességében, ha tisztában vagyunk a Hrabal-szöve- gek jellegzetességeivel vagy Kertész Imre annyit ostromlott és annál megkerülhetedenebb életművével. „Megállapíthattam tehát, hogy az Akadémiára kerülésemet a rokonok és a barátok teljes közönye kísérte, mondhatom, végig. Mintha nem is tűnt volna fel senkinek, ami velem történik.” A paródiára ítélt, akarjuk mondani, paródiára érdemesnek talált szövegek előtt rövid és sokat­mondó, a kritikákon és a közbeszéd negatív szájízén is ékelődő szövege­ket találunk, mindez jól mutatja, hogy Bödőcs az életrajzoknak szin­tén elkötelezett és kikezdheteden ismerője. „Hazájában Imre Kertész, külföldön Kertész Imre, magyar író. Azt, hogy megkapta a stockholmi Prima Primissimát, nemcsak ő, de néhány honfitársa (honfitársunk) is nehezen dolgozta fel.” ,A Nyugat nevű Aranycsapat csatára, védője, masszőze, orvosa, kapusa és tündén dílere. Nyelvzsonglőr, jelzőtűznyelő, szóakrobata. A líra, a próza és az esz- szé triadonistája” - írja Kosztolányi Dezsőről. Az irodalomban való otthonos jártasság és a nem másokra tá­maszkodó vélemény előfeltétele és egyeden módja a saját kánon értő kialakításának. Bödőcs láthatóan önálló kánont birtokol, így olvas ő, nem akármilyen szinten. Kikivánkozik belőlünk, hogy szóvá tegyük: az irodalom nem amolyan kényes terület, de azért értheteden, milyen megfontolás vezette a szer­zőt, hogy a női írókról sikeresen megfeledkezett, sehol egy Kaffka Margit-könyök, sehol egy Sylvia Plath-térd vagy Szabó Magda le­ejtette, múlt századi zsebkendőből ránk hagyományozott, békebeli gyűrődés. Ezen az apró szépség­hibán átugorva azonban nyugtáz­hatjuk, jó könyv az Addig se iszik - irodalmi értéke vitathatadan, humora felbecsülheteden. Ayhan Gökhan Bödőcs Tibor: Addig se iszik Helikon Kiadó, 2017 208 oldal gondolom, minden­kinek van e gy-ké t meghatá­rozó, emlékezetes Vujity Tvrtko- története. Talán arra a fiatal srácra emlékezünk, aki a kilencvenes évek elején a délszláv háborúk helyszí­neiről tudósított. Talán a romániai lepratelep magukra hagyott lakói­nak képe ugrik elénk, talán Torna András, az utolsó magyar hadifo­goly megtalálása. Talán Csernobil. A kezdeteket is feleleveníti a vaskos új kötet, és tartalmazza az újrakez­dés történeteit is. Vujity Tvrtko ugyanis három éve világgá ment... Amikor örökös és rajongva szere­tett munkahelyén, a TV2 székhá­zában elfogyott körülötte a levegő, amikor már nemcsak józan komp­romisszumokról volt szó, hanem gerincről és alapvető szakmai tisz­tességről, elbeszélőnk úgy döntött, az új helyzetben a lehetőséget látja meg. Fiaival Washingtonba költö­zött, és időről időre nekivágott a nagyvilágnak. Elutazott diktatúrák­ba, dolgozott árvaházban, bejárta Ázsiát és a Karib-tenger szigeteit, s mindenhová magával vitte gyereke­it is, akik így vele együtt fedezték fel a Föld csodáit és nyomor sújtotta területeit. Olykor kicsi kamerája elé ültetett olyan személyiségeket, akik megítélése szerint hiteles gondola­tokat oszthattak meg a nézőkkel. Mi veszi rá egy Oscar-díjas film ünnepelt főszereplőjét, hogy már a díjátadó másnapján rohanjon haza, hogy az őt alkalmazó temet­kezési vállalkozásban holttesteket mosson? Mi volt a lelki háttere a Saul fiának? A kendőzedenül őszinte beszélgetés során Röhrig Géza mesélt álmairól, vágyairól, szívéről és leikéről. Mi történt azután, hogy 96 évvel az aláírása után Tvrtko első magyarként fel­kutatta a trianoni békediktátum egyeden eredeti példányát, majd ellátogatott egyeden korabeli gyar­matunkra? Erre is választ kaphat a könyvből, melyben egy különleges fejezet is helyet kapott. Egy tehet­séges oknyomozó újságíró, Kirády Attila Tvrtkóval közösen feltárta a csernobili robbanás idején a tér­ségbe küldött magyar kamionso­főrök döbbenetes történetét. Most megismerhetik a sokáig titkolt drámai részleteket. Olykor torok­szorító, néha megható, vagy éppen kacagtató, ám minden esetben erőt adó történetekből áll össze a Világgá ment igaz meséje. A könyv terjedelme persze némi retrospektív visszapillantásnak is köszönhető: VujityTvrtko 25 évvel ezelőtt írt egy könyvet. Ttízvonal- ban - ami a haditudósításokból ki­maradt volt a címe, jó részét bom­bázások közben, óvóhely mélyén, kézzel írta a szerző, az egykori Ju­goszlávia frontjain. Most, negyed­századdal később ebben a kötetben újra megjelenik aTűzvonalban, vál­toztatás nélkül, (k) Vujity Tvrtko: Világgá ment— ...és ami azóta történt Pokoli-Angyali Kiadó, 2017 720 oldal Nem csak az eminenseké a világ Csiffáry Gabriella kötete híres emberek (írók, költők, színészek és tudósok) iskolai kudarcaival - olykor sikereivel - ismerteti meg az olvasót. A szerző levéltáros és szerkesz­tő, hosszú évek óta publi­kálja tematikus kötetekben kutatásai eredményeit. Friss könyve kapcsán azt nyilatkoz­ta: korábbi kutatásánál lett figyelmes arra, hogy a magyar szellemi életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók jelentős része bukdácsolt az iskolában. „El bennünk egy sztereotip kép arról, hogy aki sikeres, annak az életútja is zökkenőmentes. Hát nem így van. Amíg ezek a nagyszerű emberek úgymond »élet­rajzképesekké« nem váltak, nagyon sok akadállyal kellett megküzdeniük. Jórészt a lázadó, betöreden csikólel- kük, a másságuk miatt nem tudtak beilleszkedni az iskolai közösségbe. Mindaddig, amíg a szülői vagy iskolai elvárá­soknak akartak megfelelni, a tehetségükhöz képest mélyen alulteljesítettek, de amikor már a belső motivációjuk és érdeklődésük szerint élték az életüket, magasan fölénk repültek.” Levéltári anyagokkal, hiteles Csiffáry Gabriella 0. bizoruj tfvÁ'U/JOt'vc. " Híres magyarok az iskolában dokumentumokkal alátámasz­tott történetek sora elevenedik meg a könyv lapjain: ahogy a nyolcadikos Adyt „némely kiderült lumpolások” miatt el akarták tanácsolni, ahogy a bukdácsoló kis Kassák a szomszédos kutyaól alá dugta a tankönyveit iskolába menet, ahogy Szent-Györgyi Albertet a családjában konkrétan hülyé­nek tartották. A Magyarázom a bizonyítványom izgalmas kultúrtörténeti csemege, nem mellesleg pedig példázatgyűj­temény arról, hogy nem csak a rövid távon, irányított kör­nyezetben megfelelni tudóké a világ. Csiffáry Gabriella: Magyarázom a bizonyítványom - Híres magyarok az iskolában Corvina Kiadó, 2017 480 oldal A mellékletet szerkesztette: Lakatos Krisztina, kristina.lakatosova@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Könyvespolc, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 A kezdetektől az újrakezdésig

Next

/
Oldalképek
Tartalom