Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-29 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. november 29. KOZELET I 3 Legfeljebb 30 eurót kérhet az orvos ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 50 euró helyett 30 euróbán határozná meg a koalíció a plafont a kiegészítő rendelési időben kérhető kezelési díjért. Az egészségügyi bizottság már jóváhagyta a javaslatot, hamarosan a plénum is szavazni fog róla. Az ellenzék kivonult az ülésről, mert állításuk szerint későn kapták meg a javaslatot. Kisebb módosításokkal fogadta el parlament egészségügyi bizottsága azt a javaslatot, amely lehetővé teszi az orvosoknak, hogy kiegészítő rendelési időben pénzért kezeljék betegeiket. Az egyik változás, hogy a tervezett 50 eurós maximális kezelési díj helyett legfeljebb 30 eurót kérhetnek majd el a betegtől. „Három változás van az eredeti elképzeléshez képest, az egyik ez. Három változatban gondolkodtunk: a 30 eurós határt a betegszervezetek kérték, az 50 eurósat az orvosok szervezetei, és volt egy olyan változat is, amelyben nem szabtunk volna meg felső határt” - magyarázta lapunknak Bastmák Tibor (Híd) parlamenti képviselő, a javaslat előteijesztője. Alacsony a plafon A 30 eurós határ miatt már tiltakoztak az orvosok. ,^Kicsit meglepődtünk a 30 eurós határ miatt, mivel ez leszűkíti az elvégezhető kezelések körét, elsősorban a komolyabb műszereket vagy több kivizsgálást igénylő kezeléseket szoríthatják ki ebből a körből” - magyarázta Marian 20 napon belül kellene fogadniuk az „ingyenes" betegeket is (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke. Ezt elismeri Bastmák is. „Mivel a betegszervezetek ezt kérték, ezért az ő javaslatukat fogadtuk el - magyarázta a képviselő. - A gyakorlati tapasztalatok alapján felül lehet vizsgálni ezt a határt.” Szerinte a betegek többsége 5—15 eurót fog fizetni a kivizsgálásért. A díjakat ugyanis az egészségbiztosítók díjszabása alapján határozzák meg, ezekhez adhatják hozzá saját árrésüket. „A biztosítók árai megvannak, ezek a valós költségeken alapulnak, ehhez adhatják hozzá az orvosok a saját árrésüket, ami lehet 20—30 százalék is, mivel az orvos szabadidejében dolgozik, de biztosan nem lesz 100 vagy 200 százalék” - véli Bastmák. A másik módosítás, hogy a betegeket a kiegészítő kivizsgálási időben elektronikus rendszerben kell előrendelni. „Ez egy újabb ellenőrzést szavatol a rendszerben” - állítja Bastmák. 20 napon belül A harmadik változás, hogy az eredetilegjavasolt 15 nap helyett 20 napon belül kell fogadnia az orvosnak a beteget. A 20 napos határidő azonban -kivételekkel -vonatkozik majd a rendes rendelési időben érkező betegekre is. Ma elsősorban egyes szakorvosoknál akár több hónapot várniuk kell a betegeknek. „Ezzel a javaslattal azt akarjuk biztosítani, hogy az orvos ne tegye át a betegeket a kiegészítő rendelési időbe” - mondta a képviselő. A kivétel azokra az orvosokra vonatkozik majd, akiknek olyan sok a betege, hogy a 20 napos határidőt nem tudja betartani. Az ellenőrzést ebben az esetben is az elektronikus rendszer segítségével fogják végezni. A törvény előírja azt is, hogy az általános orvosok rendes rendelési ideje legalább 35 óra, a szakorvosoké pedig 30 óra, a kiegészítő rendelési idő pedig legfeljebb a rendes idő 30 százaléka lehet. A 30 százalékos határ vonatkozik majd a kiegészítő rendelési időben kezelt betegekre is. Az ellenzék kivonult Az ellenzéki képviselők már a bizottsági ülés kezdetén kivonultak, arra hivatkozva, hogy későn kapták meg a javaslatot, ezért nem tudták áttanulmányozni. Szerintük mintegy 50 oldalnyi módosítási javaslatot kaptak az ülés kezdetén. „Már többször kértük, hogy ez ne így történjen” —jelentette ki Jana Cigániková (SaS). Marek Krajci (OEaNO) szerint viszont a bizottsági ülés elején nyomtatták ki a javaslatokat, emiatt az ülés háromnegyed órával később kezdődött. A kormányoldal azonban állítja, hogy már múlt héten megkapták a képviselők a javaslatot, ahhoz képest csak kisebb módosítások vannak a szövegben. „Az én három módosításom mellett csak kisebb, jogtechnikai módosításokat javasoltunk a múlt heti változathoz képest” - állítja Bastmák. Zuzana Sebővá (Sme rodina) elismerte, hogy tartalmilag nem volt sok változás. „Háromnegyed óra várakozás után valójában ugyanazokat a javaslatokat kaptuk meg, mint korábban, de megváltozott, új formában, és mi nem tudunk egyik másodpercről a másikra dönteni” - mondta Sebővá. Bastmák szerint az ellenzék a „kameráknak politizál”. „Egy hete azért halasztottuk el a tárgyalást, hogy a képviselők áttanulmányozhassák a javaslatokat, az én három módosításom nem olyan nagy terjedelmű, hogy ne lehetett volna gyorsan átnézni” - magyarázta a képviselő. A jogszabály legkésőbb jövő héten kerül a plénum elé. (ipj, TASR, sita) Országszerte egyre több a sárgaságos beteg MACSICZA MÁRK A Közegészségügyi Hivatal jelentése alapján 616 fertőző, A típusú sárgaságban szenvedő beteget tartanak nyilván Szlovákiában. A lista élén Pozsony áll, 216 beteggel. Pozsony. Nem akar szűnni a sárgaságjárvány a felmérések alapján, ellenkezőleg: növekvőben van. Tavalyhoz képest megháromszorozódott a betegek száma Pozsony megyében, 70-ről 216-ra nőtt, országos szinten is jóval több a fertőzött, mint tavaly volt. A betegség az elmúlt hónapban is terjedt, október végén a fővárosban még csak 153 beteget tartottak nyilván, vagyis egy hónap alatt 63 fővel nőtt a betegek száma. A statisztikák alapján 1-től 9 éves korig a legtöbb a betegek száma, a hivatal szerint a 616 beteg közül 150-en tartoznak ebbe a korosztályba. „Piszkos kezek" Az A típusú sárgaság az úgynevezett „piszkos kezek” betegsége, vagyis a higiéniai előírások betartásával elkerülhető. A terjedése azonban nem korlátozódik az alacsonyabb higiéniai körülmények között élőkre, könnyen megfertőződhetünk akár a tömegközlekedési eszközökön is, ha nem tartjuk be az alapvető tisztasági szabályokat: nem mosunk kezet meleg vízzel evés előtt és a toalett használata után. A betegség azonban fertőzött étellel is terjedhet, a legbiztonságosabb és leghatékonyabb megelőzés a védőoltás. A betegeket a kórházak fertőző osztályán ápolják, a kórházi kezelés hossza függ a betegség lefolyásától. „A beteg közvetlen környezete is fokozott orvosi ellenőrzés alá kerül, kötelező számukra a kivizsgálás, hogy kizáiják, nem fertőződtek-e meg” - tájékoztatta lapunkat Katarína Nosálová, a pozsonyi Közegészségügyi Hivatal szóvivője. Mivel a betegség lappangási ideje elég hosszú, 10 naptól 50 napig terjedhet, ezért a betegség könnyen terjed. Vigyázzunk a gyerekekre A legveszélyeztetettebbek a gyerekek, elsősorban az 5-9 éveseknél kell figyelnünk a higiéniára. „Már a legfiatalabb korosztálynál is rendkívül fontos a gyakori kézmosás, mivel a legkisebbeknél még csak alakulóban van az immunitás, illetve gyakran érintkeznek más gyerekekkel, ezért nagyobb az esélye, hogy megbetegednek” - hívta fel a szülők figyelmét Jana Hamade, a Közegészségügyi Hivatal osztály- vezetője. Az epidemiológusok szerint minden alkalommal kezet kellene mosnunk és mosatnunk a kicsikkel, ha hazaérünk, függetlenül attól, hol jártunk. Kiváltképp fontos, hogy orvosi és iskolai látogatás előtt és után is mossunk kezet, illetve minden alkalommal, ha úgy érezzük, hogy bepiszkítottuk kezünket, olyan dologhoz értünk, amihez számos más ember is, például kilincshez, a számítógép billentyűzetéhez munkahelyünkön, közlekedési eszközökben a kapaszkodóhoz. Tünetek A májgyulladások 95 százalékát az öt vírustörzs, a hepatitis A, B, C, D és E okozza. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a láz, sötét színű vizelet, hányás és hányinger, fejfájás, étvágytalanság, a szövetekben lerakodó epefesték miatti elsárgult szem, bőr és nyálkahártyák. Ha több tünetet is észlel magán a felsoroltak közül, mielőbb keresse fel orvosát, hogy megelőzze a bajt. STK: marad a rendszer Pozsony. Egyelőre marad gépkocsik vizsgáztatását végző műszaki vizsga-állomások (STK) jelenlegi rendszere, Érsek Arpád (Híd) közlekedési miniszter tegnap visszavonta a rendszer liberalizációjára vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslatról pedig már tegnap szavazniuk kellett volna a képviselőknek, mivel azt az előző ülésen már megvitatták. A minisztérium indoklása szerint azonban már elkészült a törvény teljesen új változata, ezért nem érdemes a részmódosításokkal foglalkozni. A törvénymódositás célja az STK-állomások jelenlegi rendszerének liberalizációja, és az elmaradt vizsgák miatt kiszabható büntetések összegének csökkentése lett volna. Az elképzelés szerint a tárca megnyitotta volna a piacot, vagyis bárki nyithatott volna STK-állomást, aki teljesíti az előírt feltételeket. Jelenleg ehhez külön engedélyre van szükség. A javaslat szerint elég lett volna 15 napon belül kifizetni a bírság egyharmadát, és levizsgáztatni a kocsit. Jelenleg a 330 eurós bírság kétharmadát kell befizetnie annak, aki 15 napon belül elvégezteti az elmaradt műszaki vizsgát. Jelenleg mintegy 130 ezer kocsinak hiányzik a műszaki vizsgája, és mintegy 120 ezret kellene elvinni környezetvédelmi vizsgára, (ipj, SITA) Oltással leheta leghatékonyabban védekezni a sárgaságellen (Peter Žákovič felvétele)
