Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-28 / 273. szám, kedd

Aei y///Mz ro 2017. NOVEMBER ÚJ SZÓ Az energetikai növényeket az energiagyártás céljából termesz­tik. Elsősorban fás szárú növények­ről van szó, me­lyeket feldolgoz­va juttatnak el az erőművekbe. E nergia-előállításhoztováb- bá fűféléket is termeszte­nek, melyek biomasszáját a fermantációs folyamat során a biogázállomásokon bio­gáz, majd ezt követően elektro­mos energia előállításához hasz­nálják fel. „Szlovákiában azonban nem nagyon termesztenek fűfé­léket biogáz-előállításra, sokkal inkább a fás szárú növények ter­mesztése jellemző erre a célra. Az SZK 2007-2013-as Vidékfejlesztési Programja 2015-re két projektet támogatott a gyorsan növő fás szárú növényekre vonatkozólag 17,2 hektárnyi termőterülettel 150 642 euró értékben. Minden­képpen szeretném kiemelni, hogy az 543/2002 Tt. sz. környezetvé­delmi törvény értelmében kizá­rólag olyan fás szárú növények termeszthetők energetikai célok­ra, melyek szlovákiai eredetűek" - tájékoztatta lapunkat Zuzana Peiger Aqaková a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztályáról. Ki­vételt képezhet néhány nem szlo­vákiai eredetű növény, de azok termesztését a környezetvédelmi minisztériumnak külön kell en­gedélyeznie. Viszont csakis olyan esetben lehetnek kivételek, ha az engedélyezett növényzet nem lesz káros hatással a környezetre. „Az energetikai növények hasz­nosítása vagy közvetlenül a hő- és a villamosenergia-előállí- tásnál, vagy pedig a biogáz-elő­állításnál érvényesül. Emellett a vegyiparban is hasznosíthatók az energetikai növények. Euró­pában mindenekelőtt a skandi­náv országokban hasznosítják energia előállítására az energe­tikai növényeket"- részletezte az agrárminisztérium sajtóosztályá­nak munkatársa. A gyors növésű fás szárú növé­nyek termesztése nem igényes az éghajlati és természeti körülmé­nyeket illetően, s éppen ebből ere­dően alkalmazzák azokat a gyors ütemű erdősítés céljából, mond­juk a természeti katasztrófák után. Jelentős szerepet tölthetnek be például a talajerózióval szembeni védelemnél is. Szlovákiában a jó minőségű talajok védelmét és eb­ből eredően az ország élelmiszer­biztonságát előtérbe helyezve az 1-4-es besorolású (bonitású) talajokon nem engedélyezett a fás szárú növények termesztése. A hatályos jogszabály értelmében gyors növésű fás szárú növénye­ket a 5-9-es besorolású talajokon engedélyezett termeszteni. Az 1-4-es talajbesorolásnál abban az esetben engedélyezett a fás szárú növények termesztése, ha a me­zőgazdasági földterület árvíz súj­totta régióban található, felázott, vagy pedig szélerózió veszélyez­teti a területet. „A fás szárú növények szán­tóföldön való termesztését a 220/2004 Tt. sz. jogszabály novel­lája engedélyezte. A 342/ 2014-es kormányrendelet értelmében a közvetlen kifizetésekből is támo­gatják a fás szárú növények ter­mesztését. A fás szárú növények termesztésének távlatait illetően elmondható, hogy az agrárerdő­sítés területe jelenthet perspek­tívát, amikor is a fás szárú növé­nyeket szántóföldön termesztik összhangban a mezőgazdasági rendszerekkel, ami Szlovákiában egyelőre nem terjedt el, A fás szárú növények mezőgaz­dasági földterületeken törté­nő termesztését megfontoltan szükséges végezni. Ugyanis a szántóföldeken elsődlegesen az élelmiszergyártáshoz szükséges alapanyagokat kell kitermelni. Minden fás szárú növény kiülte­tése ideiglenes, maximum 20 évre szól. A 220/2004-es törvény értel­mében a jelzett húszéves határidő lejártán belül, vagy rögvest, ha a termelő befejezni tervezi a fás szárúak termesztését, a mezőgaz­dasági földterületet rekultiválni szükséges, visszaállítani eredeti állapotába" - magyarázta Zuzana Peiger Ačjaková. (sb) 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom