Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-28 / 273. szám, kedd
Agr O 2017 ■ NOVEMBER új szó Hogyan készítsünk jó szilázst? Áz eredményes állattenyésztés lényeges eleme a jó minőségű takarmány előállítása. Ezért odafigyeléssel és szakértelemmel kell kezelni ezt a munkafolyamatot. T eljesnövény;szilázsról akkor beszélünk, ha a keverék a teljes növényt tartalmazza, vagyis a szemet, a szárat és a leveleket úgyszintén. Az ilyen szilázs gabonafélékből, kukoricából, hüvelyesekből, keverék-zöldtakarmányok- ból készül. „Ha jó minőségű silót akarunk készíteni, a takarmányhoz nem juthat levegő. Az erjesztésnél képződött tejsavat ugyanis kizárólag a levegőt igénylő baktériumok, penészek, gombák tudják elbontani, így mindenképpen arra kell törekedni, hogy a takarmány levegőmentes legyen, s abban az esetben a siló több éven át is megtartja romlatlan állapotát. A levegőmentesítés alapja a megfelelő színvonalú tömörítés. A silózást tárolóként mintegy 3-4 napon át végezzük, gyepek szilázskészítésekor pedig nem kell túllépni a 4-5 napot. A silóteret földes vagy szalmabálás fóliatakarással légmentesítsük. A takarmány beérése 40- 45 nap elteltével megtörténik, s ez idő alatt tápanyagokban gazdag, jó minőségű tartósított takarmányt nyerünk. A takarmány beérésének alapja az, hogy az összetömörí- tett, lédús takarmányokban a tejsavbaktériumokat elszaporítjuk. A tejsavbaktériumok az egyes takarmányok cukraiból tejsavat állítanak elő, mely gátolja a káros baktériumok, például a vajsav- vagy az ecetsav- baktériumok kialakulását és terjedését. A szénhidrátban gazdag növények köny- nyebben silózhatók, mivel a tejsavbaktériumok a cukrokból képezik a tejsavat. Nagyon száraz takarmánynövényekben a tejsavbaktériumok nehezen szaporodnak el, a túl vizes viszont könnyen penészedik, ezért a megfelelő víztartalom is fontos" - részletezte lapunknak Ján Huba, a nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa. Az agrárszakember a továbbiakban kiemelte, hogy felettébb lényeges a növények leszecskázásánál a szecska mérete. A hosszúra vágott növényt ugyanis nem lehet megfelelő minőségben tömöríteni. Az elfogadhatónak javasolt szecskaméret 20-30 milliméteres legyen. A szénhidrátban gazdag takarmányok a kukoricacsala- mádé, a silókukorica, a szudánifű, a kukoricaszár, valamint a napraforgó-csalamádé. „Az erjesztéses tartósítást azokkal a növényekkel is végezhetjük, amelyek szénhidráttartalma kevesebb, viszont több bennük a fehérje. A hiányzó szénhidrátot ebben az esetben pótolni szükséges, mégpedig vagy szénhidráttartalmú, vagy pedig tejsavkép- ző adalékokkal" - magyarázta Ján Huba. (s) Agro. Az Új Szó melléklete. Levélcím: Új Szó, Lazaretská 12., 814 64 Bratislava 1. E-mail: redakcia@ujszo.com. Reklámmenedzser: Czigler Mónika, tel.: 0917 735 269, monika.cziglerova@petitpress.sk. Szerkesztette: Susla Béla. Forrás: Internet, MTI, TASR, fotók: fotolia.com, képarchívum, Czigler Mónika, Susla Béla. 2
