Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-24 / 270. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. november 24. KOZELET I 3 Csak 2019-től módosulhat a bértábla (TASR felvétel) IBOS EMESE Pozsony. Legkorábban 2019 januárjában folyósíthatják a közalkalmazottak bérét az átdolgozott, emelt bértáblák alapján. Egyelőre nem tudni, milyen javaslattal áll elő a kormány, a pénzügyi tárcának minden bizonnyal döntő szava lesz a módosításban. A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) tegnap eljuttatta a kormánynak azt a felszólítást, melyet a szövetség által szervezett találkozókon fogalmaztak meg a szak- szervezeti tagok. „Azt szeretnénk, hogy a kormány prioritásként kezelje a közalkalmazottak bérrendszerének átalakítását” - közölte tegnap Jozef Kollár, a KOZ elnöke. A szakszervezeti szövetség javítani szeretne a közalkalmazottak helyzetén. „Mindannyian tudjuk, hogy a bértáblákhoz öt éve nem nyúltak, már a nyolcadik fizetési osztályba besoroltak egy része is csak a minimálbérnek megfelelő összeget kapja a tábla szerint, mivel a fizetési osztályok a minimálbér alatt vannak” — mutatott rá Kollár. A közalkalmazottak bértáblájában 14 fizetési osztály van. 140 ezren minimálbéren A kormány hangsúlyozza, hogy bár a bértáblákat évek óta nem valorizálta, egyetlen közalkalmazott sem visz haza kevesebbet a minimálbérnél, a két összeg közötti különbséget ugyanis kipótolják. Ugyanakkor a A pedagógusok tiltakoznak közalkalmazottak bértáblájának több fizetési osztálya jóval a 435 eurós minimálbér alatt van. „Számításaink szerint mintegy 140 ezer olyan köz- alkalmazott van, akinek a bérét ki kell egészíteni, hogy a minimálbért megkapja” - mondta Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke. A jövő évi kollektív szerződésről szóló tárgyalásokon a kormány ígéretet tett arra, hogy március 30-ig átdolgozza a közalkalmazottak bérezési rendszerét. Részleteket egyelőre nem közöltek. A KOZ külföldi példából kiindulva azt javasolja, hogy a bértáblák legalacsonyabb összege a minimálbérnél kezdődjön. ,A KOZ már három évvel ezelőtt a kormány elé tette a bérezési-rendszer átalakításáról szóló javaslatát, melyet sajnos nem sikerült keresztülvinni. Ha a kormány kidolgozza az új bértáblát, azt még a szak- szervezet is véleményezni szeretné” - szögezte le Kollár. Reálisan tehát legkorábban 2019 januárjától módosulhatnak a közalkalmazottak fizetési osztályai, mivel a bérezési rendszer átalakításához több törvényt módosítani kell, s a legfontosabb, hogy a módosítások pénzügyi hátterét biztosítsa az állami költségvetés. Egyelőre azt nem tudni, hogy a pénzügyminisztérium hogyan áll a bértáblák módosításának kérdéséhez. 4,8%-os emelés Abban viszont egyezség született, hogy januártól 4,8%-kal emelkedik a közalkalmazottak bére. Ebből a béremelésből azonban kimaradnak a pedagógusok és a tudományos munkatársak. A tárgyalások eredménye ellen élesen tiltakozik a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) és az Új Iskolai Szakszervezet (NSO). Diszkriminatívnak tartják, hogy a KOZ és a kormány immár másodszor zárta ki a pedagógusokat és a tudományos munkatársakat a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokból és a béremelésből. A szakszervezet engedett Vladimír Crmoman, az ISU tagja szerint a Pavel Ondek vezette Oktatási és Tudományos Dolgozók Szak- szervezete (OZPŠaV) elállt korábbi, 2016-os követeléseitől. Akkor ugyanis 25%-os egyszeri, és évente 10%-os béremelésről szóló deklarációt fogalmaztak meg. „Az OZPŠaV az utóbbi években nem járult hozzá a pedagógusok helyzetének javításához” - közölte Vladimír Crmoman, aki a nem pedagógus alkalmazottak 4,8 százalékos béremelését is méltatlannak tartja a minimálbér 10,34%-os emelésének fényében. Az oktatási minisztérium ugyanakkor elégedett, mivel januártól 4,8 százalékkal emelkedik a nem pedagógus alkalmazottak és a kutatók bére. „Tiszteletben tartjuk a szakszervezetek többségének álláspontját, a 4,8%-os valorizációról. Feltételezzük, hogy a pedagógusbérek a kormányprogram alapján tovább emelkednek majd” - közölte a tárca sajtóosztálya. A minisztérium arra is emlékeztet, hogy a kormányprogramban foglaltakon felül sikerült kiharcolniuk az idén szeptembertől folyósított további 6%-os emelést. Kínai gigacéggel közösen veheti meg a Penta a Markíza televíziót Tulajdonostválta legnagyobb kereskedelmi tévé? (Képarchívum) Harabinék ismét furcsa döntést hoztak ÖSSZEFOGLALÓ Jelen pillenatben nagyon úgy tűnik, hogy a Penta pénzügyi csoport a kínai CEFC csoporttal közösen vásárolja meg a Central European Media Enterprises (CME) médiavállalatot, melyhez többek közt a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízii, a Markíza is tartozik. Minderről a Reuters számolt be - a hírügynökségnek három egymástól független forrás is megerősítette az értesülést. A CME (melynek Csehországban, Szlovákiában és Romániában is vannak érdekeltségei) vételi ára nagyjából 500 millió euróra rúghat - ez nagyjából megegyezik a cég jegyzett piaci értékével, ám az eladási ár némiképp meglepő, hiszen mikor először reppentek fel a hírek a vállalat eladásáról, azt beszélték, a tulajdonos amerikai médiagigász, a Time Warner 1-2 milliárd eurót szeretne kapni érte. A Time Warner tulajdonrésze a CME-ben 46,5 százalékos, ám 75 százalékra van opciója, melyet 2018 májusáig érvényesíthet. Az értesüléseket nem kommentálta egyik érintett cég sem. A Reuters értesülései szerint a vételár nagy részét a CEFC adná - a cég a hetedik legnagyobb magánkézben lévő vállalat Kínában, 44 milliárd dolláros éves bevétellel és 741 millió eurós nyereséggel. A Sme napilap szerint a cég tulajdonosi háttere átláthatatlan, közép-európai érdekeltségeit Csehországból menedzseli. Hozzájuk tartozik a Postabank, valamint a Travel Service légitársaság is. A konzorcium másik tagja, a Penta a hírek szerint már régóta érdeklődik a CME portfoliójába tartozó Markíza televízió iránt. A Sme azonban rámutat: a törvény szerint ugyanakkor nem lehetne a tévé tulajdonosa, mivel közvetlen, igaz, kisebbségi tulajdon- része van a Sme napilapot és lapunkat is kiadó Petit Pressben, a jogszabályok pedig tiltják a nyomtatott és elektronikus sajtótermékek kereszt- tulajdonlását. Ajogszabály azonban a gyakorlatban könnyen megkerülhető. A Pentának további sajtótermékei vannak az országban, de azokat közvetetten, más cégeken keresztül birtokolja. A Mediálne.sk figyelmeztet, ha a CEFC és a Penta valóban megvenné a CME csoportot, közvetetten minden nagyobb sajtótermék kapcsolatba kerülne egymással. A Penta és a CEFC birtokolná a Markízát, miközben a kínai cég a J&T pénzügyi csoporttal finanszírozzák a Joj Media House médiaházat, melyhez a második legnagyobb kereskedelmi televízió, a Joj tartozik. A J&T pedig nagy valószínűséggel több rádióadónál is befolyással bír. A Penta befektetőként jelen van a News&Media Holdingban, mely a Plus 1 deň és a Plus 7 dní lapokat, több magazint, a Trend hetilapot és hamarosan lapunkat és a Vasárnap hetilapot is kiadja, emellett pedig nemrég jelentették be, hogy megvásárolják a Ringier Axel Springer kiadóvállalat több magazinját is. Nemrég pedig Anton Siekel milliárdos jelentette be, hogy megvásárolja a Nový čas napilapot, és iparági pletykák szerint a Penta állhat ezen üzlet mögött is, ám ezt az érintettek kategorikusan tagadják. (SME, HN, fm) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság Štefan Harabin vezette szenátusa tegnap megszüntetett egy jogerős ítéletet egy 11 évvel ezelőtti, ga- ramszécsi (Polomka, Breznóbá- nyai járás), sokkoló gyilkosság ügyében. Igor Šajgal vállalkozót korábban a bíróság 8 év szabadságvesztésre ítélte, mert a vád szerint megrendelte üzlettársa, Ján Kubašiak kirablását. A felbérelt, rendőrökből álló csoport azonban nemcsak kirabolta, hanem meg is gyilkolta Kubašiakot. Šajgal azonban kérte ügye felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságon, Harabinék ennek keretén belül törölték el az ítéletet, és utalták vissza az ügyet elsőfokra, a járási bírósághoz. A nagy sajtóvisszhangot kiváltó, különösen brutális bűncselekmény 2006. november 14-én történt. Kubašiak házba három támadó tört be, és túszul ejtette a vállalkozó egész családját, valamint a kiérkező rendőtjárőrt is. Kubašiakot családja szeme előtt rugdosták össze, majd fejbe lőtték. A házban található páncélszekrényt kifosztották, majd elmenekültek. A nyomozás során kiderült, három korábbi rendőr az elkövető, őket viszonylag gyorsan elfogták. Később fény derült arra, hogy a csoport 1999 óta végez hasonló tevékenységek embereket támadnak meg, és pénzt követelnek tőlük. A három exrendőr, Róbert Červeňan, Róbert Petluš és Juraj Rózsik börtönbe került, Petluš 25 évet, Rózsik 8 és fél évet, Červeňan pedig 7 és fél évet kapott. Azt vallották, Kubašiakot megrendelésre támadták meg - így a rendőrség röviddel ezután vádat emelt Igor Šajgal vállalkozó, Kubašiak üzlettársa ellen. A két vállalkozó röviddel a gyilkosság előtt összeveszett, Kubašiak pedig az újságíróknak is beszámolt erről. Šajgalt első körben végül zsarolásért ítélték el, ám 8 évvel a gyilkosság után Petluš megváltoztatta a vallomását, és azt mondta a rendőröknek, Šajgal bérelte fel őket - az eredeti tervek szerint arra, hogy töijenek be Kubašiakhoz, és szerezzék meg a közös vállalkozásukról szóló dokumentumokat. Šajgal állítólag kétmillió koronát ígért nekik. Šajgalt végül 8 évre ítélték, és 35 ezer eurós büntetést is kellett fizetnie, ám 2015 decemberében eltűnt, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A sajtó spekulációja szerint Szlovákiában rejtőzhet egy roma telepen. Harabinék szenátusa azonban úgy döntött, megszünteti a jogerős ítéletet - szerintük Petluš vallomása nem volt törvényes, ráadásul a rendőrség a vallomás egyik részét elhitte, a másikat pedig nem. Az ügyész élesen reagált Harabinék döntésére. „Már megszoktuk a viszonylag meglepő ítéleteket Harabin doktor szenátusától” - jegyezte meg. Šajgal ügyvédje ugyanakkor üdvözli a döntést, ám azt nem tudja, hol tartózkodik jelenleg ügyfele. (aktuality.sk, fm)
