Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-22 / 268. szám, szerda
Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2017. november 22., szerda, 11-13. oldal Az 1904-ből származó Dél-komáromi Lovarda az 1904 és 1906 között létesített, Frigyes főhercegről elnevezett, 46 épületből álló laktanyarendszer része volt, két további lovardával együtt. A második világháborút követően a laktanya a megszálló szovjet csapatok kezére került, ami megpecsételte sorsát. A lovardákat harckocsiszínnek használták. A még megmaradt, de igen lepusztult épületek a szovjet csapatok kivonulása után az önkormányzat kezelésébe kerültek. A képen látható Lovardát 1996-ban a Wahr Kft. vásárolta meg, és két éven belül felújította. Ez Dél-Komárom egyik legjelentősebb építészeti emléke, a homlokzatvakolatdíszítése, az első és a hátsó kétszárnyasfakapu a századelő katonai középületeinek stílusát hordozza. Napjainkban a Nemzeti Lovas Őrség kiképzési központjaként szolgál, és 2004-től itt működik a Lovas Színház is. (V Krasznica Melitta felvétele) Bérbe veszi a folyópartot az önkormányzat A nők átlagosan nyolc évvel élik túl a férfiakat SZÁZ ILDIKÓ Üdülőközpontot és sport- komplexumot nyitnak a Vág partján lévő, mintegy öthektáros erdőterületen. A tizenöt éves bérleti szerződésről szélé határozatot a legutóbbi ülésen hagyta jóvá a testület. PEM--HIWÍ Jozef Belický, Vágsellye polgár- mestere tájékoztatta a képviselőket a korábbi tárgyalások eredményeiről, valamint arról, hogy évi ezer eúróért bérelheti a város az erdőterületet, amely a közeljövőben kiránduló- hellyé válhat. Sportklubok és egyesületek ajánlották fel az együttműködésüket a tervek megvalósításához. Kisebb hajókikötő építését, sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket kínálnának majd a lakosoknak a folyóparton. A bérleti szerződés mielőbbi aláírására azért volt szükség, mert bizonyos munkálatokat csak a vegetációs időn kívül lehet elvégezni az erdőben. A város vezetése néhány hónappal ezelőtt tárgyalt a Vág Menti Folyamkezelő Vállalat (Povodie Váhu) vezetésével egy korábbi, 2015 júniusában aláírt együttműködési memorandum kapcsán. Tárgyaltak továbbá az Ur- bariát társulással, a bérelt területen egy általuk javasolt szakember szakmai segítségével gazdálkodnának. Járdákat, padokat, játszótereket építenének. A város vezetése eredményesnek tartja a tárgyalásokat, mert ha kertészeti vagy meghatározatlan célra szolgáló területként kapták volna bérbe a parcellát, az éves bérleti díj több ezer euróra rúgott volna. Az egyik képviselő nehezményezte, hogy az önkormányzati ülésen nem vett részt senki az Urbariát társaságból, mert tudomása van arról, hogy az elmúlt időszakban több fát vágtak ki a területen, és mintegy fél éven át teherautókkal szállították el a rönköket. Arról, hogy a kivágott fák helyére újakat ültettek volna, csak írásbeli jelentés van, de a facsemetéket talán ki sem ültették. Belický ezzel kapcsolatban elmondta, az Urbariát társaság által ajánlott szakemberrel fog tárgyalni a város. A testület tagjai még a szavazás előtt szerették volna tudni, miért tizenöt évre szól a bérleti szerződés, miért nem meghatározatlan időre. Jozef Belický elmondta, lehetőség van arra, hogy idővel módosítsák a szerződést, de most elsősorban azon van a hangsúly, hogy konkrét tervek alapján elkészüljön a Vág menti üdülőközpont. GULYÁS ZSUZSANNA Még mindig a keringési rendszer betegségei szedik a legtöbb áldozatot. NYITRA A nők átlagosan nyolc évvel élik túl a férfiakat - ez derül ki a Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó adataiból. Az elmúlt év halálozási rátáját elemezve Éva Rakovská, a Statisztikai Hivatal munkatársa kiemelte: a vezető halálok a korábbi évekhez hasonlóan - férfiaknál és a nőknél is - a keringési rendszer megbetegedése volt. 2016-ban a megyében a halálesetek 49,86 százalékát szív- és érrendszeri betegség okozta. A második leggyakoribb halálok a daganatos megbetegedés volt. Míg a férfiaknál a légzőrendszer daganatos megbetegedései, addig a nőknél a mellrák követelte a legtöbb áldozatot. A Statisztikai Hivatal adatai alapján 2016-ban Nyitra megyében 7585-en hunytak el. Az elhunytak több mint fele férfi volt. A férfiak átlagosan 69, a nők 77 éves korukig éltek. A halálozási ráta (ezer főre eső elhunytak száma) a megyében 11,13 százalék volt. Országos szinten 9,64 százalék. Az adott évre vonatkozó, ezer lakosra jutó elhunytak számát mutató ráta azonban figyelmen kívül hagyja a népesség kor- összetételét, vagyis azokban az országokban és területeken, ahol jelentős arányban élnek idősek, a ráta magasabb. A mutatót a kor- összetétel mellett a társadalmigazdasági fejlettség is befolyásolja. A tavalyi statisztikában vezető halálokként szereplő keringési betegségek közül a szívinfarktus volt a leggyakoribb. A második helyen szereplő daganatos bete2016-ban a megyében a halálesetek 49,86 százalékát szív- és érrendszeri betegség okozta. A második leggyakoribb ok a daganatos megbetegedés. gedések a férfiak 27,9 százalékánál végződtek halállal. A nőknél ez az arány 23,2 százalék volt. Légző- és emésztőrendszeri betegség miatt ennél jóval kevesebben haltak meg. Légzőrendszeri betegség következtében 478-an (6,1 százalék) hunytak el - többségük tüdőgyulladásban. Az emésztőrendszer betegségei közül a máj megbetegedése volt a leggyakoribb halálok. A vágsellyei híd közelében öt és fél hektáros erdőterületet vesz bérbe a város (A szerző felvétele)
