Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-22 / 268. szám, szerda
4 | RÖVIDEN Brutális merénylet egy mecsetben Abuja. Felrobbantotta magát egy tizenéves fiú egy nigériai mecsetben a tegnap reggeli ima ideje alatt, a detonáció halálos áldozatainak száma eléri az öt- venet. A merénylő az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében feltűnés nélkül elvegyült a hívők között, majd működésbe hozta a testére erősített robbanóövet. A Boko Haram iszlamista terrorcsoport a térségben már számos hasonló merényletet követett el zsúfolt köztereken. A terrorszervezettel vívott harcokban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és legalább 2,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben. (MTI) Hat terrorgyanús Szíriáit fogtak el Berlin. Elfogtak Németországban hat szír férfit, akik a hatóságok szerint az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai, nem szakítottak radikális iszlamista nézeteikkel és valószínűleg merényletekre készültek. A Die Welt lap szerint a rendőrség nagyszabású terrorellenes razziát tartott Kas- selben, Hannoverben, Essenben és Lipcsében. Átkutattak nyolc lakást, lefoglaltak iratokat, mobiltelefonokat és laptopokat, és őrizetbe vettek hat 20 és 28 év közötti férfit, akik hamisan Szíriái háborús menekültnek adták ki magukat Németországban. (MTI) USA: visszavágnak a palesztinok Jeruzsálem. A Palesztin Hatóság befagyaszt minden kapcsolatot az amerikai kormányzati tisztviselőkkel, mert Washington a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) ottani irodájának bezárásával fenyegetőzött —közölte az izraeli média. „Az Egyesült Államokban működő palesztin képviselettel gyakorlatilag befagyasztottak minden találkozót, és mi ezt hivatalossá tesszük” - indokolta a lépést bejelentő Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter. A PFSZ szóvivője is megerősítette, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök utasítást adott minden amerikai kormányzati kapcsolat beszüntetésére. (MTI) Pokolgép robbant Észak-lrakban Kirkuk. Teherautóba rejtett pokolgépet robbantott egy öngyilkos merénylő az észak-iraki Túzhúrmati városában egy zsúfolt piacon, legalább 23 ember meghalt és 40-en megsebesültek. Egy belügyminisztériumi szóvivő megerősítette a nagy erejű robbanás tényét. Az olajban gazdag Kirkuktól délre fekvő város is érintett az észak-iraki kurdok és a bagdadi központi kormány között viszályban. Az iraki kormányerők Túzhúrmati- ba is bevonultak, emiatt etnikai és felekezeti viszályok robbantak ki a kurd többségű, mintegy 100 ezer lakosú városban. (MTI) KÜLFÖLD 2017. november 22. | www.ujszo.com Babiš újra védekezhet Prága. Andrej Babiš, az októberi cseh képviselőházi választáson győztes ANO mozgalom elnöke és Jaroslav Faltýnek alelnök mentelmijogának megvonását kérte a cseh rendőrség az alsóháztól. A hatóságok a két parlamenti képviselő elleni büntetőeljárás felújítását tervezik, amely összefügg a Čapí hnízdo (Gólyafészek) nevű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatással - közölte Štepánka Zenklová rendőrségi szóvivő. A rendőrség még szeptemberben büntetőjogi eljárást kezdeményezett Babiš és Faltýnek ellen, akiket a hatóságok uniós támogatással való visszaéléssel gyanúsítanak. Az érintettek parlamenti képviselők, de a korábbi képviselőház megvonta mentelmi jogukat, és így lehetővé tette a bűnügyi eljárás megindítását. Az októberi választásokon az ANO mindkét vezetőjét újra parlamenti képviselővé választották, ezért a büntetőeljárást meg kellett szüntetni. A rendőrségnek az új összetételű parlamenttől, amely hivatalosan hétfőn alakult meg, ismét kérnie kell a két politikus kiadását a büntetőeljárás céljaira. A Gólyafészek építésének éveiben, tehát 2007-ben és 2008-ban, a cseh sajtó szerint az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babiš volt. Ezután a cég ismeretlen, ám rokoni tulajdonba került, és így jogosultságot szerzett a kisebb vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kaphatott volna uniós támogatást. A Gólyafészek 50 millió cseh koronás uniós támogatást szerzett, majd a pályázatban meghatározott néhány év után újra az Agrofert része lett. Babiš a bírálatokat következetesen elutasítja, s azt állítja, hogy szabályos üzleti akcióról volt szó. (MTI) Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök - jelentette be az ország törvényhozásának elnöke. Jacob Mudenda házelnök a bejelentéssel be is rekesztette az államfő alkotmányos eltávolítását célzó eljárás vitáját folytató parlamenti ülést. A Zimbabwét 37 éve irányító 93 éves elnök lemondását üdvrivalgással fogadta az ezt követelő többezres tömeg a törvényhozás épületénél. Emmerson Mnangagwa, a hónap elején menesztett zimbabwei alelnök, akit könyörtelensége miatt Krokodil ragadványnéven is emlegetnek, léphet az országát romba döntő Mugabe örökébe. Mnangagwa a hadsereg és több befolyásos, háborús veteránokattömörítő szervezettámogatását élvezi. (Tasr/ap) Merkel makacs, nem adja fel Német kancellár: jobb megoldás az előrehozott választás mint a kisebbségi kormányzás ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Angela Merkel német kancellár nem kíván lemondani a koalíciós egyeztetések hátfői kudarca miatt. A jobbközép CDU elnöke elmondta: nincs szé arról, hogy távozna pártelnöki vagy kormányfői tisztségéből. „Igyekezni fogok” - mondta Angela Merkel arra kérdésre, hogy egy év múlva is ő lesz-e még a kancellár. Hozzátette: készen áll arra, hogy továbbra is viselje a kormányzás felelősségét. A kancellár közölte, a kampányban megígérte, négy évre, a teljes ciklusra vállalja a kormányzás feladatát, ha pártja győztesen kerül ki a küzdelemből, és a ciklusból még csak két hónap telt el, így ez a kérdés nincs napirenden. Hangsúlyozta, a „célegyenesben” fulladtak kudarcba az egyeztetések a CDU/CSU párt- szövetség, a liberális FDP és a Zöldek első közös kormányáról. A pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica- koalíciónak nevezett kormány szerinte „lehetséges lett volna”, a leginkább vitatott ügyekben, így a migráció kérdéseiben is sokat közeledtek az álláspontok. A fő problémát az okozta, hogy a két lehetséges koalíciós partner több kérdésben homlokegyenest mást vallott. Az FDP a szabadelvű gazdaságpolitikát eu- roszkeptikus vonásokkal és az addigi német migrációs politika ellenzésével ötvözve jutott vissza egy ciklus- nyi kihagyás után a Bundestagba. Velük szemben a Zöldek több pénzt akarnak pumpálni a megújuló energiába, a környezetvédelembe, miközben az övék a leginkább EU-barát és a legnyitottabb párt a migrációra. Merkel tiszteletben tartja a liberális FDP döntését, azaz, hogy kiszáll az egyeztetési folyamatból, a másik partnerről, a Zöldekről pedig elismerően nyilatkozott. Kiemelte, hogy az október 18-án kezdett tárgyalássorozat révén bizalmon alapuló, jó viszonyt alakítottak ki az ökopárttal. A lehetséges további fejleményekről szólva kiemelte, „nagyon szkeptikusan” viszonyul a kisebbségi kormányzás gondolatához, amelynek működése így akár a bevándorlásellenes, jobboldali-populista Alternatíva Németországnak (AfD) párt parlamenti szavazataitól függne. Ezért jobb megoldásnak tartaná az előrehozott választást (a Zöldek szerint ez jövő tavasszal volna esedékes), ha végképp nem sikerül többségi kormányt alakítani, de a következő lépésekről nem neki, hanem Frank-Walter Steinmeier államfőnek kell döntenie, aki tegnap megkezdte az egyeztetéseket a parlament legnagyobb pártjainak vezetőivel. A bizalmas megbeszélések célja a kormányalakítási folyamat előmozdítása, az előrehozott választások elkerülése lehet. Egy hétfőn ismertetett felmérés szerint a németek 53%-a helytelennek tartja az FDP döntését, míg 43% szerint érthető, hogy a liberálisok felálltak a tárgyalóasztaltól, zátonyra futtatva a Jamaica-koalíció tervét. A németek 45%-a az előrehozott választásokban látja a Jamaica-koalíció elképzelésének bukásával kialakult helyzet megoldását, míg 27% a nagykoalíció - a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD közös kormányzásának - folytatását pártolná. Az RTL kereskedelmi televízió megbízásából készített felmérés alapján az előrehozott választás nem eredményezne nagy változást; ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag) választás, az eredmény nagyjából megegyezne a szeptember 24-i Bundestag- választás eredményével. (MTI, index) Irán: vége van az Iszlám Államnak Bassár el-Aszad szír elnök Putyinnal. Szír hála, orosz geopolitika. (tasr/ap) Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban Bassár el-Aszad szír elnökkel találkozott, akivel megvitatta a politikai rendezés kérdéseit a közel-keleti országban. Az iráni elnök bejelentette az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet végét Szíriában. , Szocsi/Teherén. Putyin orosz elnök elismerően szólt azokról az eredményekről, amelyeket a szíriai kormányerők a terrorcsoportok elleni küzdelemben értek el. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a terrorizmus ellenivégső győzelem még messze van. A terrorizmus elleni harc befejeződésével a hosszú távú politikai rendezés lett a fő szempont - mondta, egyben örömmel fogadta azt, hogy Aszad kész együttműködni mindenkivel, aki békét és rendezést akar. Putyin megemlítette, hogy ma Szocsiban találkozik Recep Tayyip Erdo- gan török és Haszan Róháni iráni köztársasági elnökkel. Aszad megköszönte Putyinnak a Szíriának nyújtott katonai és politikai támogatást. A segítség eredményeképpen, mint mondta; Szíria számos körzetét megszabadították a terroristáktól. Bejelentette az Iszlám Állam terrorszervezet végét Szíriában Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében élőben sugárzott beszédében. Až elnök megköszönte mindazok segítségét, akik ehhez iráni részről hozzájárultak, a katonáknak, diplomatáknak, a vallási vezetőknek, de az iraki és szíriai népnek is köszönetét mondott. Mint mondta, a feladat legnagyobb részét a szíriai, iraki és libanoni hadsereg végezte és Irán ehhez támogatást nyújtott, s ezt „vallás- és iszlámbeli kötelességből tette”. (MTI) Kim nem kíméli katonatisztjeit Szöul/Washington. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető eltávolított a hadsereg éléről két magas rangú tisztet, hogy csökkentse a haderő súlyát az ország vezetésében - jelentette a Yon- hap dél-koreai hírügynökség. A dél-koreai Nemzeti Hírszerzési Szolgálat (NIS) úgy tudja, büntetőintézkedéseket hoztak Eszak- Koreában Hvang Pjong Szó, a hadsereg végrehajtó bizottságának (politbüro) igazgatója és Kim Von Hong, a testület igazgatóhelyettese ellen a Koreai Munkapárttal szembeni „tiszteletlenségük” miatt. Hvang egy időben az észak-koreai Nemzeti Védelmi Bizottság alelnöke volt, azaz a hatalom második számú birtokosa Kim Dzsong Un után. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, kormánya Eszak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára helyezi. Trump gyilkosnak nevezte az észak-koreai rezsimet, és további szankciókat helyezett kilátásba. (MTI)
