Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-02 / 252. szám, csütörtök
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2017. november 2. I 5 Aláírni nem elég A nyilatkozat egy dolog, de ott a fránya valóság A hazai viszonyainkhoz képest hasznos és jó közös nyilatkozatot írt alá a múlt héten az államfő, a kormányfő és a parlament elnöke. Ha csak a szöveget néznénk, nem is lenne mit felróni nekik, csak hát ott van az a fránya valóság is. Elég összehasonlítani vele a nyilatkozat szövegét, és rögtön világos, hogy egy dolog valamit aláírni, és teljesen más dolog az aláírtak szerint cselekedni. A nyilatkozat szerint a három legfőbb közjogi méltóság ügyelni fog arra, hogy az „Európai Unióban és a NATO-ban közösen elfogadott nyilatkozatokat világosan és felelősségteljesen kommunikálják. És nemcsak külföldön, hanem idehaza is, amikor a választókhoz szólnak. Ha a kormányfő ehhez tartotta volna magát eddig, nem mondhatta volna például a Krím megszállását követően Oroszországgal szemben elfogadott nemzetközi szankciókra, hogy helytelenek. Ugyanis ez azt sugallja az állampolgároknak, hogy a közös uniós szankciók elfogadásához semmi közünk, az az „ő” döntésük (Brüsszelé). Bár az ilyen beszéd Ficótól elég világos, de a legkevésbé sem felelősségteljes. A közös nyilatkozatban arról is szó esik, hogy az ország védelmi kiadásait fokozatosan a szükséges szintre kell emelni „szövetségeseink bizalmának megőrzése érdekében, a modernizációt pedig átláthatóan és hatékonyan kell végrehajtani”. Ha eszerint járna el a parlament elnöke, akinek pártja egyúttal a védelmi minisztert is jelölte, akkor legalábbis egyformán viszonyulna Svédországhoz és Oroszországhoz. Nem pedig úgy, hogy az egyik államot lobbizással vádolja meg és el sem utazik oda, a másikat viszont felkeresi - mintha Moszkvában még sose hallottak volna a lobbizásról meg a korrupcióról. És egyelőre a minisztere sem úgy viselkedik, mintha érdekelnék a nyilatkozatban foglaltak -tehát hogy a modernizációt a NATO-rendszerekkel és a nyugati normákkal összhangban kell végrehajtani. Az államfő, a kormányfő és a házelnök abban is egyetértett, hogy Szlovákia jövője a mag-Európában van és támogatni kell a mélyebb integrációt, egyebek mellett mert az „összhangban van a demokrácia alapértékeivel, ajogállamisággal, az emberi és szabadságjogokkal, melyek államunk alapjait képezik”. Nos, hát ha ezek az értékek annyira fontosak a kormányfőnek és a házelnöknek, akkor az állami szervezeteket miért pártkatonákkal tömik tele, és miért az állami ellenőrzés alá tartozó intézmények jelölnek embereket az állami ellenőrző szervekbe? Ha valóban olyan fontos a jogállamiság, akkor a törvények helyett miért emberek uralkodnak itt, és a törvény előtti egyenlőségre már nem is érdemes szót vesztegetni. Ha Robert Ficónak valóban olyan fontosak az emberi és szabadságjogok, akkor végre ne nevezze „emberjogi álszenteskedőknek” azokat, akik ezeket a jogokat próbálják védeni. A három legfőbb közjogi méltóság nyilatkozata az EU-ról és a NATO-ról lefektette, hogy hogyan, milyen kritériumok alapján értékeljük a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselőit. Köszönjük, szívesen megtesszük. A szerző a Trend hetilap kommentátora ĎE MELYIKET VÁLASSZAM? HÁT AZ A. IZÉT... HOGY IS HÍJJÁK. AZT AT. SZERINTEM IS. VAGY NEM? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A„kezdet" vége? FELEDY BOTOND H ollywoodi fordulatok történnek Washingtonban. Az FBI vád alá helyezte Donald Trump első kampányfőnökét, továbbá egykori külpolitikai tanácsadóját és egy bizalmasukat is. Házi őrizet és összesen 15 millió dollár óvadék - különben rács mögött várnák a vizsgálat végét. Robert Mueller különleges ügyész megtette az első konkrét lépéseket a hosszú hónapok óta tartó vizsgálat során. Ez jelenleg a legkomolyabban vehető vizsgálat, amely az amerikai választásokba történő orosz beavatkozással foglalkozik. Muellert bízta meg és ruházta fel meglehetősen nagy hatáskörökkel az igazságügyi miniszterhelyettes, hogy vizsgálja ki: Trump kampánystábja és az oroszok között volt-e összejátszás, és ez befolyásolta-e az elnökválasztás kimenetelét. A mostani vádak azonban egyelőre nem erre utalnak: Paul Manafortot és társait egyelőre leginkább gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják, pénzmosással és mindenféle adóelkerüléssel - de persze van orosz szál ezekben a dolgokban is. Emellett Manafort egyik embere Londonban találkozott egy feltételezett orosz ügynökkel, aki professzori álruhába bújva képviselheti a moszkvai érdekeket, és ő ígért terhelő anyagokat Hillary Clintonról. Jogilag valahol itt húzódik a határ az Egyesült Államokban: az elnök- választást bárki megnyerheti, egészen addig, amíg egy másik ország közvetlen segítségét nem veszi igénybe. Tehát ha Mueller azt tudná bizonyítani, hogy valaki tudta, hogy Trump stábját orosz ügynökök segítik az elnökválasztási kampány során, akkor az vaskos bűncselekmény lenne. Természetesen az elnök, Donald Trump mindig mondhatja azt, hogy fogalma sem volt arról, az emberei kivel találkoztak, még ha egyszeregyszer a veje és a fia is érintett volt. Amíg nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Trump tudott az oroszok által nyújtott segítségről, addig vele szemben nem lehet lépni, és ez persze a többi személyre is igaz. Éppen ez egyik legnagyobb kihívás Robert Mueller számára: az utóbbi időben kiderült, hogy a Trump-toronyban több olyan találkozó is volt, melyeken kétségtelenül orosz érdekekért dolgozó személyekkel találkozott a kampány stáb legbelső köre, de még mindig ott a bizonytalanság, hogy vajon mi hangzott el és hogyan lehet bizonyítani. Viszont egy bizonyos szint után a józan választót már nem a bizonyítékok érdekelnék, hanem az, hogy bármely verzió rossz fényt vet Trumpra: ha embereit az orruknál fogva vezették az orosz kémek, az legalább annyira rossz, mintha összejátszottak az idegen hatalommal. Most az első házi őrizetek elrendelésénél tartunk. Manafort lakhelyét már korábban átkutatták, számíthatott arra, hogy előbb-utóbb vádat emelnek ellene. Tehát a Fehér Ház számára a fejlemények nem jelentettek meglepetést, Trump mégis Twitter-vihart kavart az FBI-akció előtt, újra boszorkányüldözést emlegetve. A másik vádlott pedig alighanem vádalkut szeretne kötni, így még az sem kizárt, hogy akár egy hónapja „bedrótozta” az FBI. Mindenesetre ez az egész rossz ómen Trump számára; és az is valószínű, hogy Mueller hozzáfér azokhoz az adóbevallásokhoz, amelyeket elnökjelöltként az elmúlt évtizedek szokásaival ellentétben Trump nem hozott nyilvánosságra. Hillary Clintontól Reaganig mindenki mindig kitette az asztalra a „pénzügyi életét”, Donald Trump az első, aki erre nem volt hajlandó. Ez most visszaüt: ha közvetlen alkalmazottai gazdasági bűncselekményekkel vádolhatóak, akkor még rosszabb, hogy az elnök most nem tudja meglobogtatni az adóbevallását: íme, makulátlan a múltam. Vagy nem makulátlan? Ezeket a kérdéseket fogja boncolgatni az amerikai sajtó, de Mueller következő lépéséig nem nagyon tudunk meg többet. A dzsihádista lurkókat követelik Az Iszlám Államhoz csatlakozott francia nők rokonai levélben kérték Emmanuel Macron államfőtől, hogy engedélyezze az asszonyok és a gyerekek hazaszállítását, hogy ne Szíriában kelljen bíróság elé állniuk. A szélsőségesek Szíriái központja, Rákká tíz nappal ezelőtti eleste óta a dzsihádisták a kurd és arab milíciák alkotta Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű ellenzéki emyőszervezet fogságában vannak. A francia családok elsősorban a francia nők és a velük lévő gyerekek sorsáért aggódnak, akiknek több mint fele hat évnél fiatalabb. A francia kormány előzetesen közölte, hogy az elfogott francia dzsi- hádistáknak Szíriában és Irakban kell bíróság elé állniuk, de a nők és a gyerekek jövőjéről egyelőre nem foglalt állást. Az államfőnek írt levél aláírói attól tartanak, Párizs hagyni fogja, ahogy az Iszlám Állam soraiban harcolt férjeikhez hasonlóan a nőket is terrorizmus vádjával állítsák bíróság elé az arab országokban. „Nehéz elfogadni, hogy a lányainkat, akik nem harcoltak (az Iszlám Államhoz csatakozott nők nem vehetnek részt a harcokban), ugyanúgy kezeljék, mint a harcosokat” - írták a hozzátartozók. Szerintük Franciaország, az emberi jogok hazája nem bízhatja honfitársai elítélését és fogva tartását olyan országokra, ahol érvényben van a halálbüntetés és szisztematikusan alkalmaznak kínzást, mégpedig a nőkkel szemben szexuális zaklatás és nemi erőszak formájában. Az aláírók, köztük több nagyszülő, azt is kérik, hogy megkaphassák a dzsihádista szülők gyerekeinek felügyeleti jogát, miután azok hazatérhettek Franciaországba. A francia kormány adatai szerint mintegy 1700 francia állampolgár csatlakozott a dzsihádistákhoz Irakban és Szíriában 2014 óta. Közülük 278-an vesztették életüket - a szám a kormány szerint is alábecsült -, 302-en (178 férfi és 66 nő, valamint 58 kiskorú) hazatértek, közülük 120 férfit és 14 nőt elítéltek. A többi franciát vagy elfogták, vagy megölték Szíriában és Irakban, vagy pedig elmenekültek a dzsihádisták által ellenőrzött területekre, például Líbiába. Florence Parly hadügyminiszter jelezte, hogy a letartóztatott franciák sorsa attól függ, melyik konfliktusos övezetben vannak. Áz Irakban elfogott felnőtteket helyben állítják bíróság elé, a gyerekek sorsáról külön- külön döntenek a szülők kérésének megfelelően. Szíriában összetettebb a helyzet a miniszter szerint attól függően, hogy melyik hatóság tart fogva egy francia állampolgárt, és az adott szervezet tett-e bejelentést a Vörös- keresztnek. (MTI) FIGYELŐ Beomlott Kim atomalagútja Több mint kétszáz ember halhatott meg Észak-Koreában, amikor a szeptemberi nukleáris robbantás után beomlott egy építés alatt álló alagút - jelentette közelebbről meg nem jelölt forrásokra hivatkozva a japán Aszahi televízió. Az alagút az észak-koreai Punggje-Ri atomkísérleti telepen épült. A katasztrófa első szakaszában mintegy száz munkás rekedt a föld alatt szeptember 10-e körül. A mentés során bekövetkezett egy második omlás is, és ekkor nőhetett 200 fölé a halálos áldozatok száma - közölte a televízió az esetet ismerő észak-koreai forrásokra hivatkozva. Szakértők azt valószínűsítik, hogy a hatodik és egyben a legerősebb északkoreai földalatti atomrobbantás szeptember 3-án destabilizálta a térség geológiai felépítését, és a kísérleti telep emiatt használhatatlanná válhatott. A robbantás 6,3-as fokozatú földrengést és földcsuszamlásokat okozott a következő napon készült műholdas felvételek szerint. Észak-Korea soha nem ismeri el, ha súlyos baleset történik az országban. Kim Dzsong Un észak-koreai vezér egyébként a napokban gyárlátogatásra, egy kozmetikai üzembe vitte a feleségét, akit a legritkább esetben látnak az alattvalók. A látogatás természetesen propagandacélokat szolgált, azt hivatott bizonyítani, hogy a rezsim luxuscikkekkel is ellátja a népet. Észak- Koreát évek óta embargó sújtja, ami az utóbbi időben csak szigorodott. A külföldi luxusparfümök az első árucikkek közé tartoztak, amelyeket nem szállítottak az országba, ezért Phenjang saját parfüm gyártásába kezdett. Kim Dzsong Un azt mondta, „az északkoreai kozmetikai ipar immár világszínvonalú”. (MTI, SITA)
