Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-16 / 264. szám, csütörtök
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 6 I 2017. november 16. | www.ujszo.com * Hatalmasra duzzadtak a vagyoni különbségek Bern. Öt éve nem látott ütemben nőtt idén a globális magánvagyon, elsősorban az ingatlanárak és a részvényjegyzések emelkedése miatt. A világ vagyonának a felét a lakosság 1 százaléka uralja. A Credit Suisse svájci pénzintézet Global Wealth Report tanulmánya szerint a 2017 közepéig tartó 12 hónapban 6,4 százalékkal 280 ezer milliárd dollárra gyarapodott a háztartások globális magánvagyona. A dokumentum összeállítói rámutattak arra, hogy miután a vagyonbővülés nagyobb volt a Föld népességének a növekedésénél, az egy felnőtt lakosra jutó va- gyonösszeg rekordszintre, 56 540 dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 52 074 dollárról. A világ összvagyonának 50,1 százaléka van a lakosság 1 százalékának a kezében, ez az arány a 2008. évi pénzügyi válság idején jóval kisebb, 42,5 százalék volt. Az elmúlt 12 hónapban a dollármilliomosok száma 2,3 millióval nőtt, számuk az év közepén elérte a 36 milliót, ami a világ felnőtt lakosságának a 0,7 százaléka. Eközben 3,5 milliárd ember magánvagyonának az értéke volt kisebb 10 ezer dollárnál. A világ milliomosainak kétötöde az Egyesült Államokban él, 7 százalékuk Japánban, 6 százalékuk pedig Nagy-Britanniában. A brexitről szóló szavazás után elgyengülő font hatására a brit mil(Képarchlvum) Hornosok száma 34 ezerrel, 2,19 millióra csökkent. Az egy főre jutó vagyon tekintetében a listát Svájc vezeti 537 600 dollárral, nyomában Ausztráliával (402 600 dollár) és az Egyesült Államokkal (388 600 dollár). Sorrendben Új-Zéland a következő, 337 400 dollárral, amelyet Norvégia (320 500 dollár), Dánia (281 500 dollár) és Belgium (278 100 dollár) követ. A nyolcadik helyen Nagy-Britannia áll 278 ezer dollárral, a kilencedik Szingapúr (268 800 dollár), a tizedik pedig Franciaország (263 400 dollár). A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a következő öt évben a mostanihoz hasonló mértékben nő a globális magánvagyon, ami így eléri a 341 ezer milliárd dollárt. Eközben a dollármilliomosok száma 20%-kal 44 millióra emelkedik, a legszegényebbek száma pedig 4 százalékkal csökken. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 300 milliós bírság a HSBC banknak Bern. Európa legnagyobb bankja, a HSBC beleegyezett abba, hogy 300 millió eurós bírságot fizet, amiért segített az ügyfeleknek elkerülni az adót. A iondoni székhelyű pénzintézet már házon belül is vizsgálódik az ügyben, beszámolók szerint a gyenge cégen belüli felügyelet miatt történhetett meg mindez. A francia hatóságok régóta vizsgálják a HSBC svájci részlegét. A bankot azzal vádolták, hogy segített a francia ügyfeleknek elkerülni az adókat. A büntetés befizetésével a vállalat számára befejeződik az ügy, azonban az egykori igazgató ellen további jogi lépések születhetnek. A vizsgálat évekkel ezelőtt, még 2014-ben kezdődött, amikor egy volt IT alkalmazott adatokat szivárogtatott ki francia ügyfelekkel kapcsolatban. A francia vizsgálóbizottság megállapította, hogy nagyjából 1,6 milliárd euró körüli összeggel trükközött a bank. (TASR) Nyereséges magyar trafikok Budapest. Hihetetlenül jó üzletet csináltak azok a - gyakran Fidesz- közeli - vállalkozók, akik 2013- ban trafikkoncesszióhoz jutottak Magyarországon: a 24.hu megrendelésére a GKJ által összeállított adatsorokból az látszik, hogy a dohányáru-kiskereskedelem a legjövedelmezőbb gazdasági ágazat, vagyis ezek a cégek termelik a legtöbb profitot a saját tőke arányában. Nem egyszerűen megtérült a 2013-ban helyzetbe hozott trafikcégbe rakott pénz, hanem két és félszeresen visszajött: a saját tőke 264 százalékára rúg az azóta elért adózott nyereség. 2013-ban 1.5 milliárdos volt a trafikok nyeresége, a rá következő évben már 7, aztán 10 milliárd forint fölé ugrott, tavaly pedig megközelítette a 12.5 milliárd forintot. (24.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK valuta I Árfolyam I valuta I Árfolyam Angol font 0,8991 H Lengyel zloty Cseh korona 25,669 Magyar forint Horvátkuna 7,5553 M Román lej Japán jen 133,45 Svájci frank Kanadai dollár 1,5103 Hl USA-dollár FORINT 325,59-298,14 324,53-299,56 326,08-297,99 324,76-298,88 326,02-297,95 (Forrás: SITA) VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLAR CSEH KORONA Privatbank« 1,20-1,15 26,21-24,93 OTP Bank 1,23-1,12 26,70-24,45 Poatabank 1,21-1,14 26,36-24,82 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,13 26,29-24,83 Tatra banka 1,21-1,14 26,39-24,75 Č80B 1,21-1,15 26,23-24,93 Általánoa Hitelbank 1,22-1,15 26,47-24,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. 4,2473 312,11 4,6351 1,1675 1,1840 A támogatások reformját követelik a gazdák A szlovákiai termelők azt szeretnék elérni, hogy valóban egyenértékűek legyenek a nyugat-európai társaikkal (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Nem egósz két hét múlva, november 29-én az Európai Bizottság ismerteti, hogy milyen jövőt szán a Közös Agrárpolitikának. A részletekről 2018 első felében kezdődnek meg a tárgyalások, amelyek legfőbb tétje, hogy 2020 után milyen szabályok szerint juthatnak hozzá a gazdák az agrártámogatásokhoz. A szlovákiai szakemberek szerint a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. „A szlovákiai gazdák és élelmiszer-termelők az Európai Unió Közös Agrárpolitikájától (KAP) elváljék, hogy a jelenleginél igazságosabban legyenek elosztva a támogatások, és azt is, hogy az agrárvállalkozásokat az EU-n belül azonos feltételek alapján bírálják el” - nyilatkozta Ján Pokrivčák a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem gazdaságpolitikai szakértője. Szerinte a KÄP részeként kell kezelni a vidékfejlesztést, a vidéki foglalkoztatottság növelését, a kistermelők támogatását, a környezetvédelmet, valamint a regionális termékek hatékonyabb értékesítését is. „Szlovákia már most keresi a többi közép-európai állam támogatását ahhoz, hogy gazdáink és élelmiszer- termelőink hatékonyabban tudjanak érvényesülni a mezőgazdasági és élelmiszer-termékek piacán. Nem lehetünk állandóan háttérbe szorítva, és nem hazudhatjuk magunknak a végtelenségig azt, hogy a közös agrárpolitikával minden a legnagyobb rendben van. Azt szeretnénk elérni, hogy a szlovákiai termelők végre valóban egyenértékűek legyenek nyugat-európai társaikkal. Nem félünk a konkurenciától, csak az egyenlőtlen feltételek ellen tiltakozunk, amelyeket az európai piacokon naponta tapasztalunk” - mondta Milan Semančík, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Semančík szerint a jövőben mindenképp változtatni kell a Szlovákiába irányuló uniós pénzek rendszerén, a támogatások ugyanis jelenleg inkább negatívan hatnak az ágazatra. „A dotációkat úgy kell elosztani, hogy azok által a gazdák nagyobb kedvet kapjanak a termeléshez és a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez. Jelenleg ez nem tapasztalható. Napjaink aranyszabálya, hogy minél kevesebbet dolgozol, annál jobban élsz. Ezen a filozófián változtatni kelľ’-tette hozzá az SPPK elnöke. Az uniós kifizetések szerinte nem csupán a gazdákra vannak negatív hatással, de az elmaradottabb régiókban élők mindennapi életére is. „A gazdák élete napról napra nehezebb. Változnak az éghajlati feltételek, ri- zikósabb a termelés. A szlovákiai ag- ráriumban komoly gondot okoz az állattenyésztés hanyatlása. Ebből eredően a talajban hiányoznak a szerves anyagok, egyszerűen megbontottuk a tápanyag-körforgást, aminek a természeti környezetünk látja kárát”-tette hozzá Semančík. (sb) Alacsonyabb fizetés, több kölcsön Hogy hogyan intézzük a pénzügyeinket, az jelentős mértékben függ a foglalkozásunktól is - derül ki az adósságbehajtással foglalkozó Kruk Csehország és Szlovákia Kft. legújabb elemzéséből. Pozsony. A társaság szóvivője, Markéta Koláfová szerint a pénzügyi szektorban dolgozók és a számítógépes szakemberek igyekeznek a lehető legjobban bebiztosítani magukat a jövőre. Az előbbiek 75, az utóbbiak 63 százaléka tervezi meg előre a nagyobb kiadásait, félretéve az ehhez szükséges pénzösszeget, ami részben azzal magyarázható, hogy ezek a legjobban fizető szakmák. Ha mégis nem várt kiadások merülnek fel, akkor a pénzügyi alkalmazottak, a kereskedők, az oktatás- és egészségügyben dolgozók inkább visszafogják az egyéb kiadásaikat, mintsem hitelt vennének fel. Az építőiparban és a szolgáltatásokban dolgozók ezzel szemben ilyen esetben inkább kölcsönhöz folyamodnak. „Sokan akkora hitelt vesznek fel, hogy képtelenek megtéríteni a többi számlájukat” - mondta Koláfová. Szerinte mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy az építőiparban dolgozók 41 százaléka már került olyan helyzetbe, hogy képtelen volt kifizetni a számláit, míg például az oktatásügyben dolgozók esetében ez az arány csupán 28 százalék. (TASR) Továbbra is veszteséges a tejtermelés A vaj és agyas tejtermékek fogyasztói ára az elmúlt időszakban jelentősen megugrott. A drágulás legnagyobb haszonélvezői azonban továbbra sem a tejtermelők, a nekik fizetett összeg ugyanis a költségeiket sem fedezi. Pozsony. Az idei év elejétől a nyers tehéntej felvásárlási ára Szlovákiában átlagosan 10 százalékkal nőtt, november közepére a kilogrammonkénti ár így megközelítette a 32 centet. A tejtermelők egy kilogrammra jutó költségei azonban 41 cent körül mozognak, vagyis az ezzel foglalkozó vállalkozások minden egyes kilogrammon még mindig nagyjából 9 centes veszteséget érnek el. „Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy Szlovákiában mára mindössze 440 tejtermelő maradt, míg például 2009- ben még 640-en voltak” — nyilatkozta Margita Štefániková, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének az igazgatója. Szerinte ezért részben a tej- feldolgozók is felelősek, amelyek kevesebbet fizetnek a termelőknek az uniós átlagnál: a különbözet kilogrammonként a 4 centet is elérheti. Lemaradunk azonban a termelőknek fizetett állami támogatásokban is. A kormány az elmúlt időszakban ugyan komolyabb támogatást fordított a fejőstehén-állomány stabilizálására, és az uniós források is hozzájárultak a csekély fellendüléshez, a jövő évi állami költségvetés tervezetében azonban egyelőre nem különítettek el külön összeget erre a célra. „Az eddigi támogatás egy kilo- grammnyi tej előállítására 4 cent, tehát még mindig 5 cent hiányzik ahhoz, hogy a termelők legalább kiegyenlített gazdálkodást folytathassanak. Idén nagyjából 850 millió ki- logrammnyi tej előállításával számolunk. Ha ezt beszorozzuk a hiányzó 5 centtel, kiderül, hogy az ágazat idei vesztesége meghaladja a 42 millió eurót. Csak összehasonlításképpen: Csehországban az állami támogatás eléri a 100 millió, Magyarországon pedig a 300 millió eurót” - tette hozzá Stefániková. Szerinte azonban a fogyasztóknak is jobban tudatosítaniuk kellene, hogy a hazai tej- és tejtermékek előállítói munkalehetőséget biztosítanak az elmaradottabb, kevesebb munkalehetőséget nyújtó régiókban, ráadásul a termékeink kiváló minőségűek, vagyis azokat kellene előnyben részesíteniük a gyakran jóval silányabb behozatallal szemben. (sb)
