Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-02 / 252. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. november 2. ISKOLA UTCA 117 TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! 1. Eltűnnek a Földről? A klímaváltozás, a globális felmelegedés napjaink egyik legsúlyosabb környezeti problémája, s mindez nagyrészt a környezetromboló emberi tevékenység számlájára írható. Az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett módon számtalan hatással járhat, és mindez sokkal hamarabb fog problémát okozni, mint sokan hiszik. Egyik következménye lehet például az is, hogy számos állatfaj eltűnik a bolygónkról, íme, néhány a legveszélyeztetettebbek közül. Jegesmedve A jegesmedvék már régóta a saját bundájukon érzik az éghajlatváltozás számukra rendkívül aggasztó következményeit - a jégmezők ugyanis, ahol élnek és az élelem után állandóan vándorolnak, a globális fel- melegedés miatt olvadni kezdtek. A jegesmedvék 2008 óta szerepelnek a veszélyeztetett fajok listáján. Lunda Nagyon kedves, mókás külsejű madár a lunda. Az Atlanti-óceán északi részén levő szigeteken él. Az óceánok hőmérsékletének emelkedése miatt az a halfaj, amely fö táplálékának számít, mélyebb szintre húzódott a | vizekben, így bizony a lunda számá- I ra egyre nagyobb gondot okoz, hogy élelmet szerezzen magának. Hópárduc Mivel egyre ritkábban havazik, ezek a gyönyörű macskaféle ragadozók arra kényszerülnek, hogy egyre kisebb, hegyvidéki területre húzódjanak vissza, ahol még van hó. Itt azonban egyre kevesebb zsákmányt tudnak ejteni, nem jutnak elegendő élelemhez. A hópárduc is a veszélyeztetett fajok listáján szerepel. • * Pingvin Panda Az esetlenül mozgó pandák, amelyeket gyorsan a szívébe zár az ember, szintén a veszélyeztetett fajok listáján szerepelnek. A fő eledelüknek számító bambusz ugyanis erősen megcsappant a globális felmelegedés miatt. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha ezekA pingvineknek is jó okuk van arra, hogy aggódjanak a túlélésük esélyei miatt, hiszen az ő otthonuk szintén a jég birodalma. Az Antarktiszon és környékén élő Adélie-pingvinek természetes élőhelyében már eddig is nagy kárt tett a globális felmelegedés. Mi lesz velük, ha elolvad ajég? Fóka A fókákat, különösen a sarkvidéken élő gyűrűsfókákat, nem csupán a gátlástalan és könyörtelen orvvadászok tizedelik, hanem az egyre melegedő éghajlat is rendkívül megnehezíti a túlélésüket. Az egyre ritkább havazás és a jégmezők területének csökkenése veszélyezteti őket, hiszen élőhelyük ajég birodalma. nek az aranyos állatoknak eltűnik az élőhelyük, s ezáltal riasztóan csökken a táplálékuk, a számuk 2070-re akár a felére csökkenhet. Koala A koalamackók is veszélyben vannak, ez pedig szintén a globális fel- I melegedés számlájára írható: élőhe- ! lyüket a szárazság és az egyre gyakoribb bozóttüzek pusztítják. A ko- I alák száma Ausztráliában az éghaj lat | változásának következményeként i folyamatosan csökken. | Orangután Az orangután az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj. A vadászat, az i illegális állatkereskedelem mellett j főleg élőhelyének pusztulása fenye- I geti. Esőerdőkben élnek, és elsősorban gyümölcsökkel táplálkoznak. A gyümölcsöknek sok esőre van szükségük ahhoz, hogy beéljenek, ám a csapadék a klímaváltozás miatt egyre gyérebb. Nemcsak gyümölcs van kevesebb, hanem az esőerdők is egyre j inkább kiszáradnak, ez gyakori bozót- tüzekhez vezet - ezáltal is rohamosan szűkül az orangutánok élőhelye. Elefánt Veszély fenyegeti ezeket a hatalmas állatokat is, amelyek olyan odaadó- an, példásan gondoskodnak utódaikról - a globális éghajlatváltozás őket sem kíméli. A szárazság miatt a fő táplálékukként szolgáló gyümölcsök nem fejlődnek ki rendesen, elsat- nyulnak a növények, és ha az elefántoknak nem lesz mit enniük, sajnos pusztulás várhat rájuk. Nem szólva arról, hogy a vízforrások (patakok, tavak) is egyre inkább kiszáradnak. Összeállította: Mislay Edit (Fotók: fotolia.com) Némó veszélyben A Némó nyomában című animációs filmmel népszerűvé vált kis bohóchal nagy családját is erőteljesen megviseli a klímaváltozás, a nekik otthont adó anemónák ki fehéredése miatt nagy stressz ári őket, ezért kevésbé termékenyek. A bohóchalak a mérgező anemó- nákkal szoros közösségben, szimbiózisban élnek. A tengerirózsák rendjébe tartozó anemónák elsősorban a növekvő hőmérséklet miatt fehérednek ki. A bohóchalak számára az anemónák halálos mérgű csalánsejtjei védelmet nyújtanak a ragadozók ellen. „Ellenszolgáltatásként” a bohóchalak megtisztogatják a rózsák tapogatóit, és oxigént legyeznek feléjük, ha túl keveset tartalmaz a körülöttük lévő víz. A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány készítői Francia Polinézia korallzátonyain vizsgálták az elmúlt 14 hónap növekvő vízhőmérsékletének hatásait. Erre az időszakra esett 2016 szokatlanul meleg nyara is. A kutatók összehasonlították az egészséges anemónákban és j a kifehéredett anemónákban élő halakat. A tudósok a kifehéredett anemónákban 73 százalékkal kevesebb életképes ikrát találtak, mint a bohóchalak egészséges élettereiben. Vérelemzéseket is végeztek, amelyek szerint ezeknél a halaknál megnövekedett a kortizol stresszhormon értéke, és csökkent a nemi hormonok koncentrációja., A víz megnövekedett hőmérséklete miatti anemónakifehéredés olyan stresszfaktor, amely csökkenti a nemi hormonok mennyiségét, ezáltal a nemzőképességet” - ítják a kutatók. A szakértők úgy vélik, még legalább 51 másik olyan halfajt érinthet a probléma, melyek táplálkozása vagy ragadozóktól való védelme az anemónáktól függ. (MTI) A természet védelmében Több nemzetközi egyezmény is született, amelynek célja az állatok és növények, a természet védelme, megmentése. ► A washingtoni egyezmény (1973) vagy más néven C1TES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), nemzetközi kormányközi egyezmény, amelyet azért hoztak létre, hogy a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat. ► A ramsari egyezmény hivatalos nevén Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire — célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. A 20. század közepén minden addiginál gyorsabban pusztultak, sérültek az addig érintetlen vizes területek, s ez nemzetközi összefogáshoz vezetett. Egy iráni kisvárosban, Rámszarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe. A Föld nem az emberé, ő csak egy parányi része. Nem ő szőtte az élet szövetét, ő csak egy szál benne, hiszen mind ugyanazt a levegőt szívjuk. A buja zöld erdőből felszálló köd, a sziklás hegységről érkező frissítő fuvallat, a hűsítő eső után a levegő illata a növényeké, az emberé, az állatoké is. Az ember nem fogja fel, hogy amit a Föld ellen elkövet, azt végső soron önmaga ellen követi el. Márpedig ha a természetet tönkreteszi, az állatok elmenekülnek vagy elpusztulnak, és bár egyedül fogja uralni a világot, végül magára marad, és ő is el fog tűnni a Föld színéről. (Egyesült állatok c. film) A Tanuljunk az Új Szóval! munkafüzet felső tagozatos diákok számára készült, a projektben ezúttal 25 iskola 1300 diákja vesz részt, országszerte. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, az öt tematikus oldal anyagával pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Környezetvédelmi Alap és a Petit Academy Alapítvány anyagi támogatásával valósul meg. A következő oldal november 9-én jelenik meg.
