Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-10 / 259. szám, péntek
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. november 10.1 www.ujszo.com A futás egészséges? A futás ártalmas? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Kettős cím, kettős igazság. De most akkor fussunk, vagy ne fussunk? Cikkünkben, ha nem is loholva, ennek járunk utána. Évezredek óta része életünknek a sport. Sok mai sportág az utóbbi néhány évszázadban fejlődött olyanná, amilyennek ma ismerjük őket, ám eleink is sportoltak; kínai katonák például már évezredekkel ezelőtt játszották a labdarúgás ősét, ez volt aTsu Chu. Egészséges? Erről a sportorvoslás első szakírója, Girolamo Mercuriale 1569-es De arte gymnastica című művében azt írta, a testgyakorlás, a sportolás minden típusa az egészség javára válik (bővebben: Élet és Tudomány LXXI. évfolyam, 47. szám). Az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán e nézet árnyaltabbá vált. Több sportág, köztük a síelés, az amerikai foci, a motorversenyzés, a rodeó stb. űzése magában hordozza azonnali, elsősorban végtagsérülések lehetőségének veszélyét, belső vérzések sem ritkák, sőt halálos sérülések is adódnak. Sok sportág túlterhelheti a szívet, a vérkeringést, az izmokat, az ínszalagokat, a porcok idő előtti kopását okozhatja. Az igazi gond az egyes testrészek és/vagy belső szervek túlzott megterhelésének következtében lassan, eleinte sokszor észrevehető jelek nélkül (vagy észlelt, de semmibe vett tünetek mellett) kialakuló olyan károsodások terhe, amelyek gyakran visszafordíthatatlan betegségeket okoznak. Hokisok, sífutók vigyázat! A sportolás közbeni sérülések előfordulásának gyakoriságára jó példa az a birminghami Alabama Egyetem kutatói által, 21-33 év közötti profi jégkorongozók bevonásával végzett vizsgálat, amelynek során 18 héten át követték nyomon, ki mennyi és milyen súlyos sérülést szenvedett. E nagy sebességgel játszott, kemény Nem ajánlatos többet akarni, mint amennyit a szervezet önnön jelzései szerint el bír végezni. Ismerni kell korlátáinkat, és ahhoz mérten végezni bármiféle testedzést. (Fotó: fotoiia.com) ütközésekkel járó, veszélyes sportág játékosainál átlagosan csaknem 6 olyan sérülés történt, amelyek miatt 10 napra elestek a pályára lépés lehetőségétől (Journal of Injury and Violence Research, 2009. július). 1996 februárjában jelent meg a Scandinavian Journal of Medicíne & Science in Sports oldalam az a beszédes kutatói eredmény, amely szerint a vizsgált 91 profi sífutó 64%- ának voltak derékfájdalmai. A maratonfútás (és sok más sport) esetében a legnagyobb kockázat, hogy gyakorta nagyobb az akarás, mint amit a teljesítőképesség gond nélkül elbír, és a túlerőltetést nem biztos, hogy utóbb képes az ember megbetegedés nélkül kiheverni; pláne, ha rejtett kórság mellett teljesít valaki. Történnek halálesetek mara- tonfútások alkalmával, de korábbi kutatások szerint maratonfútók köreiben a hirtelen szívleállás nem túl gyakori, és a sajnálatos esetek hátterében korábbi, felismert vagy fel nem ismert szívbetegségek, koszorúér-problémák is rejtőzhettek; ezért elsődleges a betegségek előjeleire való odafigyelés, felismerés és mielőbbi kezelés. Vesebeteg maratonfútók Az American Journal of Kidney Diseases 2017 márciusában közölt egy komoly veszélyre figyelmeztető eredményt. A Yale Egyetemen dolgozó Dr. Chirag Parikh professzor vezette 2015-ös vizsgálatban 22 olyan személy vett részt, akik abban az évben lefutották a hartfordi maratoni; vér- és vizeletmintát vettek tőlük a verseny előtt és után, és vesekárosodásra utaló markereket kerestek, köztük a szérum kreatinin- szintjét a vérben (ha magas, vesekárosodásra utal) és fehérjék megjelenését a vizeletben (nagy mennyiség jelenléte vesekárosodást jelez). Az alanyok 82%-ánál 1. fokú krónikus vesebetegség, e kór legenyhébb formájának jeleit észlelték a célba érést követően. A kutatók szerint ennek oka lehet a test maghőmérsékletének (a test belsejében mért hőmérséklet) folyamatos emelkedése, a kiszáradás vagy a vesékhez irányuló véráramlás csökkenése. Akármint is, kiderült, a futás okozta fizikai stressz rövid távú vesekárosodást okoz, és bár a vesék állapota két nap után helyreállt, felvetődik egy lényegi kérdés: hosszú távon, ha valaki újra és újra lefut ilyen, a szervezetet jócskán kimerítő távokat, annak milyen hatásai lehetnek? A Yale Egyetem híroldalán Dr. Chirag Parikh professzor azt nyilatkozta, ez tovább vizsgálandó, mert „kutatások azt mutatják, a szívműködés is megváltozik a maratonfútás során, a mi tanulmányunk pedig kiegészíti ezt a történetet azzal, hogy a vese is reagál a maratonfútáshoz kapcsolódó stresszre”. Zsugorodó sportolók Döbbenetes eredményre jutottak svéd kutatók, akiknek a tanulmánya 2011 áprilisában jelent meg a Journal of International Medical Research oldalain: méréseik alapján 1 óra folyamatos futást követően a futók testmagassága 1 cm-rel csökkent, éspedig amiatt, hogy a hátgerinccsigolyák közötti porckorongok összenyomódtak. Igaz, egy napon belül visszaállt a gerincoszlop a fiitás előtti normál helyzetbe, de felvetődik a kérdés, ha a futás közbeni állandó rázkódás folytán 60 perc alatt ilyen változás áll be a testben, mit történhet azokkal, akik rendszeresen maratoni vagy akár száz kilométer feletti távokat teljesítenek, és vajon az évek alatti újabb és újabb ilyen szintű hátgerinc-megerőltetés összeadódik-e? A sportolás kapcsán is kettősségről kell beszélni. Vitathatatlanul rengeteg egészségügyi előnye van az időnkénti vagy rendszeres testmozgásnak. Noha természetesen a genetikai adottságok, a környezet és további tényezők is az egyenlet részét képezik, a szervezet edzésével erősíthető többek között a szív, a tüdő, elégethető a felesleges zsír egy része, és mindezzel valamelyest kitolható az egészségesen megérhető életkor. Ám hiba átesni a ló túloldalára. Nem ajánlatos többet akarni, mint amennyit a szervezet önnön jelzései szerint el bír végezni. Ismemi kell korlátáinkat és ahhoz mérten végezni bármiféle testedzést. Hiszen ha idő előtt kíméletlenül kifárasztjuk, legyengítjük szervezetünket, azzal lélekben is gyengülünk. Ahogy az egészségtelen életmód, a túlzásba vitt sport is idejekorán a temetőbe vihet. Hatalmasat ugrik a Google önjáró autós fejlesztése A jármű normál forgalomban közvetlen emberi felügyelet nélkül képes közlekedni (Fotó: Wikipedia) ÖSSZEFOGLALÓ Elérték a négyes szintet, indulnak a biztonsági sofőr nélküli tesztek, sőt, pár hónap múlva már bárki beszállhat egy ilyen autóba. Innen már csak egy lépés a teljes önállóság. Igen nagy figyelmet kiváltó bejelentést tett az Alphabet - „Google” - önvezetőautó-fejlesztéssel foglalkozó üzletágának, a felvásárlással a vállalathoz került Waymónak a vezetője, John Krafcik. Á valóban fontos továbblépés az, hogy új fázisba lépnek a projektbe bevont Chrysler Pacifica minivannel: közúton úgy tesztelik a rendszert, hogy már nem lesz benne biztonsági okokból felügyelő mérnök, sofőr, aki probléma esetén manuálisan is be tud avatkozni. A húzás merész, ugyanis a sok hasonló tesztüzemtől eltérően a Waymo autója nem egy vagy két kijelölt útvonalon fog futni, hanem egy régiót jelöltek ki Chandlerben, Arizona államban, ahol élesben próbálják ki az autonóm autó képességeit. Ez azt jelenti, hogy a Waymo körülbelül tíz éve fejlesztett technológiája elérte az autonóm autóknál használt ötös skálán a négyes szintet-ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a jármű normál forgalomban közvetlen emberi felügyelet nélkül képes közlekedni (a végső cél az ötös szint, amikor teljesen önálló az autó, távolról sem kell figyelemmel kísérni, de ezt eddig még egyetlen fejlesztő sem érte el). A teszteken lesznek utasok az autóban, de egyelőre óvatosságból még csak a Waymo alkalmazottai. De Krafcik a Web Summit szakmai találkozón elmondta, hogy mindez csak a kezdet, hamarosan továbblépnek: a teljesen vezető nélküli programot betagozzák a szintén kísérleti célból év elején indított meg- osztásos szolgáltatásba, vagyis ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki rendelhet egy utazásra, vásárlásra, teherszállításra stb. egy olyan autót, melyben nem lesz sofőr (ha elég bátor egy ilyen éles tesztüzemben részt venni) - a távoli felügyelet és a Waymóval való közvetlen kommunikáció lehetősége természetesen biztosított lesz. Hogy erre mikor kerül sor, azt nem közölte a vezérigazgató, csak annyit mondott, hogy valamikor a következő hónapokban. Krafcik azt is bejelentette, hogy hamarosan a tesztterületet is bővítik, a mostani régió helyett Phoenix teljes területére ki akarják terjeszteni - Phoenix vonzáskörzete jóval nagyobb, mint a hatalmas Nagy-London, bár az is igaz, hogy sokkal kevésbé forgalmas, a népsűrűség is alacsonyabb. (IT Café)
