Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)
2017-11-10 / 259. szám, péntek
101 KULTÚRA 2017. november 10. | www.ujszo.com PENGE „Mocsár Zsófia emlókzuhany" Peer Krisztián 15 év után jelentkezett új verseskötettel, nem csoda, hogy a 42 megjelenését heveny érdeklődés kísérte. A szerző mediális események során beszélt szokatlan nyíltsággal a kötet létrejöttének szomorú apropójáról: kedvese, a nála jó néhány évvel fiatalabb képzőművész, Mocsár Zsófia letaglózó haláláról. Az olvasónak különösen nehéz szabaVI DA GERGEĽ1 KRITIKAI ROVATA dúlnia a referencia kínzó jelenlététől, még akkor is, ha - mint jómagam - csak utólag nézett utána a jelzett körülményeknek. A könyv alapdilemmáját leginkább a Peer Krisztián nevű versbeszélő (és a mediális térben Peer Krisztián szerző) kijelentése foglalja össze Az özvegy szól című versből: „ Versek, amiknek nem lett volna szabad megszületniük. ” Pontosabban, a kedves halálakor „ Kész volt egy könyv fele A kötet versei így értelemszerűen tagolódnak két ciklusra: a tragédia „előttiekre” és „utániakra”, ezek váltakozása adja a szöveg ritmusát, egy előrehaladó olvasás számára. Ugyanakkor a könyv felkínál egy olyan olvasatot is, amely élesebben választja el egymástól a versek két csoportját. A kötet végén két tartalomjegyzéket olvashatunk, egyet az előttieknek, egyet az utániaknak, mintha nem is két ciklusról, hanem inkább két különálló könyvről lenne szó. Ezt a struktúrát megtámogatja egy remek könyvészeti megoldás is: az „után” verseit csak akkor tudjuk olvasni, ha felvágjuk a megfelelő oldalakat, mintegy fizikai beavatkozást, erőszakot téve a papíron. Ez az erőfeszítés az ára, hogy belépjünk a halálversek, illetve a gyász intim terébe. Csakhogy ezért a belépőért sokkal másabbat nem kapunk. Kétségkívül van modalitásbeli eltérés, személyesebbek és a súlyos tárgyhoz mérten intimebbek ezek a versek, s az oldalak felvágásának gesztusával a kötet fel is erősíti az olvasó voyeurisztikus kíváncsiságát. Ami lényegesebb: a beszélő már a párkapcsolat ideje alatt írt verseket is áttraumatizálja. A kedvese volt az, aki, banálisán fogalmazva, kihúzta Peert egy mély emberi és alkotói válságból, és a restartolt költészet lehetőséget adhatott volna az életnarratíva elemző faggatásának, az elidegenedett előtörténet beillesztésének valami sajátba. Ennek felvetéséről beszél rögtön az első vers az apáról szólva: „Én is a legjobb úton járok, / hogy emlékek nélkül /pusztuljak el, mintő". A két ciklus tehát megkettőzi a traumát, s az egymásra tükröztetés által fel is erősödik a hatás (tüköralakzatokra és -struktúrákra számos példát hozhatnánk a kötetből). A végletekig reflektált versbeszéd magabiztos kezelése a záloga annak, hogy az alkotó nem esik a giccs csapdájába, miközben dísztelen közléseket tesz felforgató eseményekről, s végső soron a továbbélés banalitásáról. Peer Krisztián: 42. Jelenkor Kiadó, 2107.76 oldal. Értékelés: 7/10 Díjat kapott Boda Ferenc Neki köszönhető, hogy az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál gyökeret vert Szepsiben és Buzitán (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Minden rendezvénynek van egy motorja, lelke, aki nélkül nem működne az adott fesztivál, találkozó, konferencia vagy tábor. Az idén 19 éves Egressy Báni Országos Színjátszó Fesztivál nem vert volna gyökeret Szepsiben ás Buzitán, ha nem lenne Boda Ferenc. Idán ő kapta a fesztivál életműdíjat. A Falusi Színjátszók Országos Fesztiválja néven induló seregszemle első helyszíne Királyhelmec volt, ám az ottani szervezők enyhén szólva nem voltak a helyzet magaslatán. Azt beszélik, a kaput sem volt, aki kinyissa a délelőtt érkező színjátszóknak. A komáromi Jókai Napok keleti „konkurenciájának” ötlete épp hamvába halt volna, amikor Boda Ferenc bejelentette, hogy áttelepíti a fesztivált Szepsibe, valamint a közeli Buzita községbe, ahol a kultúrház hatalmas színpadának köszönhetően nagyobb szabású, komoly díszlettel és népes szereplőgárdával felvonuló produkciók is elfértek. A két település ön- kormányzata tárt karokkal fogadta a kezdeményezést, amelynek hamarosan utánozhatatlan hangulata lett, városi csoportok is részt akartak venni rajta, ezért át kellett keresztelni Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválra. A rendezvény életműdíját a hazai magyar amatőr színjátszó mozgalomban végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységért, illetve az amatőr színjátszó versenyek szervezői munkájáért ítélik oda. Ezt az elismerést hosszú éveken át Boda Ferenc adta át másoknak, tegnap azonban ő vehette át a szepsi művelődési házban. Az idén 70 éves díjazottat Mohňanský Csilla, a Buzitai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője méltatta. „Már gyermekkorában megjelent nála az igény a kultúra ápolására, továbbadására. Szavalt, színjátszó csoport tagjaként szerepelt, énekkarban énekelt, szólóénekléssel is próbálkozott, mindenből kivette a részét. Legnagyobb sikereit a színjátszásban és a népművészeti mozgalomban érte el. Több mint negyven éven át volt a Csemadok Kassa-kömyéke Területi Választmányának titkára. Több évtizede a Csemadok buzitai alapszervezetének elnöke. Sok rendezvény vált hagyományossá általa a térségben. A Bódva-völgyben, a Kanyapta mentén a népművészeti rendezvények sokasága, ének-, néptánc- és gyermekcsoportok sikerei járási, megyei, országos és nemzetközi szinten igazolták, hogy tevékenysége helyes és példaértékű” - mondta Mohňanský Csilla a színjátszó fesztivál tegnapi megnyitóján, hozzátéve, hogy Boda Ferenc a gyakran sanyarú anyagi lehetőségek ellenére minden évben új kihívásnak tekintette a rendezvény megszervezését. Nem ez az első elismerés, amit pályafutása során kapott. 2003-ban Wlassics Gyula-díjjal tüntették ki Magyarországon, 2008-ban megkapta a Kassa Megyei Közgyűlés legmagasabb elismerését, 2011 -ben pedig a Magyar Köztársaság Arany Erdemkeresztjét. 2014-ben a Csemadok Országos Elnöksége által alapított Gyurcsó István-díjban részesült. „Biztos vagyok benne, hogy a mai díj kapcsán is azt vallaná, hogy a kitüntetés nemcsak őt illeti, hanem mindazokat, akikkel együtt dolgozott több évtizeden át a megmaradásért, magyarságunkért” - hangsúlyozta a méltató, aki egykori diákszínjátszóként személyes élményeit is megosztotta az egybegyűltekkel: „Remek rendezései, a művek színpadra vitele csak segítség volt abban a munkában, hogy bennünket igazi emberekké neveljen. Sokan nyaranként azóta is összejövünk kertjében az almafák alatt, hogy remek káposztás bablevesét, jó beszélgetések mellett újra megkóstoljuk.” Séta az erdőben, Carey neglizsében... Volt testőre szerint Mariah Carey is szexuális agresszorként lépett fel (Képarch) Tovább gyűrűzik a művészvilágot érintő szexuális zaklatások körüli botrány. Az ellehetetlenült Kevin Spacey-t kivágják legutóbbi filmjéből. Mariah Carey popdívát volt testőre vádolja helytelen viselkedéssel. Magyarországon pedig a legutóbb „egy világhírű magyar orgonaművász" viselt dolgairól számolt be a sajtó. Egy neve elhallgatását kérő, negyvenes éveiben járó, kétgyermekes apa a Hit rádióban beszélt arról, hogy tinédzser korában szexuálisan zaklatták. Állítása szerint a zaklató egy máig elismert, számos kitüntetést magának tudó, híres magyar orgona- művész. Az eset 15 éves korában történt, amikor kezdő zenészként lehetőséget kapott arra, hogy együtt játsszon a neves művésszel. Aztán a zenész felkérte egy másnapi közös fellépésre is, hozzátéve, hogy maradjanak együtt éjszakára a közös szálláson, ahol többször szexuális ajánlatot tett neki. Ezt a fiú visszautasította. Másnap a művész olyan helyzetbe hozta, hogy egy erdei séta során akaratlanul is szemtanúja lett egy harmadik férfi és az orgonista aktusának. A rádióműsorban megkérdezték, hogy szerinte a művésznek voltak-e rajta kívül más áldozatai is. „Ezt nagyon nehéz felelősséggel kijelenteni, általánosságban lehet azt mondani, hogy vélhetően nem én voltam az első és az utolsó, akivel kapcsolatban ez eszébe jutott” - válaszolta. Hozzátette, az elmúlt hetek zaklatási botrányai nyomán törtek fel benne újra az emlékek, és úgy érezte, hogy nem maradhat csendben. Mariah Carey amerikai énekesnő ellen volt testőre akar pert indítani szexuális zaklatás miatt - írta a TMZ.com celebportál. A beszámoló szerint Michael Anello, aki testőrként dolgozott a 47 éves popdíva korábbi biztonsági szolgálatában, azt állítja: Carey egy alkalommal azzal az ürüggyel, hogy vigye be a csomagjait, behívta a hotelszobájába, de neglizsében fogadta, és szexuális ajánlatot tett neki. Anello szerint Carey „szándékosan a szeme láttára” erotikus mozdulatokat végzett, mikor pedig el akarta hagyni a szobát, az énekesnő ragaszkodott hozzá, hogy előbb fejezze be a csomagok elhelyezését. Az extestőr azt is kifogásolta, hogy Carey nácinak, szkinhednek, Ku-Klux-Klan-tagnak és a fehér felsőbbrendűség hívének nevezte őt és kollégáit. „Azt akarta, hogy fekete fickók vegyék körül, ne fehérek” - állítja Anello a keresettervezetben. A szexuális zaklatási botránya miatt a filmiparban ellehetetlenült Kevin Spacey miatt nem csak a Kártyavár című sorozat hatodik évada dőlt be - a Sony Pictures kivágja a vele forgatott jeleneteket A világ összes pénze című filmből, és Chris- topher Plummerrel veszi fel újra a produkciót. A munka már el is kezdődött, a megtörtént események (a dúsgazdag John Paul Getty 16 éves unokájának elrablása) nyomán készült produkciót rendező Ridley Scott kitart amellett, hogy a film egy hónap múlva, azaz decemberben a tervekhez híven a mozikba kerülhet. A filmet a Sony korábban már visszavonta az Amerikai Filmintézet fesztiváljáról, ahol november 16-án debütált volna. Az újraforgatásról szóló hírek pár órával azt követően láttak napvilágot, hogy Spacey egy újabb áldozata állt a nyilvánosság elé. Heather Unruh televíziós műsorvezető jelentette be, hogy tavaly egy étteremben Spacey szexuálisan zaklatta 18 éves fiát, aki azóta is a trauma hatása alatt áll. (index, MTI)
