Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-27 / 248. szám, péntek

4 I RÉGIÓ 2017. október 27. | www.ujszo.com Hatvanéves a vidékfejlesztési szakközépiskola BARTALOS ÉVA A napokban ünnepelte megalapításának hatvana­dik évfordulóját a Dunaszer dahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola. Az iskolának jelenleg négyszázhúsz diákja van. DUNASZERDAHELY Szabó László igazgató lapunk­nak elmondta, 1957-ben, a meg­alapításakor nagy volt a társadalmi igény a mezőgazdasági szakkö­zépiskola iránt. Az intézmény a nyolcvanas években élte az arany­korát, amikor az épületet is bőví­teni kellett, mert nem fértek el a di­ákok. Mezőgazdasági ekonómiát is tanulhattak a gyerekek, amely ak­kor nagyon keresett volt. A kilenc­venes években a mezőgazdasági szakirányok mellett menedzser szakot is nyitottak. A kínálat bő­vítésének köszönhetően tovább nőtt a jelentkezők száma. A ki­lencvenes évek végén viszont a mezőgazdaságban felmerülő problémák miatt csökkent az ér­deklődés az ezzel összefüggő sza­kok iránt. „Fokozatosan csökkent a diáklétszám. Tizenkét éve, a fej­pénzes rendszer bevezetésekor a többi szlovákiai szakiskolához ha­sonlóan mi is a padlóra kerültünk. Három év alatt 32 szakiskola szűnt meg az országban, ezek közül hét mezőgazdasági” - mondta az igaz­gató, aki 1999 óta vezeti az intéz­ményt. Három év alatt a felére csökkent az iskola diákjainak szá­ma, a kollégiumban pedig a koráb­bi százötven diák helyett mind­össze harmincán kértek szállást. „Iskolánk a megszűnés, vagy az összevonás határán állt” - folytatta Szabó László. A mezőgazdasági szakok iránti alacsony érdeklődés miatt a testnevelés felé nyitottak, 2006-ban a Nagyszombat megyei vezetés rábólintott a Sportgimná­zium megalapítására, ezzel elkez­dődött az iskola újkori sikertörté­nete. „Szlovákiában kevés iskolá­nak vannak ilyen jó feltételei. Egy helyen található az iskola, a kollé­gium, a két tornaterem, az uszoda, a multifunkciós pálya, a futballpá- lya és az iskolakonyha. A két is­kola közös igazgatás alatt kezdett működni, és amikor megcsappant a vidékfejlesztési iskola diáklét­száma, akkor a sportgimnázium diákjaival sikerült kompenzálni a kiesést” - mondta a közelmúltról Szabó László. Az iskola az elmúlt évtizedekben folyamatosan igazo­dott az elvárásokhoz, keresett sza­kokat nyitottak. Néhány éve hotel­akadémiával és vendéglátói szak­kal is bővült a kínálatuk. „Ezáltal sikerült stabilizálni a diákszámot, és négyszázhúsz diákunkkal újra meghatározó szereplőként va­gyunk jelen az oktatásban” - nyi­latkozta az igazgató, kiemelve, hogy a pedagógusok szemlélete is megváltozott. „A tanári kar meg­tanulta, hogy mi vagyunk a diáko­kért. A tehetségesebbeket támo­gatjuk, a gyengébbeket felkarol­juk” - tette hozzá az igazgató. Az iskola sikertörténetének egyik mérföldköve, hogy 2015-ben egy, a diákok, a szülők és a vállal­kozók értékelése alapján készült felmérésben a Dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola bizonyult a legjobbnak Nagy­szombat megye iskolái közül. Továbbképzés-sorozat óvodapedagógusoknak V. KRASZNICA MELITTA Továbbképzés-sorozatot szervez hazai magyar óvodapedagógusok­nak a Comenius Pedagógiai Inté­zettel és az Óvodapedagógusok Szakmai Társulásával közösen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ). A program ünnepélyes megnyitása tegnap volt Galántán, az Óvodapedagógusok Országos Konferenciáján. „Magyarország kormánya a Nemzetpolitikai Államtitkársággal karöltve 2016-ban nagyszabású óvodafejlesztési programot hirde­tett szerte a Kárpát-medencében, amelynek egyik része az infra­strukturális fejlesztés, a másik pe­dig a szakmai továbbképzés” - nyi­latkozta lapunknak Fekete Irén, az SZMPSZ irodavezetője. - Októ­berben 24 szlovákiai magyar óvó­nő vett részt Budapesten azon a képzésen, amelynek célja az volt, hogy a most meghirdetett tanfolya­mokra felkészítse a képzőket. Egyelőre magyarországi mentorok irányítása mellett végzik ezt a fel­adatot, de az a cél, hogy a későbbi­ekben önállóan is tudjanak képzé­seket vezetni.” A négy témakör, amelyeket a magyarországi szak­emberek útmutatására határoztak meg: az óvodai projektpedagógia, a cselekvő, felfedező tevékenység módszertana az óvodában, a nép­táncmódszertan, valamint a korai intervenció kérdései és néhány te­rülete. A képzések az ország kü­lönböző pontján zajlanak, a felso­rolt témák sorrendjében: Rima­szombat (november 3-5.), Duna- szerdahely (november 4-6.), Búcs (november 17-19.), valamint Ko­márom (november 24—26.). Né­hány szabad hely még van a 30 órás, ingyenes tanfolyamokra, a jelent­kezőlapot az SZMPSZ honlapján (www.szmpsz.sk) találják az ér­deklődők. „Megmaradásunk szempontjá­ból nélkülözhetetlen szerepük van az óvodáknak. Fontos, hogy jó ál­lapotú, korszerűen felszerelt óvo­dáink legyenek, de legalább ilyen fontos, hogy azokban felkészült, a kor követelményeit követő, új módszereket bátran alkalmazó óvodapedagógusok foglalkozza­nak a gyerekekkel - mutatott rá Fe­kete Irén. Az óvodafejlesztés első körében az SZMPSZ szakmai ko­ordinálásával öt megye 58 telepü­lését választották ki, amelyek 6,3 milliárd forintra pályázhatnak. Lakossági fórum a Horthy-szobor ügyében Aláírásgyűjtés indult azért, hogy másik lelkésze legyen a falunak (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Szerdán este lakossági fórumot tartottak a dunaszerdahelyi járásbeli községben a tervezett Horthy szoborról. A jelenlévők egyhangúlag ellenezték a szoborállítás tervét. HODOS A lakosokon kívül értelmiségiek és a zsidó hitközségek is tiltakoz­nak, a Szlovákiai Református Ke­resztyén Egyház Zsinati Elnöksége pedig elhatárolódott a presbitérium szándékától. „Szobrot olyan szemé­lyeknek állítunk, aki valamilyen módon kötődik egy közösséghez, Horthy és Hodos között viszont nincs párhuzam. Ráadásul a szobor nemcsak a jelenünket, hanem a jö­vőnket is befolyásolja” - nyilatkoz­ta lapunknak Szabó Katalin hodosi lakos, a református egyházközösség tagja, a községi hivatal alkalmazott­ja, a fórum kezdeményezője. Balódi László polgármester közölte, bár a plébánián helyeznék el az alkotást, az illetékesek a templomkertbe ter­vezett talpazat építéséről tájékoztat­ták a községi hivatalt. A polgármes­tertől megtudtuk, hogy a szobor már hónapok óta Hódosban van, és az al­kotója nem adta a nevét a műhöz. A mintegy nyolcvan jelenlévő - kö­zöttük Horthy-árvák - egyértelműen kijelentette, nem kémek a szobor­ból. A felszólalók, rámutattak, hogy a szobor felállítását diszkrimináci­óként és negatív propagandaként ér­tékelik, és azt mondták, „meg kell állítani a tiszteletes asszonyt és megakadályozni a szoborállítást”. Kis-Csáji Julianna református lel­kész nem ment el a kultúrházba. Az elhangzott vélemények alapján szá­mítani lehet arra, hogy a lakosok va­sárnap a helyszínen is tiltakozni fognak Horthy Miklós szobrának leleplezése ellen, Balódi azonban higgadtságra intette a helyieket, és felhívta a figyelmet arra, hogy fo­kozott rendőri jelenlétre lehet szá­mítani a községben. A mintegy háromórás fórum vé­gén aláírásgyűjtés indult, a lakosok aláírásukkal támogathatták a közsé­gi hivatal által kiadott nyilatkozatot és kijelentették, hogy új lelkészt szeretnének Hódosba. „Megérett az idő arra, hogy olyan lelki vezetőnk legyen, akinek a prédikációját érde­mes meghallgatni” - mondták a he­lyiek. Szabó Katalin közölte, hete­ken belül befejezik az aláírás- gyűjtést, és kapcsolatba lépnek a zsinattal. Kis-Csáji Julianna kérdé­seink megválaszolása helyett az in­ternetre irányított bennünket. „Min­den fent van a közösségi portálon” - közölte a lelkész. A bejegyzések megerősítik, hogy a lelkészi hivatal­ban kialakított külön teremben he­lyezik el a •„leleplezhetetlennek nyilvánított” szobrot. Megnyílt a kistermelői piac LECZO ZOLTÁN Ünnepélyes keretek közt adták át a magyar közösségi házban a kistermelői piacot, melyet magyarországi támogatásból alakítottak ki. NAGYKAPOS Gabri Rudolf, a nagykaposi ma­gyar ház vezetője elmondta, a ma­gyarországi nemzetpolitikai állam- titkárság támogatásával kialakított piac - melynek megnyitóján a tár­cát vezető Potápi Árpád János is je­len volt - havonta egy vagy két al­kalommal nyitna ki. A megnyitó- ünnepségen fellépett az Erdélyi Já­nos Vegyes kar, a kisgéresi és a nagyszelmenci magyar alapiskolák diákjai. A piac átadása után bodrogközi és Ung-vidéki kistermelők részvéte­lével bemutató zajlott. Az elnyert 7 millió forintos támogatásból terep- rendezési munkálatokat végeztek, az udvar új, szilárd burkolatot ka­pott, és standokat is kialakítottak. A Nagykapos és Vidéke Társulás, a kezdeményezés ötletgazdája és megvalósítója azt szeremé elérni a piac működtetésével, hogy a régió kistermelői kulturált körülmények között kínálhassák saját készítésű termékeiket, a vásárlók pedig ellen­őrzött, jó minőségű háztáji élelmi­szert vehessenek. A piacon csak olyan kistermelők árulhatnak, akiknek az összes szükséges szak- hatósági engedélyük megvan. A piac átadása mellett az állam­titkár megnyitotta az ugyancsak a magyar házban található 56-os em­lékszobát, melyet nagyrészt szintén magyarországi pályázati támoga­tásból alakítottak ki. Gabri Rudolf tájékoztatása szerint a Nagykaposi Büszkeségpont látogatóit hagyo­mányos tablókról is tájékoztatják a forradalom eseményeiről, de sok más speciális effekt alkalmazása mellett kivetítőn korabeli filmfel­vételeket nézhetnek meg, vagy meghallgathatják Nagy Imre mártír miniszterelnök híres rádióbeszédét is. A teremben a forradalom áldo­zatainak névsora mellett Márai Sándor Mennyből az angyal című versét is megtalálják, valamint a szabadságharc felvidéki vonatko­zásairól - például korabeli sajtó- visszhangjáról - is képet kaphatnak. Az év végéig még legalább egy alkalommal kinyit a piac. A termelői piac jó lehetőség az árusoknak és a vásárlóknak is (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom