Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-04 / 228. szám, szerda
N oo RÉGIÓ Kelet- és Közép-Szlovákia 2017. október 4., szerda, 15-17. oldal A vajáni hőerőmű bezárása többször napirendre került a közelmúltban. 2015-ben az üzem szakszervezetének dolgozói keresték meg az akkori ellenzéki pártok helyi képviselőit, hogy segítseneka munkahelyek megőrzésében, hisz abban az időben már az erőmű bezárásának pontos dátuma is ismert volt - 2016 szeptembere. A pártok, különböző szervezetek és a régió polgármesterei összefogásának köszönhetően sikerült elkerülni az erőmű leállítását. A választások után az új kormány a tavalyi tőketerebesi kihelyezett ülésén határozatotfogadott el arról, hogy 34 százalékos tulajdonosként semmiképp sem járul hozzá az erőmű bezárásához. Idén a cégvezetése tájékoztatta az ide látogató képviselőket, vázolták a gazdasági eredményeket, melyek azt eredményezték, hogy a vajáni hőerőmű további működtetése, a jelenlegi tulajdonos hosszú távú tervei alapján, 2027-ig biztosan nem kerül veszélybe. A munkahelyek megőrzését egyébként úgy sikerült elérni, hogy az erőmű jelenleg a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak is megfelel. (Leczo Zoltán felvétele) Szemétlerakatokat számolnak fel Halottbúcsúztató a kultúrházban LECZO ZOLTÁN Az elhunyt koporsóját sem a templomba, sem a közintézményekbe, sem a lakóházakba nem lehet bevinni. mwiHwia A napokban elkezdték a ravatalozó évtizedek óta halogatott bővítését és modernizációját. Az önkormányzat a 40 éve esedékes beruházás elvégzésére idén 67 ezer eurót különített el a költségvetésben, majd ezt a keretet előbb 120, majd 180 ezer euróra emelte. Ebből a pénzből a Szentesi úti sírkertben található halottasház rekonstrukcióját és bővítését végzik el, jövőre pedig kb. ugyanilyen költséggel az umafal kialakítása, új parkolók építése, a sétányok rendbetétele, valamint a közvilágítás korszerűsítése következik. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, a ravatalozó felújítása már csak azért sem várhatott tovább, mivel februárban a területileg illetékes közegészségügyi hivatal ellenőrzést tartott itt, és megállapította, hogy a létesítmény nem felel meg a követelményeknek. A beruházás - a projektdokumentáció elkészítése, az engedélyeztetés és a közbeszerzés lezárulta után - szeptemberben el is kezdődött, a munkálatok várhatóan hat hónapig tartanak. Gondot okoz azonban, hogy a halottbúcsúztató szertartásokat ez idő alatt nem tarthatják a ravatalozóban, mindössze az elhunytak elhelyezésére szolgáló hűtőboxokat lehet használni. A virrasztást és a halottbúcsúztatást ideiglenesen a kultúrház kistermében rendezhetik, ám az elhunytra csak egy fotó emlékeztethet, a koporsót ide nem lehet behozni (Képarchívum) A közegészségügyi hivatal engedélye alapján a virrasztást és a halottbúcsúztatást ideiglenesen a kultúrház kistermében rendezhetik, ám az elhunytra csak egy fotó emlékeztethet, a koporsót ide nem hozhatják be. A hivatalvezető tájékoztatása szerint egy korábbi szertartást megelőzően a hozzátartozók sérelmezték, hogy a temetést a szabadban, a sír mellett kellene megtartani, ezért inkább úgy határoztak, egy szomszédos község ravatalozójában rendezik meg. Balogh Csaba elmondta, a város vezetése megérti az érintettek gondjait, panaszaikat megalapozottaknak tartja, ám az önkormányzatnak nem áll módjában felülbírálni a közegészségügyi, hivatal döntéseit. Mindössze annyit tehetnek, hogy a kialakult helyzetről az interneten, a helyi újságban és a köztemetők bejáratánál tájékoztatják a lakosokat, akiknek megértését és türelmét kérik. A város a nehézségekre való tekintettel egyébként az elkövetkező hat hónapban elengedi a temetési költségek egy részét, illetve - a történelmi egyházak helyi képviselőivel folytatott egyeztetés szerint - egyéb módon is megpróbál ez ügyben a lakosok segítségére lenni. LECZO ZOLTÁN Felszámolják az illegális szemótlerakatokat a Csicseri úti lakótelepen, ahol nehéz szociális helyzetű családok laknak. NAGYKAPOS Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere elmondta, a belügyminisztérium pénzalapjából több mint 62 ezer euró támogatást kaptak erre a célra. A pénzből elszállítják a telepről a hulladékot, majd egy nagyobb szemétgyűjtőhelyet alakítanak ki. A munkálatok költségeinek 95 százalékát az elnyert hozzájárulásból fedezik, a városnak csupán az 5 százalékos önrészt kell állnia. Hasonló munkálatok elvégzésére a város az elmúlt években már kapott állami támogatást, de olyan is volt, hogy a Csicseri úti telepről saját költségén kellett elszállítania a szemetet. Két évvel ezelőtt a környezetvédelmi minisztériumtól kapott 33 ezer euróból négy illegális lera- katot számoltak fel, ezek közül egy az említett lakótelepen volt. A munkálatok költségeit egy pályázat útján igényelt támogatásból fedezték volna, de a kezdeményezés akkor nem járt sikerrel, az erre a célra Sokan egyszerűen kidobják az ablakon a szemetet (Képarchívum) kért 8100 eurót a település nem kapta meg. A Csicseri úti bérházak környékét a város saját források fel- használásával már jó párszor kitisz- títtatta, 2008-ban például több mint 12 ezer eurót fordított erre. Az ön- kormányzati tulajdonú bérlakások közeléből akkor 30 teherautónyi szemetet szállítottak el, de a lerakat egy éven belül újratermelődött. A lakótelepen nehéz szociális helyzetben lévő családok laknak, többségüktől a szemétdíjat és a lakbért is csak úgy tudják beszedni, hogy a segélyekből - a törvény adta lehetőségekkel élve - minden hónapban levonják az illetékek tizenket- ted részét. A területről rendszeresen elhordják a szemetet, de a lakók egy része nem a konténerekbe rakja a hulladékot, hanem egyszerűen kidobja a lakása ablakán.
