Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-25 / 246. szám, szerda
KELET- ÉS KÖZÉP-SZL0VÁK1A www.ujszo.com | 2017. október 25. 115 A repülőtér vezetése közölte, a kiképzés nem befolyásolja a repülőtér működését (Illusztrációs felvétel) Négy Black Hawk az új kiképzőközpontban NÉMETI RÓBERT Decemberben kezdi meg működését a kassai repülőtér területén a Slovak Training Academy (STA), ahol elsősorban helikopterpilóták utóképzésével fognak foglalkozni. KASSA A nemzetközi kiképzőközpontban összesen 15 helikopter - köztük négy darab amerikai Sikorsky UH-60 típusú Black Hawk — lesz. A harci gépek, illetve egy speciális szimulátor mintegy 17 millió euróba kerül. Stanislav Szabó, a kassai Műszaki Egyetem repülőtanszékének dékánja szerint nemcsak az egyetem, hanem az egész országrész sikere, hogy az új kiképzőközpontot épp a keleti nagyvárosban nyitják meg. A tanszék a kiképzés elméleti részét végzi, a tanfolyam gyakorlati részét a repülőtéren tartják. „Hosszú éveken át dolgoztunk a projekt elindításán, ezért nagyon örülünk annak, hogy a befektetők végül Kassát választották. A sikeres projekt egyebek mellett az egyetemi tanszék színvonalának, illetve a pilótaképzés nagy múltjának is köszönhető. Óriási segítség volt az is, hogy a 44 éves főiskolai képzés során több ezren végezték el sikeresen az egyetemet. Az egyetem hallgatója volt például Vladimír Remek, az első csehszlovák, illetve Ivan Bella, az első szlovák űrhajós” - mondta Szabó. Hozzátette, igazán büszkék arra, hogy az európai törvényeknek megfelelően fogják kiképezni a diákokat, ennek köszönhetően pedig a nagy múltú pilótaoktatás is folytatódhat a városban. Az új kiképző- központ több tíz millió euróból épült, a költségeket egy magánbefektető állta. Folytatódik az óvodafelújítás LECZO ZOLTÁN Befejeződött a Kossuth utcai óvoda felújításának második szakasza, melynek költségeit nagyrészt állami támogatásból fedezték. KIRÁLYHELMEC 2016-ban a környezetvédelmi alaptól 198 ezer euró hozzájárulást kapott a város, ebből egyebek mellett kicserélték az ajtókat és az ablakokat. Mivel az önkormányzat a munkálatok folytatása mellett döntött, ugyanebből a forrásból kért pénzt a további fejlesztésekre. Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere elmondta, az igényelt 200 ezer euróból idén 150 ezret meg is kaptak, amit a szokásos önrésszel egészítettek ki. A beruházás során egyebek mellett hőszigetelték és újrafestették az épület külső falait, új szolárpaneleket szereltek fel, és lebontották a külső kazánházat, ehelyett két 45 kilowatt teljesítményű kazánnal fognak fűteni. A munkálatok során új, energiatakarékos lámpatesteket szereltek fel, és a villamosvezetékhálózatot is korszerűsítették. A munkálatokat nemrég fejezték be, az ünnepélyes átadót néhány napon belül megtartják. A polgárA Kossuth utcai épület rekonstrukciójára előbb 198 ezer, majd további 150 ezer euró támogatást nyertei a város (A szerző felvétele) mester tájékoztatása szerint a Kossuth utcai részleg modernizálása ezzel a beruházással nem fejeződött be, a belső terek komplex rekonstrukcióját is szeretnék elvégezni, de a berendezés cseréje, az udvar, a játszótér és a kerítés felújítása, valamint új parkoló kialakítása is a tervek között szerepel. Arról egyelőre nem határozott a városvezetés, hogy a fejlesztések költségeit milyen forrásból fedezik. Királyhelmec egyébként az óvoda Fábry utcai részlegének modernizációjára és bővítésére is elnyert egy kb. 600 ezer eurós támogatást, de az építési munkálatok egyelőre nem kezdődtek el. A porából újjáéledt pusztatemplom SZÁSZI ZOLTÁN Van az Ipoly mentén egy varázslatos hely, egy olyan folyéteraszon kialakított szakrális tér, amely európai viszonylatban is ritka. Nagycsalomja pusztatemploma ez a hely. A folyó első teraszára települt falut egy kisebb, mesterségesen is megformált, árkokkal és sáncokkal erődítettnek látszó dombon állva vigyázza a nemrégiben rendbe hozott templomrom. Azokarógi idők Talán már István király korában megépült az első temploma ennek a falunak, melynek első írásos emlékként fennmaradt neve Igházas Cha- lomia, azaz Egyházas Csalomja. Ez az elnevezés IV. Béla király adománylevelén tűnik fel, amikor Szügyi Ebeck nevű hívét az Ipolynál lévő bizonyos Koarszag - pontosan nem beazonosítható - várának birtokába helyezte. Ám egyházáról már 1070-ből létezik feljegyzés, ami ritkaság. Ez a ma pusztatemplomnak nevezett hely valószínűleg az egyik legkorábbi égetett téglából rakott temploma lehet az egykori Hont megyének. A régészeti feltárások több építkezési időszakot azonosítottak, elsőként román kort, amikor Nagycsalomja mellett egy félköríves zá- ródású, egyhajós, feltételezhetően hiteles helyként is működő plébáni- ás templom épült, amely a tatárjáráskor elpusztult. Talán éppen a tatárok elől menekülő pap próbálta meg elrejteni azt a bronzból készült akvamanillét, azaz a szentmise rituáléjakor kézmosásra használt vízöntő edénykét, amely egy lovon ülő harcost ábrázol. Ez az edény a Besztercebányai Múzeum szimbóluma, készítésének idejét a 13. század első harmadára teszik, igazi ritkaság, mert az országban ezen kívül csak még egy darab került elő. A tatárjárás után már gótikus stílusban na- gyobbították meg a templomot, észak felől sekrestyével egészítve ki. A feltételezések szerint Mindenszentek tiszteletére szentelték fel, de van olyan adat is az 1332 és 1337közt készült pápai tizedjegyzékben, mely Szent Jánost nevezi meg a templom védőszentjeként. Ebben a viszonylag békésebb időszakban a község királynéi birtok volt, vagyis nagy valószínűséggel Zsigmond felesége és özvegye, Ciliéi Borbála és a Zsig- mondot a trónon némi viszálykodás után követő Albert király felesége, Erzsébet királyné is meglátogatta. A kor szokásai szerint a tulajdonos olykor hetekig, hónapokig tartózkodott birtokain, azokat évente akár Legközelebb Oráuka kasléíyál mulalj'dk be Őszi fényben pompázik a templomrom (Szászi Fanni felvétele) többször is végiglátogatta. Emiatt is feltételezhető, hogy Nagycsalomja templomának belső díszítése és felszereltsége nem csak egy átlagos falusi templomé lehetett. Mivel stratégiai helyen állt a templom, sajnos az oszmán hódításkor ismét elpusztult, és csak 1730 táján újították fel ismét. A 18. század első felében a vidék birtokosa a Majthényi és a Ráday család volt, templomfelújítóként a megszentelt helyen, a templom hajójában egy sírboltot is kialakítottak maguknak. Azt eddig nem sikerült pontosítani, melyik család tagjainak maradványai nyugodtak a templom alatti kriptában, erre a régészeti feltárás sem tudott választ adni. Az újabb idők Azt viszont azonosította a kutatás, hogy a 18. századvége felé még egy átépítést végeztek a templomon, Tájoló Nagycsalomja község pusztatemplomát a Nagykürtös és Ipolyság közti 527-es úton a települést jelző tábla utáni észak felé kanyarodó aszfaltozott úton érhetjük el, GPS- koordinátái: 48,077/19,205. majd a 19. században már egyre ritkábban használták, s miután 1845- ben felépült a falu új temploma, és a régi kissé messzebb esett a településtől, lassan pusztulásnak indult. 1868-ban feljegyezték, hogy beomlott a teteje, minden bizonnyal az ekkor még létező csekély belső berendezés maradékát is elvitték innen. A templom körüli temetkezések is fokozatosan abbamaradtak, az utolsó jelentősebb temetkezés a Borfői Bory család nevéhez kapcsolódik. Az időjárás kikezdte a falakat, amelyeknek romlásához a második világháború átvonuló hadainak belövései is alaposan hozzájárultak. A szocializmus idején a templomdomb tövébe mezőgazdasági telephelyet építettek, a rom elgazosodott, tovább romlott. A rendszer- változás idején sűrűn benőtte a gaz és pusztult a jeles hely. Egészen 2009-ig, amikor a település vezetése Nagy Mihály polgármester kezdeményezésére elkezdte a pusztatemplom rendbetételét. 2012 és 2014 közt sikerült felújítani és lá- togathatóvá tenni az egykori szent helyet. Ahová az év bármelyik szakában érdemes ellátogatni, ha egy kis misztikus élményt, megnyugvást, féltőltődést keres az ember.
