Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-23 / 244. szám, hétfő

10 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2017. október 23. www.ujszo.com az ujjropogtatás tönkreteszi az ízületeket AZ EGYIK IGEN ELTERJEDT ELKÉPZELÉS SZERINT TI­LOS ROPOGTATNI AZ UJJAINKAT, MERT EZZEL A MOZ­DULATTAL TÖNKRETESSZÜK AZ ÍZÜLETEINKET ÉS JE­LENTŐSEN NÖVELHETJÜK A FÁJDALMAS ÍZÜLETI GYULLADÁS RIZIKÓJÁT IS! Egyszer-egyszer mindenki ropog­tathatja az ízületeit, de vannak olyanok is, akiknél ez rendsze­res, hasonló szokás, mint a kö- römragás vagy a firkálgatás - se­gít levezetni a feszültséget vagy fi­gyelni egy feladatra. Valójában az emberek közel fele rendszeres ujjropogtató, és a férfi­ak gyakrabban ropogtatják az ízü­leteiket Az elterjedt vélekedés szerint ez kifejezetten káros, ve­szélyes lehet, mert a ropogtatás „összetöri" az ízületeket, ez pedig egyenes út a különböző ízületi problémákig, ízületi gyulladásig. Az ujj ropogtatásakor hallható pat­togó hang nem a csontokban vagy az ízületekben képződik. A jelleg­zetes hang több forrásból is szár­mazhat, egyrészt az ízületi folya­dékból, másrészt az ízület mozga­tásakor keletkező „üregből" (ez semmilyen károsodással, fajdalom­mal nem jár, természetes folya­mat). Az ízületi folyadék tulajdonképpen egy „kenőanyag", mely biztosítja az ízület sima, könnyed, fájdalom- mentes mozgását, csökkenti a súr­lódást, de egyéb feladatai is van­nak. Ebben a folyadékban időn­ként apró buborékok képződhet­nek, melyek akkor pattannak szét, amikor a csontokat széthúzzuk - például az ujjak megropogtatásá- val. Emellett az ízületek mellett ta­lálható inak megfeszüléséből is származhat a hang. Több kutatás is bizonyította, hogy az ízületi gyul­ladás és az ízületek ropogtatása között nincs összefüggés, vagyis nagyjából ugyanolyan esélye van a betegségre azoknak, akik ropog­tatják az ujjaikat, mint azoknak, akik nem. Akkor egészséges az ujjropogtatás? Nem, mivel az ízületi gyulladás mellett más problémák kockázatát bizony növelheti ez a rossz szokás: például aki túlságosan sokat ro­pogtatja az ujjait, annak idővel fáj­dalmas duzzanatok alakulhatnak ki az ízületeiben. Előfordulhat az is, hogy a hosszú ideig tartó ízületropogtatás a kéz erejének csökkenésével jár együtt, vagyis valaki nem tud olyan erősen markolni, mint koráb­ban. Ez a kockázat általában csak azo­kat érinti, akiknél ez a mozdulat rendkívül gyakori. Ilyenkor azon­ban érdemes megvizsgálni azt is, hogy miért alakult ki ez a rossz szokás, vagyis milyen lehetsé­ges lelki okok állnak az állandó ujj- ropogtatás hátterében. Az ízületek „ropogása" tehát telje­sen normális folyamat, nem kell (és nem is nagyon lehet) ellene mit tenni, nincs sem olyan étrend­kiegészítő, vitamin, amellyel meg­előzhető. Ha azonban az ízületek ropogtatása fájdalommal vagy duzzanattal jár együtt, érdemes felkeresni az orvosunkat, hogy az esetleges krónikus betegségek ri­zikóját kizárják. (egeszsegkalauz) Helytelen táplálkozás » Aki nem alszik eleget, annak nagyobb az esélye az Aki egészségtelenül eszik, az biztos lehet benne, hogy gyorsabban fog öregedni annál, mint ami a DNS- ébe van kódolva. Kevesebb kalória, több tápanyag, minél több, lehetőleg friss zöldség és gyümölcs, kevés cukor, mértékletes zsírfogyasz­tás és lassan felszívódó szén­hidrátok: ezeket érdemes beépíteni az étrendünkbe, ha szeretnénk so­káig fittek maradni. Kevés alvás Ha nem alszunk eleget, vagy elég pihentetően, az megbosszulja ma­gát: nemcsak a bőrünk fog öre­gebbnek látszani tőle, hanem az agyműködésünk és a fizikai telje­sítőképességünk, sőt, az egészségi állapotunk is gyengül. Aki nem alszik eleget, annak nagyobb az esélye az elhízásra, a szív- és ér­rendszeri betegségekre, valamint a rákos megbetegedésekre is. elhízásra, a szív-és érrend­szeri betegségekre, valamint a rákos megbetegedésekre is. Stressz Alkalmanként egy kis stressz még jót is tehet, de akinek az életében ál­landóan jelen van, az biztos lehet benne, hogy nemcsak fizikailag gyengül le, hanem lelkileg is öre­gebbnek fogja érezni magát, és sok­kal könnyebben lesz depressziós. Egy bizonyos kor fölött érdemes megkeresni, mi az az aktivitás, sport, hobbi vagy meditációs tech­nika, amivel le tudjuk vezetni a fe­szültséget. Szokások, amelyek öregítenek Hogy éveink számának növekedésével arányosan öregszünk-e, vagy jó pár évet letagadhatunk, az nagyban életmódunktól függ. Ezért is érdemes figyelni arra, hogy az alábbi dolgokat megpróbáljuk el­kerülni. Ha szeretné tovább fiatalságát megőrizni, hagyja el ezeket a rossz szokásokat! Ha figyelmen kívül hagyjuk a veszélyeket Ha valakinek magas a vérnyomá­sa vagy a vércukra, esedeg a ko­leszterinje, és ez nem derül ki, vagy esedeg tud róla, de nem tesz ellene semmit, az hatalmas kocká­zatot vállal: például a szélütését vagy a szívbetegségét. Semmi nem öregít annyira, mint egy súlyos betegség, így 40 éves kor fölött járjunk rendszeresen szűrővizsgá­latokra. Lustaság Számtalan kutatás bebizonyította, hogy a sok ülés mennyire káros az egészségre, így főleg 35—40 éves kor fölött érdemes időt szánni a rendszeres sportolásra. Már csak azért is, mert a folyamatos üldögé- lés gyengíti, leépíti a vázizomzatot a test alsó részében. A minimum, amit mindenképpen tegyünk meg, hogy óránként legalább 5 percre felállunk, és járkálunk egy keveset. (hazipatika) AZ ALVÁS KÖZBENI BESZÉD GYAKRAN AZ ELALVÁS UTÁNI ELSŐ EGY-KÉT ÓRÁBAN TÖRTÉNIK, AMIKOR MÁR KÖZELÍTÜNK A MÉLYALVÁS FELÉ Durva dolgok történnek alvás közben Az alvás az esetek döntő többségében eseménytelen cselekvés - legfeljebb forgolódunk közben. Vannak ugyanakkor, akik néha ilyenkor is olyan aktívak, mintha ébren lennének. Az alábbiakra szerencsére van magyarázat. Úgy érezzük, mintha zuhannánk: Leggyakrabban olyankor fordul elő, amikor na­gyon fáradtak és stresszesek va­gyunk, és már régóta nem alud- tuk ki magunkat. Ilyen­kor agyunk sokkal „agresszívab- ban” vált át az alvási ciklusokba, és a test nem tudja tartani vele a lépést - ezért érez­zük úgy, mintha zuhannánk, esetleg elesnénk, megbodanánk. Alvási paralízis: Reg­gel felébredünk, és azt tapasztaljuk, hogy képtelenek vagyunk meg­mozdulni vagy beszélni. Ez az igen ijesztő állapot néhány másodpercig, de akár percig is tarthat. Ilyenkor arról van szó, hogy agyunk még az­előtt felébred, hogy elmúlna a mélyalvással együtt járó átmeneti paralízis. Sokan úgy érzik, hogy olyan, mintha egy elefánt ülne a mellkasukon, mert ilyenkor átme­netileg sok légzést kontrolláló izom is bénult még. Alva járás: Azértveszélyes,mert ilyenkor eleshetünk vagy leeshe­tünk valahonnan, és az sem ritka, hogy az alvajárók elhagyják a há­zat, esedeg volán mögé ülnek. Al- vajárásnál éppen annyira vagyunk ébren, hogy testünk mozogni tud­jon, de agyunk még gyakorlatilag alszik. Egyes altatók szedésénél is előfordulhat - ekkor érdemes or­vosunkkal konzultálva valamilyen másfájta tablettával próbálkozni. Beszéd álmunkban: A felnőttek körülbelül 5 száza­léka szokott beszélni álmában egy kutatás szerint, és ilyen­kor átlagosan 30 másodpercen át motyognak, suttognak, eset­leg kiabálnak is. Az alvás köz­beni beszéd gyakran az elalvás utáni első egy-két órában tör­ténik, amikor már közelítünk a mélyalvás felé, de még elég erő van izmainkban a hangképzés­hez. Szexszomnia: Egyes ese­tekben csak zavaró éjszakai epizó­dokkal jár (hangos nyögésekkel), de nagyon veszélyes is lehet, so­kan ugyanis álmukban masztur- bálnak vagy megpróbálnak meg­erőszakolni másokat. A jelenség, amelyet először 1996-ban írtak le, ismereden eredetű. Hasonlóan az alvajáráshoz, szexszomnia so­rán is csak a test „éber”, az agy nem. (menshealth.com)

Next

/
Oldalképek
Tartalom