Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-19 / 241. szám, csütörtök

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. október 19. | www.ujszo.com Keveset jótékonykodnak a hazai cégek Pozsony. A társadalomért, a kö­zösségért, a környezetért tevő cé­gek, vállalkozások száma Szlová­kiában továbbra is alacsonyabb az átlagnál - derül ki a KPMG könyv- vizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság legújabb elemzéséből. A KPMG 49 országot tartalmazó CSR-toplistáján Szlovákia a 40. helyen található, míg például Len­gyelország a 38., Magyarország pedig a 26. „Szlovákiában a cégek nagyjából fele végez ilyen aktivi­tást, míg a világátlag eléri a 75, Nagy-Britanniában, Japánban és Indiában pedig a 99%-ot” - nyilat­kozta Ľuboš Vančo, a KPMG szlo­vákiai képviselője. A CSR (Corpo­rate Social Responsibility, azaz vállalatok társadalmi felelőssége) fogalommal egyre többet találko­zunk, pontosan azonban kevesen tudják még, hogy mit takar.„A CSR tulajdonképpen egy olyan friss, naprakész szemléletmód, melynek azok a cégek vannak a birtokában, ahol már felismerték, hogy az üzlet, a profit és a munka világa rengeteg szállal kötődik, kölcsönhatásban áll (Képarchívum) a szűkebb és a tágabb környezeté­vel, az emberekkel, a közösségek­kel, a természeti környezettel. Már nem a nyereség növelése az egyet­len üdvözítő cél, hanem ugyanilyen fontos, hogy az adott cég elvei, ér­tékei és cselekedetei szociális, em­beri jogi és környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljenek” - mondta Vančo. Szerinte a legtöbb ilyen cég a vegyiparból, a bánya­iparból és a kőolaj-feldolgozók kö­zül kerül ki, míg a lista végén az üz­letláncok találhatók. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Fizetésünk negyede a rezsire megy el Pozsony. Szlovákia lakossága bevételeinek nagyjából a negyedét a lakhatással kapcsolatos kiadá­sokra - az áram-, gáz- és vízszol­gáltatóknak fizetett díjra valamint fűtésre - fordítja. A 2muse társa­ság Postabank számára kidolgo­zott elemzése szerint egy felnőtt személy havonta ezekre átlagosan 190 eurót költ. A legnagyobb te­her a Pozsony és Nagyszombat megyékben élőkre hárul, míg a legalacsonyabb összeget a keleti megyékben élők fizetik, ez utób­biakban azonban a lakosság be­vételei is alacsonyabbak. A legki­szolgáltatottabb helyzetben a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a sokgyermekes csalá­dok vannak. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8928 1 Lengyel zloty 4,2277 n Cseh korona 25,705 1 Magyar forint 308,27 n Horvát kuna 7,5075 j Román lej 4,5880 t Japán jen 132,62 1 Svájci frank 1,1551 n Kanadai dollár 1,4720 Q USA-dollár 1,1749 4 VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbank* 1,20-1,15 26,41-25,12­OTP Bank 1,23-1,12 26,86-24,60 320,85-293,81 Postabank 1,21-1,14 26,54-24,99 320,29-295,65 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,13 26,45-24,99 321,78-294,07 Tatra banka 1,21-1,14 26,59-24,94 320,19-294,67 ČSOB 1,20-1,14 26,42-25,11 Általános Hitelbank 1,21-1,14 26,54-25,77 321,94-294,22 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákia vészesen függ a nagy autógyártóktól Pozsony. A tíz legnagyobb, kö­zép- és kelet-eurépai autó­gyártó közül három Szlovákiá­ban székel - derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztosító régi­ónk legnagyobb vállalatainak a teljesítményét összegző elemzéséből, amelyben azon­ban az ezzel együtt járó veszé­lyekre is felhívta a figyelmet. Régiónk legnagyobb autógyártója - a Coface adatai szerint - ugyan a cseh Škoda Auto, az ágazat tíz leg­nagyobb vállalata között azonban a szlovákiaiak dominálnak. A tízes lis­tára felkerült a pozsonyi Volkswagen Slovakia, a zsolnai Kia Motors Slo­vakia és a nagyszombati PCA Slo­vakia is. A listán ezzel szemben csak két-két magyar, cseh és lengyel, va­lamint egy román gyártó található. Katarzina Kompowska, a Coface kelet-közép-európai vezetője el­mondta: korábban a régiós országok­ban az olaj- és gázipari szektor volt a legerősebb, ám 2016-ban a világpia­con az autóipar számára kedvezően változott a helyzet, az új autók iránt nő a globális kereslet, a háztartások és a cégek is keresik az új gépkocsikat. Régiónkban az autóipar bevételei ta­Robotok dolgoznak a Kia zsolnai gyárában (Jozef Jakubčo felvétele) valy 8,6%-kal, 128 milliárd euróra nőttek, a nyeresége pedig csaknem 7%-kal bővült. A régiós autógyártók tavaly 4 millió gépkocsit dobtak pi­acra, ami az EU termelésének több mint a 20 százaléka., Az elkövetkező időszakban ráadásul további növeke­désre számíthatunk, hiszen Szlováki­ában hamarosan megkezdi gyártását a brit Jaguar Land Rover” - nyilat­kozta Juraj Janči, a Coface Slovensko vezetője. Grzegorz Sielewicz, a Co­face régiós elemzője szerint azonban Szlovákia már most is munkaerőhi­ánnyal küzd, és nincs ez másként a ré­gió egészét tekintve sem. Sielewicz szerint azonban Szlovákiának gondot okozhat az is, hogy túlzottan egy ága­zatra összpontosít, így ha az autóipar­ban gondok lesznek, azt az egész or­szág megérzi. A Coface azonban nem csupán az autóipart vizsgálta. Felmérésébe a kelet-közép-európai országok - köz­tük Magyarország, Csehország, Len­gyelország, Szlovákia - legnagyobb (legalább 300 millió eurós éves ár­bevétellel rendelkező) vállalatai ke­rültek, a pénzügyi szolgáltatók, így a bankok, biztosítótársaságok, lízing­cégek és brókercégek nem szerepel­nek a felmérésben. A régiós vállalati listát a lengyel olajcég, a PKN Orlen vezeti, amelynek árbevétele tavaly 18 milliárd eurót, nyeresége pedig 1,3 milliárd eurót tett ki. A második leg­nagyobb cég a csehországi Škoda, 12,9 milliárd eurós árbevétellel és 1,31 milliárd eurós nettó profittal. A harmadik helyen áll a Mól, a magyar olaj- és gázipari cég 11,5 milliárd eu­rós árbevétellel és 812 millió eurós nettó nyereséggel szerepel a Coface listáján. (mi, SITA) Mentőöv a tejiparnak Az elmúlt két évben heves vita folyt a szlovákiai tejtermelés­ről. Az ágazatot sokan szinte teljesen leírták, mivel renge­teg termelő számolta fel a vál­lalkozását. A szaktárca sze­rint azonban még nincs min­den veszve. Pozsony. A tejkvóták megszünte­tése, a felvásárlási árak lejtmenete az elmúlt években a szakadék szélére sodorta a szlovákiai tejágazatot. Má­ra azonban némileg változott a hely­zet. „A szlovákiai szarvasmarha­állomány stabilizálódott. Meggyő­ződésem, hogy ha nem lett volna a ta­valyi 33 millió eurós állami támoga­tás, az ágazat helyzete teljesen más­képp alakul. Nem igaz az az állítás sem, hogy a fejőstehenek száma csökkenő tendenciát mutat. Nem re­gisztráltunk komolyabb hanyatlást a nyers tehéntej előállításában sem” - nyilatkozta Štefan Ryba, a földművelésügyi tárca mezőgazda- sági részlegének a vezetője. A szak­tárcának ad igazat a Szlovákiai Tej­termelők Szövetsége is., A gazdasá­gi haszonállatok központi jegyzéktá­ra alapján elmondhatjuk, hogy míg az idei év elején mintegy 124 ezer fe­jőstehenet tartottak nyilván az or­szágban, mostanra ez 126 ezerre nőtt” - mondta Alexander Pastorek, a tej­termelők szövetségének az elnöke. A tej felvásárlási árának a kom­penzálására nyújtott tavalyi anyagi támogatást Ryba átmenetinek és nem rendszerszerűnek tartja. ,A tejválság áthidalását követően azokra a terüle­tekre összpontosítunk, amelyek a leglényegesebbek. Amint lesz anyagi fedezet, az intézkedéseket azonnal beindíthatjuk a gyakorlatban. A jövő évi állami költségvetés tervezetében pontosan meg kellene határozni a tej- ágazat fellendítését célzó eszközö­ket” - vallja Ryba. Pastorek szerint a tej felvásárlási ára literenként elérte a 31 centet. Az idei év első nyolc hónapja azonban csupán 2 centtel nőtt. „Több tejfel- dolgozó is jelezte, hogy október és november folyamán felgyorsul az ár­növekedés” - mondta Pastorek. A tej szövetség arra is figyelmeztet, hogy az árak tekintetében viszonylag nagyok az eltérések az egyes régiók között. A legtöbbet Zsolna megyé­ben fizetik a tej kilogrammjáért az előállítóknak, míg a legkevesebbet Nyitra megyében. Az országon belüli eltérések a 3 centet is elérik. Ugyan­akkor a szlovákiai és az uniós felvá­sárlási árak közti különbség 4 centre tehető. Az előállítási költségek mindeközben meghaladják a 41 centet. (sb) Mikor és hol éri meg nyaralót vásárolni a Balaton környékén? Az alacsony betéti kamatok miatt továbbra is megéri ingatlanba fektetni a pénzün­ket, emiatt egyre többen dön­tenek úgy, hogy például ked­venc balatoni üdülőhelyükön vesznek maguknak nyaralót. Mikor és hol éri meg ilyen in­gatlant vásárolni? Budapest/Pozsony. Ami a ma­gyarországi nyaralóvásárlás idejét illeti, a szakemberek szerint ezt ér­demes eltolni 2018 elejére. Az el­múlt évekhez hasonlóan várhatóan most is kissé visszaesnek az árak az erős őszi szezon után - áll az Ott­hontérkép októberi nyaralópiaci elemzésében. A hétvégi házak átlag hirdetési ára 19 millió forint, a bala­toni települések azonban jóval drá­gábbak, Siófokon például 29 millió forint az átlag, ami 330 ezer forintos négyzetméterárat jelent. A nyaralók kínálati ára - az előző évek tapasztalatai alapján - az év el­ső hónapjaiban éri el a legalacso­nyabb szintet, ilyenkor ugyanis az előző negyedévhez képest csökke­nés következik be. Jól példázza ezt a 2016-os év, amikor az első és a má­sodik negyedévben 14 millió forin­tos átlagárral lehetett számolni, majd ez folyamatos növekedésnek indult, és év végére elérte a 19 milliós ha­tárt. 2017 ehhez nagyon hasonló mintázatot mutat mostanáig, így bátran prognosztizálható az év eleji áresés, ami vásárlási szempontból sokkal kedvezőbb. Siófokon 29 millió forint a nyaralók átlagosára (Képarchívum) A 10 legdrágább térség egy kivé­tellel a Balaton közelében helyezke­dik el, így kijelenthető, hogy a nya­ralópiac abszolút vezére továbbra is a „magyar tenger”, jóllehet az átlag hirdetési árakban itt is nagy a szórás. Míg a legdrágább helyen, Siófokon átlagosan 29 millió forintba kerül egy nyaraló (annyiba, mint egy csa­ládi ház), addig a Keszthelyi térség­ben csaknem 10 millió forinttal ke­vesebbe. Megyei bontásban So­mogy és Veszprém vezetik a rang­sort, ezeken a helyeken van a leg­több nyaraló, melyek átlagosan 23- 24 millió forintba kerülnek. A többi országrészben átlag alatti nyaraló­árakkal lehet kalkulálni, a legol­csóbb pedig Csongrád és Komárom- Esztergom megye. Az építőanyagok közül természe­tesen a tégla a kedveltebb, az azon­ban meglepő, hogy ez milyen jelen­tősen megmutatkozik az árakban is, a téglanyaralóért ugyanis átlagban 30 százalékkal kémek többet, mint egy fa- vagy könnyűszerkezetes házért, ami bizony több millió forintos elté­rést is jelenthet. „Lendületet vett a hibrid formá­tumú lakásberuházás is a Balaton körül. Az ingatlanfejlesztők olyan társasházakat építenek a part mentén és nem túl távol tőle, amelyek ál­landó lakásra is kiválóan alkalma­sak. Jelenleg hat-nyolc nagyobb és néhány kisebb ilyen is folyik a tér­ségben. Az árak nem ritkán megkö­zelítik, egyes esetekben meg is ha­ladják az átlagos budapesti négyzet­méterárakat” - számolt be Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. (mti, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom