Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-16 / 238. szám, hétfő

6 I KÜLFÖLD 2017. október 16. I www.ujszo.com Az osztrákok nagy része a változásokra szavazott Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, jelenlegi külügyminiszter, - akit a kancellári poszt legesélyesebb várományosának tartanak - az óriási sajtóérdeklődés okozta káosz miatt a szavazóhelyiségbe érkezésekor nem tu­dott nyilatkozatot tenni. Távozása után annyit mondott, hogy jó eredményben reménykedik, és bízik abban, hogy a vá­lasztók az országban a pártja által szükségesnek tartott változásokra szavaznak. (siTA/AP-feivétei) RÖVIDEN Hagyják el a török csapatok Szíriát! Ammán. A damaszkuszi veze­tés az Északnyugat-Szíriába bevonult török csapatok azon­nali kivonását követelte, „bot­rányos agressziónak” minősítve a hadműveletet. A Szíriái kül­ügyminisztérium az állami saj­tóban megjelent közleményé­ben a nemzetközi jog megsér­tésének nevezte azt, hogy csü­törtök este az ország lázadók uralta északnyugati felébe török katonai jármüvek érkeztek a Bab el-Hava határátkelőhelyen keresztül. Ankara ugyanakkor azt állítja, hogy csak a ka­zahsztáni Asztanában Irán, Oroszország és Törökország között szeptemberben létrejött megállapodás ráháruló részét hajtja végre azzal, hogy a Szíriái felkelők mellett működve mér­sékli a különböző lázadó fegy­veres csoportok közötti harco­kat. Ankara és Moszkva egy­mással szemben álló feleket tá­mogat, előbbi a damaszkuszi kormány ellen harcoló mérsé­kelt szíriai ellenzéki erőket, utóbbi pedig Bassár el-Aszad szíriai elnök hadseregét. Ezek­nek az erőknek ugyanakkor közös ellenségeik a szélsőséges terrorszervezetek. (MTI) Kettős robbantás Mogadishuban Mogadishu. Csaknem 200-ra emelkedett tegnapra a Szomália fővárosában, Mogadishuban előző nap elkövetett kettős robbantás halálos áldozatainak száma. A korábbi hírek mintegy 40 halottról szóltak. Az első merénylet célpontja a Safari nevű szálloda volt a Szomáliái főváros Hodan körzetének egyik forgalmas utcáján, ahol egy teherautóba rejtett pokol­gép robbant fel, és több épület megsemmisült, tucatnyi jármű pedig kigyulladt. Két órával később másik robbanást lehe­tett hallani a Mogadishu Madi­na nevű kerületéből, ahol szin­tén autóba rejtett pokolgép robbant. Egyelőre egyetlen szervezet sem jelentkezett atá- madás elkövetőjeként, de a Szomáliái hatóságok szerint az al-Shabaab iszlamista milícia áll a merénylet hátterében. Az al-Kaidával szövetséges al- Shabaab visszaszorulóban van, de évek óta küzd azért, hogy iszlamista államot hozzon létre Afrika szarván. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Ausztriában tegnap csaknem 6 és fél millió szavazópolgár járulhatott az urnák aló, hogy az alkotmányos menetrend- nál egy évvel korábban válassza meg a Nemzeti Tanács, azaz a parlament 183 képviselőjót, közvetve pedig az új kormánykoalíciót és a kancellárt. A választáson 16 párt indult, de csak hatnak volt igazán esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutás­hoz szükséges küszöböt, vagyis a szavazatoknak legalább a 4 száza­lékát megszerezze. Az országban a választási jogo­sultság feltétele a betöltött 16. élet­év és az osztrák állampolgárság. A várakozások beigazolódtak: a legtöbb szavazatot (31,5 százalék) az eddigi külügyminiszter, Sebas­tian Kurz konzervatív pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta. Az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) a szavazatok 25,9 százalékát szerezte meg, és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), mögött végzett, amely 27,1 százalékot kapott. A maradék szavazaton a Zöldek, az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), és az egykori zöldpárti Peter Pilz alapította Pilz Listája osztozott. Ez a három párt is beju­tott a parlamentbe. A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt má­jusban megválasztott újdonsült el­nökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszter­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. A spanyol kormány nem fogad el kitérő vagy kétértelmű választ a katalán vezetéshez intézett, ma lejáró ultimátumára. Egy ilyen homályos nyilatkozat esetén Madrid „kénytelen lesz intéz­kedéseket foganatosítani". Ezt hangsúlyozta Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminiszter szombaton a Cadena Cope rádió­nak adott interjúban. nek, a 31 esztendős Sebastian Kurz- nak köszönheti. Az ambiciózus, szó­kimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociálde­mokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomá­sára léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korláto­zásokat. Az utolsó szakaszában meglehe­tősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kam­pány fő témája a menekültügy volt, Madrid a függetlenségre törekvő régió esetében a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazását fontolgatja, amely lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideigle­nes felfüggesztésére a spanyol par­lament j ó váhagy ásával. Mariano Rajoy spanyol kor­mányfő szerdán felszólította Carles Puigdemont katalán elnököt, hogy október 16-án 10 óráig adjon vilá­gos választ arra, hogy a katalán tör­vényhozásban tartott beszédében kikiáltotta-e a tartomány függet­lenségét. Puigdemont kedd este a katalán parlamentben arról beszélt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. Az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ állás­pontja áll a legközelebb egymás­hoz, és nem csupán a menekültpo­litikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támoga­tottsága jelezheti, hogy Ausztriá­nak a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet, és Kurz lehet Európa legfia­hogy az október 1-jén rendezett népszavazással Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá vál­jon, de a feszültség csökkentése ér­dekében azt javasolta, várjanak „néhány hetet” a párbeszéd érdeké­ben. Ezután a katalán parlament füg­getlenségpárti többségének képvi­selői aláírták Katalónia független­ségi nyilatkozatát, amelynek vég­rehajtását Puigdemont elnök fel­függesztette. A másik határidő csütörtökön 10 órakor jár le. Eddig kell ugyanis Barcelonának feladnia független­talabb kormányfője a maga 31 évé­vel. A jelenlegi kétpárti kormány, a hagyományoknak megfelelően, várhatóan holnap bejelenti lemon­dását. Alexander van der Bellen állam­fő miután leadta szavazatát azt mondta, hogy az előrehozott parla­menti választás végeredményének ismertetése után megkezdi konzul­tációit a parlamentbe jutott pártok vezetőivel az új kormány alakítá­sáról. ségi törekvését, s visszatérnie a tör­vényesség keretei közé. Sajtóértesülések szerint Puigde- mont egyebek mellett azt fontol­gatja, hogy kedd esti beszédének nyomtatott változatát küldi meg válaszként Madrid ultimátumára. Zoido ezzel összefüggésben ki­emelte: csak egy igent vagy nemet fogadnak el. Hozzátette: igenlő vá­lasz esetén a katalán elnök kívül he­lyezi magát a törvényen, s ha nem egyértelmű válasz érkezne Barce­lonából, úgy Madridban abból fog­nak kiindulni, hogy a katalánok ki­kiáltották a függetlenséget. Madrid csakis egyenes választ fogad el A V4-ek elnökei kiálltak a Nyugat-Balkán integrációja mellett A visegrádi országok - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - államfői kiálltak a nyugat­balkáni országok európai integrációjának felgyorsítása mellett Szekszárdon, ahol kétnapos tanácskozást tartottak a hétvégén. Szekszárd. A biztonságpolitiká­val, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcso­latos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő szombati saj­tótájékoztatón Áder János, Magyar- ország köztársasági elnöke hangsú­lyozta: a tanácskozáson egyetértet­tek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját, vilá­gos feltételeket kell szabni az euró­pai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállí­tani. A magyar államfő hozzátette: a térséget megoldatlan — például terü­leti, a kisebbségeket érintő és vallási természetű - viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befo­lyásának érzékelhető mértékű növe­kedése is további gondot jelent. Ader János szerint aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének leg­jobb módszere a térség európai uni­ós integrációjának felgyorsítása. Miloš Zeman cseh köztársasági elnök emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd- Arábia finanszíroz, és ez nem az or­szágok fellendülését segíti. Andrzej Duda lengyel köztársasá­gi elnök kifejtette: határozottan kell beszélni arról, hogy az unió nyitott azon államok számára, amelyek fel­készültek a csatlakozásra. A határ­idők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gaz­daságban, a korrupció elleni küzde­lemben és a demokratikus intézmé­nyek kiépítésében - tette hozzá. Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek van­nak, de összeköti őket, hogy egy­aránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Her­cegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió szá­mít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén. Kiska a saj­tóértekezleten szólt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető. Az extrémizmus, a fél­igazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed - jegyez­te meg, és az Európai Bizottság (EB) fellépését sürgette a gyűlölet ter­jesztése ellen. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom