Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-14 / 237. szám, szombat

[20 SZALON ■ 2017. OKTOBER 14. www.ujszo.com ÍGY irtunk mi Vasárnap a budapesti Népstadionban X Huszonhatodszor találkozik Magyarország és Svájc csapata A két ország legjobb labdarú­góinak találkozói több mint 40 éves multúak. Először 1911. január 8-án Zürichben mérkőztek egymással. Az akkor már tekintélyes játékerőt képviselő magyar együttes várat­lan vereséget szenvedett. A szívós svájciak 2:0 arányban győztek. 1911 óta 25 mérkőzést vívott egymás­sal a két csapat. Az eddigi mérleg: 18 magyar győzelem. 2 döntetlen és 5 vereség. A gólarány 85:40 a ma­gyarok javára. Legutóbb 1952-ben Svájc fővá­rosában, Bernben találkozott a két egylittes. Ez a mérkőzés az Eu­rópa-Kupáért folytatott ' küzdel­mekhez tartozott és 4:2 arányú magyar győzelemmel végződött. A magyar csapat a mostani ta­lálkozóra így áll majd fel: Grosics — Buzánsky, Lóránt, Lantos — Bozsik, Szojka — Sándor, Kocsis, Hideikúti, Puskás, Fenyvesi. A mérkőzés 15 órakor kezdődik, s azt a magyar rádió teljes egészé­ben közvetíti. 1954. október 9. Mindig szívesen emlékszünk vissza az ura ágns spartakiaddal kapcso­latban a Szülök es gyermekeik gyakorlatúra, amelyről M. Svitali ké­pit is készüli 1975. október 12. Újabb kételyek Guevara halálával kapcsolatban La Paz (CTK) — Óvandó tá­bornok, a bolíviai hadsereg fő­parancsnoka csütörtökön este közölte Robert Cuevardval, hogy „Ernesto Che Guevara holttes­tét elégettékRobert Guevara ugyanis Argentínából Bolíviába repült, hogy azonosítsa a báty* )a holttestét, akiről a bolíviai hatóságok azt állították, hogy az ismert tatln-amerlkal forra­dalmár életét vesztette egy csa­tában. A bolíviai hatóságok te­hát nem tárultak hozzá, hogy a legmegbízhatóbb személy, Che Guevara öccse a holttestet megtekinthesse. A bolíviai hatóságok gyors cselekvése gyanút keltett, hogy valóban az argentin származá­sú forradalmárt Oltók e meg, A latin-amerikai o em n. ekkol foglalkozó politikai megfigye­lők a Bolíviából az elmúlt 24 órában érkezeit jelentések ösz- szegezése során számos kételyt, Illetve ellenvetést találtak. így például a bolíviai hatóságok­nak logikusan éppen Robert Guevara bizonyításával sikerült volna eloszlatniuk a felmerült gyanút. Másodszor Óvandó tá­bornok említett közlése előtt maga Barrientos bolíviai elnök követelte „Che Guevara nyilvá­nos temetését.“ Az orvosi je­lentés is homályos, mely szerint Che Guevara 24 órával Bzután halt meg, ahogy fogságba esett. Továbbá a jelentés hét súlyos lótt sebet említ, amit a sebesült 24 éráig nem élt volna túl. Vé­gül a legfontosabb azonosítási lehetőség is homályt borit az eseményre, hiszen röviddel „Guevara eltemetése után“ meg­semmisítették az ujjlenyomato­kat, amelyek állítólag a parti- zánvezéré voltak. Nem érdekte­len, hogy mindez abban az Idő­ben történt, amikor Bolivia el­nöke azt hangoztatta, hogy mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy Igazolják a holt­testnek Che Guevarával való azonosságát. Ezzel kapcsolatban a spanyol emigrációban élő Hernández kubai költőnek az a véleménye, hogy a C1A által rendezeti ko­média újabb felvonásáról van szó, amellyel az amerikai pro­paganda vezérel a latin ameri­kai partlzánmozgalom felszámo­lását szeretnék elősegíteni. 1967. október 14. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Sebastian Kurz Csak 31 éves, még egyetemi diplomája sincs, s jó eséllyel ő lesz Ausztria új kancellárja a holnapi választások után. A néppártiak fiatal külügyminisztere szuperfegyvernek bizonyult: életet lehelt a szociáldemokraták és szabadságpártiak mögött sokáig a harmadik helyen kullogó pártjába. Kurz már 25 évesen államtitkár lett, s fia­talos lendületével olyan jól szerepelt hivatalában, hogy 2013-ban, amikor pártja kisebb koalíciós partnerként a szociáldemokraták mellett hatalomra került, a kormányban megkapott legfontosabb posztra, a külügyi tárca élére jelölte. Ehhez méltón a holnapi választások vezérmotívuma is a menekülttéma lett, melyben Kurz kemény fellépésével az erősen migránsellenes Szabadságpárt vitor­láiból is kifogta a szelet, (ú) A HET ESEMENYE A Kiska elleni harcosok végre felfedték lapjaikat: a még rele­vánsnak nevezhető leleplezés után, mely az államfő KTAG nevű cégével volt kapcsolatos, s azzal, hogy a vállalat illetékte­lenül akarta elszámolni Kiska kampányköltségeit, most sok­kal célirányosabb és ostobább vádak jönnek. Már csak egy gyerekkori pajtás tanúbizony­sága hiányzik arról, hogy Kiska lurkó korában bizony rálépett a ifire. Sajnos, az elnök diszkreditálá- sát célzó próbálkozások foly­tatása felfedi a motivációkat: elriasztani Kiskát az ismételt elnökjelöltségtől. Mert így áll a dolog: az elnök nyugalomban befejezheti a ciklusát, vagy a már bemutatott meghurcolá- sok árán tovább próbálkozhat kultiválni Szlovákiát, és tenni valamit azért, hogy változzanak a viszonyok az országban. Egy láthatadan, de jól ismert személy arra inti, hogy ha az utóbbi utat választja, bizony nehéz dolga lesz. Persze, a nyilvánosság nagy része azt akarná, hogy Kiska vegye fel a kesztyűt. Hogy har­coljon érte. Helyzetét gyakran hasonlítják Michal Kovádéhoz. Csakhogy, bár az első köztár­sasági elnöknek kicsit nagyobb kaliberű „kellemetlenségeket” kellett megélnie, volt mögötte valami, ami Kiskánál kiányzik: egy politikai erő, amely vele együtt készen állt a Meéiar elleni politikai küzdelemre. Igaz, hogy a kezdetben ez az erő nem volt egységes s túl meggyőző sem, de reális volt: a kereszténydemokratákból, liberálisokból, magyarok­ból, sőt a baloldaliakból álló politikai erő végül 1998-ban tényleg legyőzte Mečiart. Ha én lennék az elnök, Matoviéot, de elsősorban Sultkot látva azt mondanám magamnak, hogy ilyen csapattársakkal nincs értelme ennek a meccsnek. De Kodebára tekintve talán erkölcsi felelősséget éreznék az iránt, hogy ne adjam fel. Szerencsére a jelenlegi hatalom senkit sem rabolt el, pláne az elnök környezetéből. Elrabolta viszont az egész államot, elvette a polgároktól, s most saját vagyonaként kezeli. A Kiska-ügyben is az a tét, hogy ez továbbra is így marad-e. MÁRIUS KOPCSAY a SME publici A hét legfontosabb magyar- országi eseménye összefügg a magyarok leikével, márpedig a magyar futballnemzet, csúsz- szon bármilyen mélyre az ak­tuális világranglistán, essenek bár ki csapatai a kupákból, ne jusson válogatottja a világver­senyekre, ahogyan az a tavalyi Eb-kivétellel együtt szenvedést okoz a magyarnak 1986 óta; és most sem sikerült, nem lesz ott Oroszországban a piros- fehér-zöld csapat, mindazon­által már jó ideje tudni, csak ugye a késleltetett kudarcér­zés, amely még az andorrai égés után is visszaváltott a reménykedésbe, hogy majd a csorba és a köszörű Svájc el­len, ahol persze megint pofon, aztán Feröer ellen, amikor zárásként szenvedés, fütty és érzelemkitörés magyarosan. Mindezt az MLSZ a Szent István-i módszerekkel érte el, német futball-lovagok az országba telepítve, ám csak a düh fokozódik a tehetetlen, össze-vissza magyarázko­dó, magyarul azóta kukkot sem tanuló kapitánnyal szemben: ő felelősséghárí­tásban megkaphatja nálunk a fociállampolgárságot. A magyar labdarúgással rend­szerszintű problémák vannak: zárt struktúra, amelyben a valóság és a verseny helyett a kényelem, a kontraszelekció dominál, a fellendülés meg­álmodóinak akaratát is rabul ejtve. A remény rabjai vagyunk Felcsúttól Kisvárdáig. * * * A hét nemzetközi történése legyen a vasárnapi osztrák parlamenti választás, előreve­títhető eredményével: Ausztria hagyományos nagykoalíciós rendszere kimúlt a politikai unalom roppant súlya alatt, romjai alá, akár szerte Európá­ban, itt is a baloldal szorulhat. A pártverseny különlegessége a szomszédban az, hogy a jobboldal radikálisaival szem­ben ott a személyiség mint mosópor erejének modern felismerésével képes lehet felszínen tartani az öreg Nép­pártot egy 31 éves karrierista ifjú, szóval ami a németeknek a Mutti, az lehet Ausztriának a tehetséges kisunoka, Sebas­tian Kurz. SZOMBATHY PÁL publicista

Next

/
Oldalképek
Tartalom