Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-02 / 226. szám, hétfő
4 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2017. október 2.1 www.ujszo.com Óda a hidrolizált kollagénhez VERES ISTVÁN M eg a természetes tokoferolokhoz, különös tekintettel a ffukto-oligoszacharidokra. Nem is óda, inkább szerelmi vallomás, csak hát az óda rövidebb, fennköltebb szó, jobban el is fér a címben. Szóval itt van, megszületett. A jövő, vagy mi, annak az előszele, előszobája, előfutára, elővédje. Elő vele! Létünk két alappillérének, a Mars és a Bounty csokinak a fúziójáról van szó, amelyre az interneten bukkantam a minap, véletlenül. Hiszen a legfontosabb dolgokra véletlenül bukkanunk (lásd Kolumbusz esete Amerikával). Leírás is van hozzá, hogy aki habozik, ezt elolvasva rendeljen azonnal, hiszen. Idézzük. Ismert márka, Isteni (igen, nagy betűvel), utánozhatatlan íz! Szeletenként mindössze 192 kalória! Teljesen új szintre emeli a proteinszelet fogalmát! Szeletenként 18,7 gramm fehérjével! Tápérték 100g51 g(l szelet)(RI%).Energiatartalom: 1575 kJ (377 kcal) 803 kJ (192 kcal) (10%). Zsír: 11,3 g 5,7 g (8%), amelyből telített zsírsavak: 7,8 g 4 g (20%). Szénhidrát: 34 g 17,3 g (7%), amelyből cukrok: 16,6 g 8,5 g(9%). Fehérje: 36,7 g 18,7 g(37%). Só: 0,28 g 0,14 g (2%). Ha éppen új, ugyanakkor ízletes módját keresed annak, hogy hogyan élvezhetnéd még inkább a fehérjebevitelt a diétád során, imádni fogod ezt a proteinszeletet! A Bounty proteinszelet kevesebb, mint 200 kalóriát tartalmaz, és pontosan olyan tápértékkel rendelkezik, amelyet elvárunk egy kiváló minőségű proteinszelettől, ráadásul ennek a proteinszeletnek a máj szólásakor még a kedvenc Bounty szeleted nagyszerű ízét is élvezheted. A Bounty proteinszelet tejcsokoládéval bevont kókuszos nassolnivaló, amely szeletenként közel 19 g fehérjét tartalmaz. A proteinszeletek egyenként vannak becsomagolva, így könnyen magaddal tudod vinni az edzőtáskádban, hogy elfogyaszthasd edzés után. Felhasználási javaslat: bármely napszakban fogyasztható. Napi ajánlott beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kJ/2000 kcal). Összetevők: tejfehérje-keverék (23%) (tejfehérje, tejsavófehérje- koncentrátum, tej), emulgeálószer (szójalecitin), tejcsokoládé (16%) (cukor, kakaóvaj, sovány tejpor, kakaómassza, laktóz és fehérje tejsavóból, tej), pálmazsír, tejsavópor (tej), tejzsír, emulgeálószer (szójalecitin), természetes vaníliakivonat, hidrolizált kollagén (16%), nedvesítőszer (glicerin), frukto-oligoszacharid, kókuszreszelék (7,6%), glükózszirup, tojásfehérje, aromák, napraforgóolaj, só, antioxidáns (kevert természetes tokoferolok). Allergén információ: tejet, szóját és tojást tartalmaz. Nyomokban glutént, földimogyorót, mandulát, mogyorót és pekándiót tartalmazhat. Figyelmeztetés: vegetáriánusok számára nem alkalmas! Száraz, hűvös helyen, közvetlen napfénytől védve tárolandó! Idézet bezárva. Igazából talán nem is az idézetet kéne bezárni, hanem azt, aki ezt kitalálta nekünk. O, pedig a természetes tokoferolok! Azoktól aztán igazán formába kerülhetünk, hétfőtől szombatig, vasár- és ünnepnapokon nem különben! Van olvasóink közt, aki egy ilyen leírás hatására nem ragad egeret, hogy rommá rendelje magát?! Ha igen, küldjék be a választ nyílt postai levelezőlapon, a helyes megfejtők közt pedig emulgeálószert, hidrolizált kollagént és természetes tokoferolokat sorsolunk ki. Mondjuk azt nem értem, miért nem alkalmas ez a termék a vegetáriánusoknak. Talán nyomokban pacalt is tartalmaz. Vagy bécsi szeletet. Vagy konfitált marhastefániát Budapest módra. A mai világban sosem lehet tudni. Vagy ha lehet is, jobb nem szólni róla, nehogy bosszút álljanak rajtunk a tokoferolok. FIGYELŐ Elhagyná Izraelt a szivárogtató Megkapta a letelepedési engedélyt, így elvileg csatlakozhatna norvég feleségéhez az izraeli Mordeháj Vanunu, aki 18 évet töltött börtönben, amiért leleplezte Izrael atomprogramját. Norvégiába való távozásához azonban még az izraeli hatóságoknak is hozzá kell járulniuk. Kristin Joachimsen, Vanunu felesége a TV2 norvég tévécsatornának nyilatkozott arról, hogy még két évvel ezelőtti házasság- kötésükkor kérelmezték a norvég hatóságoktól a családegyesítést. Mordeháj Vanunu egy izraeli nukleáris létesítményben dolgozott, de pacifistaként ellenezte a tömegpusztító fegyverek előállítását, és 1986-ban információkat adott át brit újságíróknak arról, hogy Izrael atomprogramot folytat és nukleáris fegyverekkel is rendelkezik. Ezt követően a Mo- szad ügynökei Olaszországban elfogták és Izraelbe hurcolták, ahol kémkedés és árulás miatt elítélték. Börtönévei nagy részét Vanunu magánzárkában töltötte, s később úgy nyilatkozott, hogy őrei különösen rosszul bántak vele, amiért a zsidó vallásról áttért a keresztény hitre. 2004-es szabadulásakor nem volt hajlandó héberül válaszolni az újságírók kérdéseire; azt mondta, azért, mert a zsidó állam annyi szenvedést okozott neki. A most 62 éves Vanunuval szemben szabadulásakor egy sor korlátozást vezettek be az izraeli hatóságok. Egyáltalán nem érintkezhet külföldiekkel, telefonbeszélgetéseit és internetkapcsolatát megfigyelik, nem lehet mobiltelefonja, nem mehet külképviseletek közelébe, nem léphet be izraeli nemzetközi repülőterekre és kikötőkbe, nem mehet 500 méternél közelebb nemzetközi határátkelőhöz, és nem hagyhatja el az országot, mert a zsidó állam attól tart, hogy további titkokat hozhat nyilvánosságra. Vanunu azt mondja, semmilyen naprakész titkos információval nem rendelkezik, nincs mit kifecsegnie. (MTI) Madrid csapdában Intő jel lehet az ELI számára a katalán függetlenedési törekvés SZALAY ZOLTÁN urcsa megoldást választott a spanyol állam a tegnapi katalóniai népszavazás kezelésében. Igaz, sarokba szorult, hiszen két rossz közül választhatott: hagyja, hogy a katalán kormány megrendezzen egy törvénytelen, alkotmányellenes aktust, amivel saját gyengekezűségét bizonyítja, vagy pedig beavatkozik, akár erőszakhoz is folyamodva, amivel a közvélemény szemében agresszív hatalomként tünteti fel magát. Az utóbbi megoldástól nehéz elvárni, hogy a feszültségek enyhülését hozza, sokkal inkább egy feneketlen nacionalista örvénybe sodorhatja Európának ezt az elmúlt évtizedekben békés délnyugati csücskét. Azt az utóbbi hetek-napok fejleményei alapján látni lehetett, a katalán vezetés ezt a népszavazást mindenképp megrendezi - végül attól sem riadtak vissza, hogy menet közben változtassanak a játékszabályokon. Ezt a szokatlan lépést a rendkívüli helyzettel és a spanyol hatósági nyomással próbálhatják igazolni. A lényeg, hogy a spanyol állam beláthatta volna a népszavazás megaka- dályozhatatlanságát, ami nem jelentette volna azt, hogy el kell ismernie az eredményeit. így azt érték el, hogy a rendőri erőszakról szóló felvételek bejárták a világot, és eddig semleges tömegeket is a katalán függetlenség- pártiak oldalára állítottak. Ráadásul jó alapot adhatnak a katalánoknak arra is, hogy a nemzetközi közösség előtt rámutassanak: a spanyol állam alapvető szabadságjogaikban korlátozza őket. E sorok írásakor még nem ismertek a katalóniai népszavazás eredményei. Az eredményektől függetlenül viszont szinte biztosra vehető, ha kikiáltják is a független államot, a nemzetközi közösség nem fogja egyik pillanatról a másikra elfogadni. A katalán kormánynak sokkal nehezebb dolga lehet, mint például Koszovónak - utóbbit például az Egyesült Államok és az EU tagállamainak nagy része elismerte, ám Katalónia esetében az amerikai elnök a spanyol egység mellett foglalt állást, az EU pedig spanyol belügyként kezeli a témát. Madrid tehát előnyösebb helyzetben van, mint Barcelona, ezért is viselkedhetne visszafogottabban és nagyvonalúbban. A katalán függetlenedési mozgalmat ugyanakkor most már nehéz lesz megállítani. A téma pedig minden nagyobb európai kisebbséget érinthet: kérdés, vajon pozitív vagy negatív módon. Kérdés az is, vajon a katalán történet úgy is értelmezhető-e, az Európai Unió nem tudja felszámolni a nacionalizmusok erejét a kontinensen. Ami viszont biztosan kijelenthető, hogy a katalánok függetlenedési törekvése még akkor is a kisebbségi jogok hiányosságaira mutat rá, ha Európa egyik „legelkényeztetet- tebb” kisebbségéről van szó. Ez pedig intő jel lehet az EU számára, hogy a kisebbségi kérdést sokkal komolyabban vegye, mint eddig. — jjp J Egy katalán igen (SITA/AP-felvétel) Meghalt a Securitate utolsó vezetője Meghalt lulian Vlad, a hírhedt Securitate utolsó parancsnoka, aki az 1989-es decemberi forradalom idején vezette a román kommunista diktatúra politikai rendőrségét. Az egykori rettegett tábornokot 86 éves korában, szombaton érte a halál, miután már több hete kómában volt - közölte az Anténa 3 hírtelevízió. Vlad 1947-ben végezte el a cra- iovai kereskedelmi líceumot, és előbb a kommunista ifjúsági mozgalomban, majd a Román Kommunista Pártban töltött be különböző vezető tisztségeket. 1952-től kezdve dolgozott a belügyminisztériumban, 1977-től államtitkári tisztséget töltöttbe, 1987-től 1989-ig pedig az állambiztonsági részleg, vagyis a hírhedt Securitate parancsnoka volt. A Ceausescu-diktatúrát megdöntő, több ezer áldozatot követelő forradalom után, a népfelkelés vérbe fojtására tett kísérletért 1989. december 31-én letartóztatták, majd 25 év börtönbüntetésre ítélték népirtásért. Büntetéséből mindössze négy évet töltött le: 1993-ban Ion Iliescu akkori államfő kegyelemben részesítette. A News.ro hírügynökség szerint Vlad 18 évesen saját apját is feljelentette a kommunista titkosrendőrségnél, amiért az templomba járt. A kommunista ifjak központi bizottsága róla írt jellemzésében kiemelte, hogy 1946-A8 között „kiemelkedő érdemeket szerzett” a földbirtokosok vagyonelkobzásában, a választási kampányban és az államosításban. A Hotnews.ro hírportál szerint lulian Vladot tavaly mégis a „modem Románia” egyik megteremtőjeként magasztalta a Valcea megyei önkormányzat alel- nöke egy könyvbemutatón. Ezt a portál által megszólaltatott Vladimir Tismaneanu, az Egyesült Államokban élő román politológus „hányingerkeltőnek” minősítette. „Az eszeveszett zsarnokság legel- nyomóbb intézményének vezetőjét dicsőíteni tíz évvei azt követően, hogy a román államfő bűnös és illegitim rendszerként elítélte a kommunizmust, arculcsapása mindannak, amit a zsarnoksággal szembeni ellenállás jelentett a kommunista Romániában. lulian Vlad tábornok közvetlenül részt vett az 1987-es brassói tiltakozás megtorlásában, a Securitate parancsnoka volt, amikor megölték Gheorghe Ursu mérnököt, és a bűnlajstromát még hosszan lehet folytatni” - írta a Securitate utolsó parancsnokáról annak az elnöki különbizottságnak az egykori vezetője, amely 660 oldalas átfogó jelentést készített a romániai kommunizmus bűneiről. A Tismaneanu- jelentés alapján 2006-ban Traian Basescu államfő a parlament plénuma előtt hivatalosan elítélte, illegitimnek és kriminálisnak nevezve a kommunista rendszert. (MTI)
