Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-12 / 235. szám, csütörtök
www.ujszo.com UTAZAS 2017. OKTOBER 12. 151 525 éve fedezték fel Amerikát Ötszázhuszonöt éve, 1492. október 12-én érte el Kolumbusz Kristóf San Salvador szigetét, s jutott el ezzel az addig ismeretlen földrész, Amerika partjaihoz - bár ő akkor még azt gondolta, hogy Indiába érkezett. Lj íT új világot fel- / % / fedező KolumJL A 1 J busz Kristóf (Cristoforo Colombo) valószínűleg Genovában született 1451 előtt, és tizennégy évesen már a tengert járta. A következő évtizedekben megfordult Írországban, Izlandon és Nyugat-Afrikában is, mindeközben jutott rá ideje, hogy megtanuljon görögül és latinul, sőt geográfiai és teológiai ismeretekre is szert tett - írja az MTI. Tapasztalt hajósként ténynek tekintette, hogy a Föld gömbölyű; úgy vélte, hogy a fűszerekben gazdag Indiába nemcsak kelet felé, Afrikát megkerülve lehet eljutni, hanem nyugatról is, de lényegesen kisebbre becsülte a távolságot. 1485-ben javasolta II. János portugál királynak az új útvonal felderítését, de elutasították - főleg azért, mert mértéktelen kiváltságokat kötött ki magának siker esetére. Kolumbusz évekig „lobbizott” a spanyol királyi udvarban, míg 1491 végére sikerült elérnie, hogy Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd támogassák útját; a Az amerikaiak hatalmas ünneplést csaptak a küszöbön álló évforduló alkalmából (Fotó: fotolia.com) pénz nagyobb részét így is gazdag kereskedők és pénzemberek adták össze. Az uralkodó párnál kiharcolta magának és utódainak a dón címet, az admirális rangot, a felfedezendő szigetek alkirályi és főkormányzói tisztét, továbbá az esetleg innen származó jövedelmek egy részét is. Három hajója, a Santa Maria, a Nina és a Pinta 1492. augusztus 3-án futott ki Palos kikötőjéből, majd a Kanári-szigetekről indultak nyugat felé. Huszonkilenc napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, miközben majdnem foglyul ejtette őket a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat szövedéke. 1492. október 12-én aztán a Nina fedélzetéről egy matróz szárazföldet pillantott meg. Kolumbusz ezt már Indiának vélte, a valóságban azonban a Bahamák egyik szigetén értek partot, amelyet lakói Guanahaninak neveztek, a spanyolok pedig a San Salvador nevet adták neki. A kis expedíció még érintette Kuba és Hispaniola partjait, majd egy vihar miatt visz- szafordult Lisszabonba. Kolumbusz élete végéig abban a hitben maradt, hogy Kelet-Indi- ában járt. Azt, hogy új földrészt fedezett fel, csak jóval később bizonyította be Amerigo Vespucci, akiről később a kontinenst elnevezték (Kolumbusz emlékét Dél- Amerikában Kolumbia neve őrzi). Kolumbusz még háromszor (1493-1496,1498-1500 és 1502- 1504 között) járt az Újvilágban, felfedezte a Kis-Antillákat, Jamaicát és Dél-Amerika partjait is érintette. Alkirályi hatalmával azonban visszaélt, a királyi udvarban számos ellenséget szerzett, így amikor a csalódott, a beígért gazdagságot hiába kereső his- paniolai telepesek fellázadtak, a helyzet rendezésére kiküldött bíró bilincsbe verve őt küldte haza. Sikerült ugyan tisztáznia magát, de tekintélyét és kiváltságos helyzetét elvesztette. Utolsó, negyedik útján már semmilyen támogatást nem kapott, és emberei is fellázadtak ellene. Mivel nem volt hajlandó lemondani alkirályi címéről, a királyi udvarral perben-haragban állva, testben-lélekben megtörve halt meg Valladolidban 1506. május 20-án. (MTI) Aggódnak a turizmusellenes tüntetések miatt N em először tiltakoztak a világ egyik legnépszerűbb úti célja, Mallorca lakói a turizmusáradat miatt. A legutóbbi, több mint 3000 résztvevős demonstráción gyakoriak voltak a „Turisták, menjetek haza!” feliratú táblák. Sok skandináv számára Gran Canaria és Mallorca szinte megszokott úti cél, már gyerekkoruk óta rendszeresen visszajárnak. Csakhogy a helyzet megváltozott. Ahogyan a www.alltomresor.se online magazinnak nyilatkozta az egyik svéd turista, a sziget mostanában nagyon zsúfolt lett. A kisgyermekes szülők arról panaszkodnak, hogy a strandok és a partszakasz szemetesek, szennyezettek. A helyi lakosok a turistákat vádolják emiatt, miközben szinte belőlük élnek Abban mindenki egyetért, hogy valamiféle korlátot kellene szabni a nyaralók beáramlásának. Ám ez nem áll érdekében a diszkont légitársaságoknak és az utazási irodáknak A nagy zsúfoltság annak is betudható, hogy az arab országokba és Törökországba nem szívesen utaznak a skandinávok, csak nagyon nyomott árakon tudják nekik eladni az oda szóló utakat. Az a furcsa helyzet is előállt a megmozduláson, hogy külföldiek is beálltak a tüntetők közé, annak érdekében, hogy a helyzet valamelyest megváltozzon. Ez azoknak is érdeke, akik hónapokra bérelnek apartmanokat, sőt sokan fel évre is odaköltöznek. Nem kevés külföldi dolgozik a szigeten, aki az idegenforgalomból él. Van, aki az itteni virágzó esküvőbizniszben érdekelt, más ingadanüzletben utazik. Ma Spanyolország Franciaország után a leglátogatottabb európai turisztikai desztináció, főleg ha a szigeteket is ide számítjuk. De mind az ott élők, mind a turisták szerint szinte alig lehet lépni az utcán, a rengeteg segway miatt még a séta is veszélyessé vált. A szemétszállítás problémás egyes helyeken, mások attól tartanak, hogy vízhiány fog fellépni, (turizmus) Mallorca is népszerű a turisták körében (Fotó: Wikipedia) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Vásároljon egyedi trikót. Válogasson könyvkínálatunkbc Fizesse elő lapjainkat. Kérdezzen a szerkesztőkti Találkozzunk Párkányban któber 14-én U) SZÓ Misarnap Látogassa meg vásári sátrunkat
