Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-11 / 234. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. október 11. | www.ujszo.com RÖVIDEN Andrej Babiš ellentámadása Ausztria élére új kancellár áll Politikai földcsuszamlás következhet be a vasárnapi osztrák előrehozott választások után Prága. Miután a cseh rendőrség büntetőjogi eljárást kezdeményezett Andrej Babiš, a cseh ANO mozgalom elnöke, ill. Jaroslav Faltýnek, a mozgalom al- elnöke ellen, akiket adócsalással gyanúsítanak a hatóságok, a két politikus bejelentette, nem tekinti magát bűnösnek, és panaszt nyújtott be az eljárás ellen. Babiš azt is közölte: feljelentette a Su- man nevű csoportot, amely idén a Twitteren folyamatosan az ő tevékenységét érintő, személyének lejáratását célzó dokumentumokat és hangfelvételeket hozott nyilvánosságra. Ez a csoport legutóbb olyan iratok másolatait közölte, amelyek azt bizonyíthatják, a támogatást folyósító bank tudta, ki az uniós pénzekből ügyeskedéssel megvalósult Góly afarm valódi tulajdonosa. A politikusok koncepciós eljárásról beszélnek, melynek célja, hogy kárt okozzanak nekik a jövő heti képviselőházi választások kampányának hajrájában. (MTI) Bombázót vesztett az orosz légierő Moszkva. Felszállás közben túlfutott a kifutópályán az orosz légierő egy Szu-24-es vadászbombázója a szíriai Hmejmím támaszponton, a gép kétfős személyzete nem tudott katapultálni, és életét vesztette. A tárca szerint a balesetet műszaki hiba okozhatta. A Latakia tartománybeli Hmej mimben orosz katonai repülőtér működik, az onnan felszálló gépek naponta mintegy 150 légi csapást hajtanak végre Deir-ez-Zór tartományban a damaszkuszi kormányzat ellen harcoló dzsihádista erőkre. (MTI) Minden kikötőből kitiltottak 4 hajót New York. A világ egyetlen kikötőjében sem köthet ki 4 teherhajó, mert a gyanú szerint megsértették az Eszak-Koreával szembeni ENSZ-szankciókat - közölte Hugh Griffiths, a szankciók betartását felügyelő szakértői bizottság koordinátora. Aláhúzta, hogy ilyenre még soha nem volt példa az EN SZ történetében. A hajók szenet, vasat és halat szállítottak vagy szállítanak éppen most is Eszak-Koreából, amit kifejezetten tiltanak a kommunista rezsimmel szemben bevezetett szankciók. (MTI) Újabb 11 ezer rohingja menekült Genf. Csak hétfőn több mint 11 ezer újabb rohingja muszlim menekült érkezett Mianmarból Bangladesbe - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Az UNHCR a bangladesi hatóságokkal együtt azért dolgozik, hogy létrehozzanak egy tranzitközpontot, készülve arra, hogy a következő napokban menekültek további áradata várható. A mianmari partoktól nem messze vasárnap történt hajóbaleset halálos áldozatainak száma 26-ra emelkedett. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a jobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Heinz- Christian Strachét tartja legkomolyabb ellenfelének a kancellári székért folytatott harcban a vasárnapi osztrák parlamenti választások előtt. Politikai földcsuszamlások sora rázta meg Ausztriát a legutóbbi, 2013. szeptember 29-én tartott parlamenti választások óta. Évtizedes tabuk dőlnek meg, a legnagyobb politikai földrengés azonban a vasárnapi előrehozott választások után következhet. Négy éve ugyan hatalmon maradt a háború utáni Ausztriát kisebb meg- szakitássokkal kormányzó, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció. Azonban a két nagy párt népszerűsége jelentősen csökkent, miközben megnövekedett a radikális jobboldali, bevándorlásellenes, korábban a neonácinak tartott Jörg Haider nevével fémjelzett Osztrák Szabadságpárt (ÖFP) támogatottsága. A népszerűség csökkenése leginkább a korábban legerősebb szociáldemokrata SPÖ-t sújtotta, a párt az elmúlt években több mint egymillió szavazót veszített. Ennek fő oka az volt, hogy a párt adós maradt szociális jóléti, egészségügyi és oktatási programjainak megvalósításával. Hagyományos szavazóbázisa, a munkásság pedig egyre inkább elfordult tőle. A másik fő okot 2015-től a menekültválság kiéleződése, illetve ezzel kapcsolatban az osztrák kormánypolitikában bekövetkezett fordulatok jelentették. Fejcserék a fő pártoknál A sorozatos kudarcok, az erősödő bizalmi válság és főként az időközben 180 fokos fordulatot vett kormányzati menekültpolitikát követően 2016 májusában több mint 7 évi kormányzás után lemondott a szociáldemokrata Wemer Faymann kancellár, és helyére - egyben az SPÖ élére is — az osztrák szövetségi vasutak akkori vezérigazgatóját, Christian Kernt választották. Ezzel egy időben lemondott a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt elnöki tisztségéről az addigi alkancellár, Reinhold Mitterlehner is. Az ÖVP ugyan megpróbált minél hamarabb úrrá lenni a párton belüli válságon, és Mitterlehner helyére szinte azonnal az osztrák politika üdvöskéjének tartott, akkor alig 30 éves Sebastian Kurz külügyminisztert választották, a nagykoalíció fenntartását immár egyik párt sem tartotta kívánatosnak. Sorossal riogatnak A politikai változások legfőbb kiváltója 2015-től a menekültválság volt. A válság Ausztria számára is rendkívül sok gondot és feszültséget A szociáldemokrata Christian Kern kancellár (balról) várhatóan búcsúzik a posztjáról, a 31 éves néppárti Sebastian Kurz pedig az örökébe léphet (TASR/ap) okozott. 2015-ben összesen 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, összehasonlíthatatlanul többet, mint a megelőző években. Az osztrák kormány ezért úgy döntött, 2016-ban legfeljebb 37 500 menekültkérőt engednek be az országba, és 2019-ig számuk összesen 130 ezer lehet. Emellett Ausztriában október 1-től megtiltották a teljes arcot elfedő burka viselését is. Az osztrák menekültügyi korlátozás fordulópontot eredményezett az európai menekültpolitikában is, és több ország ugyancsak szigorú korlátozásokat vezetett be. Ilyen körülmények között törvényszerű volt a nagykoalíció felbomlása. Az ÖVP néppárt támogatottsága 33-34% közötti, a szociáldemokrata SPÖ és az idegenellenes FPÖ támogatottsága egyaránt 25% környékén mozog. Nem kizárt, hogy a vasárnapi választások után 2000-et követően újra koalíciót alkot az ÖVP és az FPÖ, főleg azt követően, hogy a szociáldemokratáknak dolgozó egyik cég lejáratókampányt indított a néppárti pártelnök, Kurz ellen, azt állítva, Soros György milliárdos pénzeli őt annak érdekében, hogy beengedje a menekülteket. (MTI, Pr, ú) Katalónia a függetlenség kikiáltásának küszöbén Vihar előtti csend. A spanyol rendőrség a katalán parlament előtt. (TASR/AP) Feszült várakozás előzte meg Spanyolországban a katalán parlament tegnap esti rendkívüli ülését, amelyen Katalónia függetlenségének kinyilvánítása is napirendre kerülhetett. A katalán törvényhozás lapzártánk után ült össze. Madrid/Barcelona. A katalán parlament egyetlen hivatalos napirendi pontja Carles Puigdemont katalán elnök felszólalása, amelyben értékelte az aktuális politikai helyzetet. A katalán elnök nem tett olyan konkrét kijelentést, amely szerint biztosan a parlament elé terjesztenék a függetlenségi nyilatkozatot. Mindenki csak találgat Ada Colau, Barcelona polgármestere arra kérte a katalán elnököt, hogy ne próbálja meg egyoldalúan kikiáltani Katalónia függetlenségét A hétfő a találgatások jegyében telt, a katalán függetlenségi pártok soraiból különböző nyilatkozatok érkeztek arról, hogy mi történhet. Benet Sa- lellas, a szélsőbaloldali Népi Egység (CUP) nevű párt képviselője kijelentette: „Nyertünk a referendumon, és kedden érvényesíteni kell az eredményeket”. A politikus szerint nem lenne korrekt elodázni a katalán köztársaság kikiáltását, és pártja nem értené meg, ha ezt nem tennék meg kedden. A katalán parlamentben 10 képviselővel rendelkező párt a függetlenséget támogatja, de nem tagja a katalán kormánynak. A spanyol sajtó szerint a CUP nyilatkozatával nyomást akar gyakorolni a kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) párt- szövetségre. A két katalán kormánypárt, az Európai Katalán Demokrata Párt (PDeCAT) és a Katalán Köz- társasági Baloldal (ÉRC) politikusai viszont jóval árnyaltabban fogalmaztak. Marta Pascal, a PDeCAT képviselője már csak egy szimbolikus nyilatkozatról beszélt, míg Sergi Sabria, ÉRC szóvivője azt mondta: Katalónia népe elnyerte a köztársaság jogát, és az most formát ölt. Az sem kizárt, hogy a függetlenség ki- nyilvánítása után annak végrehajtását felfüggesztik a nemzetközi elismerés megszerzéséig, ahogy az történt 1989-ben Szlovénia esetében. Madrid hajthatatlan Felszólította a spanyol kormány Carles Puigdemont elnököt, hogy ne tegyen olyan lépést, amely visszafordíthatatlan következményekkel jár.A spanyol kormány minden eshetőségre felkészült - közölte So- raya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, egy katalán függetlenségi nyilatkozat nem marad válasz nélkül. „Meg fogjuk akadályozni Katalónia függetlenségét. Meghozzuk a szükséges intézkedéseket” - tolmácsolta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szavait Pablo Casa- do, a konzervatív Néppárt szóvivője. Pedro Sánchez, a spanyol parlament legnagyobb ellenzéki erejének, a Spanyol Szocialista Munkáspártnak (PSOE) elnöke kérte a katalán elnököt, térjen vissza a törvényesség útjára, mert szerinte van még idő a párbeszédre. A többi ellenzéki párt is Madrid pártján áll. Három forgatókönyv Spanyolország nem fogja ennyiben hagyni a katalán önállósodást, de vajon mit tehet? Az első lehetőség, hogy a spanyol kormány aktiválja az alkotmány 155-ös cikkelyét, amely szerint ilyen esetben a spanyol kormány részben vagy egészben felfüggesztheti Katalónia autonómiáját. Ezt akkor lehet megtenni, ha egy autonóm tartomány alkotmányellenesen cselekszik, vagy olyan módon, ami végzetesen veszélyezteti Spanyolország egészének érdekeit. Ez a függetlenség kinyilvánításával megvalósul, tehát alkotmányosan megtehető a lépés. Ebben az esetben a katalán parlamentet feloszlatják, és két hónapon belül új regionális választásokat kell kiírni. Ez a megoldás valószínűleg erősítené a szeparatista mozgalmat, feltüzelné az ellenállást, ráadásul az új parlamentben lehet, hogy ismét a szeparatisták lennének többségben. A második lehetőség a szükség- állapot bevezetése lenne, amikor a spanyol kormány a hadsereget vetné be, hogy átvegye Katalónia közvetlen irányítását. Ez valószínűtlen, mivel már a népszavazás során is sok atrocitást és közel ezer sérültet eredményezett a rendőri közbeavatkozás. A szükségállapot ráadásul olyan eszközök bevetését is lehetővé teszi, amit az alkotmány nem, vagyis maga a szükségállapot bizonyos értelemben félreteszi az alkotmányt, amelyre eddig a spanyol kormány hivatkozott. A harmadik lehetőség a tárgyalás, kompromisszumkeresés. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök elutasította a tárgyalást, így valószínűleg közvetítőnek, harmadik félnek kéne vezetni a békéltetést, felvetve új lehetőségek, esetleg alkotmányos változtatások mérlegelését. Carles Puidgemont az Európai Bizottsághoz fordult már korábban, hogy közvetítsen, de az hallani sem akart erről, belügynek minősítve az esetet. (MTI, Privatb., ú)
