Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-10 / 233. szám, kedd

www.ujszo.com I 2017. október 10. KULTÚRA 117 Mesterek és tanítványok A wroclawi Képzőművészeti Egyetem festő tanszékének kiállítása Pozsonyban Eugeniusz Józefowski: Meditáció keresztszemes hímzés előtt (2014, olaj, akril) (Reprofotó) TALLÓSI BÉLA Pozsony. A pozsonyi és a wroclawi Képzőművészeti Egyetem festő tanszéke közös projektet indított, amelynek szellemesen a Bratislava pro Wratislavia / Wratislavia pro Bratislava elnevezést adták. Lényege a két intézmény egymáshoz közeledése, a partnerkapcsolat erősítése, amihez az egymás munkáját megismertető csoportos kiállítások is hozzájárulnak. Stanislav Stankoci, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem rektora a kiállítás sajtóbejárásán kiemelte, ilyen és egyéb közös tevékenységek­kel igyekeznek elősegíteni a vizuális művészetek akadémiai oktatásának diskurzusát közép-európai kontex­tusban. A nagyszabású közös projekt első fejezeteként tavasszal a pozso­nyiak mutatkoztak be Wroclaw je­lentős galériáiban. Akkor olyan átfo­gó kiállítást készített elő a szlovák fél, amely a lengyel közönség számára áttekinthetővé tette az itteni festő tan­szék munkáját. A Wroclawban há­rom helyszínen prezentált csoportos tárlat a tanszék oktatóinak, jelenlegi diákjainak, valamint az intézmény­ben diplomázott festőknek a munká­iból mutatott be válogatást. Egy ilyen reprezentatív kollekcióba azért hasz­nos és célszerű bekomponálni anya­got a már végzett hallgatók - az is­mert, elismert festők - munkáiból is, mert így az avatott szem számára fel- mérhetővé válik, hogy mire alapoz és mire fókuszál az akadémiai festészet­oktatás, és hogy a diákként szerzett alapból későbbi munkásságukban mit tartanak meg, illetve abból milyen irányba lépnek el a művészek. A pozsonyi közönség viszonzás­ként a wroclawi akadémia oktatói és diákjai munkáiból láthat különböző koncepciókkal összeállított tárlato­kat, négy helyszínen. A leggazda­gabb, általános válogatás az Sznf téri Művészetek Háza második emeletén kapott átmeneti otthont. Tematikus vagy más módon szűkítő, szemé­lyekhez - például a wroclawi egye­tem művészetbaráti köréhez - kap­csolható összeállítások láthatók a Lengyel Intézetben, a Pozsonyi Vá­rosi Galéria Pálfíy-palotabeli kiállí­tóterében, valamint a Képzőművé­szeti Egyetem Medium Galériájá­ban. Ötven alkotó munkáival talál­kozhat a pozsonyi látogató, köztük vannak tapasztalt oktatók és tanár­segédek is. A kiállítások anyagának gerincét elsősorban olajjal vagy ak- rillal alkotott festmények alkotják. Mellettük azonban - a festészetide­gen anyaghasználatnak köszönhető­en a képalapból térbe kilépő - ob- jektek, asszamblázsok is szerepel­nek. A kiállított művek reprezentatív képet mutatnak „a dinamikus lengyel művészeti központ festészeti oktatá­sáról”. Kosziba Klaudia, a pozsonyi egyetem festő tanszékének vezetője kérdésünkre elmondta: a wroclawi festőképzés egy kicsit eltér a hazai­tól, mégpedig abban, hogy erőseb­ben épít a hagyományokra, a festé­szeti alapvetésekre. A pozsonyi ki­állításon is rábukkanhatunk ennek egy szembetűnő vizuális jelére: több vásznon és asszamblázson is feltűnik a feszület, a kereszt motívuma. A klasszikus(abb) szellemiségű, a ha- gyományelvűségre határozottabban támaszkodó oktatást erősíti az is, hogy a wroclawi akadémián kétszáz éves épületben berendezett műter­mekben festenek a hallgatók. Az egyetemnek új épülete is van, ám - ahogy a sajtóbejáráson elhangzott - annak nincs olyan szelleme, hogy el- mélyülten lehessen festeni benne. RÖVIDEN Elment a francia színószlegenda Párizs. Elhunyt Jean Rochefort francia színészlegenda, akit pá­rizsi otthonában tegnap ért a ha­lál. 87 éves volt. Színészkedni az 50-es évek második felében kezdett, évtizedeken át a leg­népszerűbb francia mozgóké­pekben szerepelt, az Angelika- sorozattól kezdve a Magas szőke férfi-filmeken át a César-díjas Rizsporos intrikákig vagy a Monte Cristo grófjából készült tévésorozatig. Vígjátékok, drá­mák, klasszikus irodalmi adap­tációk tucatjaiban formált meg jellegzetes, karakteres figurákat. Ő volt az egyik „sztárja” a La Mancha elveszett lovagja című, 2002-es dokumentumfilmnek is, amely azt örökítette meg, mi­ként lett füstbe ment terv a 10 éven keresztül forgatott Terry Gilliam-film Don Quoijote ka­landjairól. Magyar—francia ko­produkcióban is szerepelt: 1984-ben Szabó László Jean- Louis Trintignant, Kállai Ferenc és Jean Rochefort főszereplésé­vel vitte filmre Gion Nándor Sortűz egy fekete bivalyért című regényét. (ú) Jean Rochefort (1930-2017) Meghalt Nepp József rajzfilmes Elhunyt Aradszky László Aradszky László (1935-2017) (MTi-feivétei) Budapest. Életének 84. évében, 2017. október 6-án elhunyt Nepp Jó­zsef Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező. A magyar mozgókép mestere cím­mel is kitüntetett művész nevéhez olyan legendás alkotások fűződnek, mint a Gusztáv-sorozat, a Mézga- család és a Dr. Bubó című tévésoro­zat, vagy a Lúdas Matyi és a Szaffi című rajzfilm. Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőmű­vészeti Főiskola elvégzése után ke­rült a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílus­ban rajzolt aktuális, groteszk, ab­szurd történetekkel. 1964-ben ké­szült a Gusztáv, a máig legnép­szerűbb magyar rajzfilmsorozat, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. Sok egész estés és kisrajzfilm író­ja, forgatókönyvírója, gyakran szer­zett filmzenét is, a filmtörténészek a magyar animáció mindenesének tart­ják. 1983-ban rendezte a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását, majd 1986-ban a Gré- ti... című filmet. Az Iparművészeti Főiskola animációtanára volt, az 1980-90-es években pedig főként a televíziónak dolgozott. (MTI) Elhunyt Aradszky László táncdalénekes. A 60-as évek egyik legnépszerűbb sztár- előadója vasárnap este halt meg, életének 83. éváben. Az énekes otthonában hunyt el, temetéséről később intézkednek. Budapest. Aradszky László 1963-ban lett országosan ismert, amikor Még ide-oda húz a szív című dalával megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyű­zenei versenyét. A hatvanas években minden nagy fesztiválon döntős volt. 1966-ban a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piros­kámmal (ez a szám, Dobos Attila és Szenes Iván szerzeménye lett Ma­gyarország első aranylemeze, az énekes korongjából aztán mintegy 300 ezer példány fogyott), az 1967- es Táncdalfesztiválon előadói díjat nyert. 1969-ben jelent meg első nagylemeze, amelyet további tizen­kettő követett, a legutóbbi, a Ha megszólal a telefon idén készült el. A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumá­val. Számos európai országban lé­pett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem szü­lettem grófnak, a Szomszédasszony, fütyülök a lányára, a Nem csak a húszéveseké a világ, a Pókháló van már az ablakon. Slágerei jelentős ré­szét Szenes Iván írta, akinek Aradszky László mintegy huszonöt dalt köszönhet. Nagyon jó viszonyban volt szin­tén sikeres pályatársával, Koós Já­nossal. „A hatvanas évek elején, több mint ötven évvel ezelőtt ismerked­tünk meg. Mindketten indultunk az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, aztán a következő ötön is. Nyugod­tan mondhatom, hogy az énekesek közül ő volt a legjobb barátom. Né­ha csipkelődtünk, cukkoltuk egy­mást, de ez inkább a külvilágnak szólt, mert nagyon szerettük egy­mást - mondta Koós János Aradsz­ky halálhírére reagálva. - Hasonló stílust képviseltünk, a közönség na­gyon szerette Lacit. Aranyos ember volt, mindig jókedvű, mosolygós, és dalai sem voltak szomorúak. Nem véletlen, hogy több mint ötven éven át nagyon sikeres tudott lenni ebben a szakmában. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon évtizedek múlva is mindenki tudni fogja az Is­ten véled, édes Piroskámat.” Koós kitért arra is, hogy épp vasárnap, Aradszky halála előtt volt a televí­zióban, ahol a táncdalfesztiválra emlékező műsort vettek fel. „Ké­sőbbre várták Lacit is, de valószí­nűleg már nem tudott elmenni.” Aradszky otthonában halt meg, s bár hosszú ideje vémyomásgondok- kal küzdött, halálának nem volt elő­jele. Vasárnap este fél tíz körül ri­asztották a mentőket, akik már csak a halál beálltát tudták megállapítani - közölte a család. A halál okát há­rom napon belül fogják megállapí­tani. Az énekes szombaton még koncertezett, Órménykúton, egy idősek világnapja alkalmából ren­dezett találkozón lépett fel. Az utol­só pillanatig aktív volt, november­ben egy nagy koncertre is készült, koncertnaptárában 2019. októberi dátum is szerepelt. (MTI, index)

Next

/
Oldalképek
Tartalom