Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-10 / 233. szám, kedd

8 I RÖVIDEN Kurd függetlenség: új iraki szankciók Bagdad. Újabb gazdasági és jo­gi szankciókat jelentett be Bag­dad az iraki kurd területekkel szemben, válaszul a szövetségi kormány által elutasított, két héttel ezelőtti függetlenségi népszavazásra, amelyen a sza­vazók 93 százaléka támogatta a térség függetlenné válását. A Haider al-Abádi iraki kormány­fő vezette nemzetbiztonsági ta­nács szerint megállapították, mely kurd tisztségviselők húztak hasznot jogtalanul a térség olaj­bevételeiből, és jogi lépéseket kezdeményeztek ellenük. (MTI) NATO: erősebb katonai jelenlét Bukarest. A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak­atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszor­szággal, nem akar újabb hideg­háborút - mondta rá Jens Stol­tenberg, a NATO főtitkára. Stoltenberg a NATO parlamenti közgyűlésében, a Bukarestben zajló 63. ülésszakon beszámolt arról, hogy a védelmi szövetség kötelezettségvállalásainak ará­nyában megerősítette jelenlétét a Fekete-tenger térségében. Vá­laszul az Ukrajna elleni orosz akciókra kanadai, román, olasz és bolgár pilóták közösen jár- őröznek a térségben. (MTI) Marseille-i késelés: letartóztatott fivér Róma. Az olasz terrorizmusel­lenes nyomozóigazgatóság őri­zetbe vette Ahmed Hanadzsinak, az október elsején Marseille-ben késeléses merényletet elkövetett tunéziai férfinak az egyik fivérét Ferrara városában. Anis Hana- dzsi ellen a francia hatóságok a merénylet után nemzetközi el­fogatóparancsot adtak ki. Érte­sülések szerint a férfi a testvére által Marseille-ben elkövetett merénylet után hagyta el Tuné­ziát, hajóval átkelt Szicíliába, majd innen eljutott Ferraráig. Az olasz hatóságok Ahmed Hana- dzsi olasz exfelesége ellen is vizsgálatot indítottak terroriz­mus pártolása címén. (MTI) Orosz rakétafegyver Szaúd-Arábiának Moszkva. Moszkva és Rijád megállapodott arról, hogy Szaúd-Arábia Sz-400-as légvé­delmi rakétarendszereket, to­vábbá Komet-EM típusú pán­céltörő rakétákat vásárol Orosz­országtól. A 2007-ben hadrendbe állított Sz-400-as rakétarendszer repülőgépek mellett manővere­ző robotrepülőgépek és ballisz­tikus rakéták megsemmisítésére is alkalmas. A Pentagon negatí­van reagált az eltérő sajtójelen­tések szerint 2-3 milliárd dollár értékű szaúdi beszerzési szán­dékra is. A hét végén ismertté vált, hogy az Egyesült Államok 15 milliárd dollár értékben ad el THAAD rakétavédelmi rend­szert Szaúd-Arábiának. (MTI) KÜLFÖLD 2017. október 10.1 www.ujszo.com Szenved a katalán gazdaság Felmérés: a katalán többség nem támogatja az egyoldalú elszakadást Spanyolországtól ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona/Madrid. Ma tart rend­kívüli ülést a katalán parla­ment, amelyen Carles Puigde- mont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet, ahol akár határozatot is terjeszthetnek be Katalénia elszakadásának kinyilvánításáról. A katalán többség nem támogatja az elszakadást Spanyolországtól - derült ki azNC Report közvélemény­kutató cég felméréséből. Az október 4. és 7. között végzett kutatásban Katalóniában a megkérdezettek 58,9%-a válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy támogatja-e Kataló- nia függetlenségének egyoldalú ki- nyilvánítását, míg az ország többi részében élők 79,4%-a ellenezte ezt a lépést. A katalánok 47%-a szerint Katalóniában előrehozott választá­sokat kellene tartani. A katalán vá­laszadók 66 százaléka szerint társa­dalmuk megosztott. Katalóniában október 1-jén függetlenségi népsza­vazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság fel­függesztette. A katalán kormány el­tökélt szándéka, hogy a független­ségi pártok támogatásával a katalán parlament határozatot fogadjon el Katalónia egyoldalú elszakadásáról Spanyolországtól. Mi lesz most? Ezt senki nem tudja. Válság van jogilag, politikailag is. Katalónia arra készül, hogy a népszavazásra hivat­kozva egyszerűen kinyilvánítja a függetlenségét, aztán tárgyalásokat kezdeményez Madriddal. Korábban már felszólították Madridot arra is, hogy vigyék el a rendőreiket. Mari­ano Rajoy spanyol kormányfő vi­szont kitart amellett, hogy nincs füg­getlenedés, és arra is készen áll, hogy felfüggessze Katalónia autonómiá­ját, ha úgy alakul a helyzet. Erre ugyanis jogilag lehetősége van. Köz­ben a cégeket is elkezdték kimenteni onnan. A spanyol kormány már ki is adta a rendeletet, amely egyszerűbbé teszi a spanyol cégeknek, nem csak a bankoknak, hogy székhelyüket Ka­Carles Puigdemont katalán elnök. Kezében van a döntés. (TASR/AP) talóniából Spanyolország más terü­leteire tegyék át. A kormány lépése komoly csapást jelenthet az elszaka­dását tervező régió gazdaságának. Az 5. legnagyobb spanyol bank, a kata­lán központú Banco Sábádéi már el­döntötte, Alicantéba költözik. A ka­talán szállodákban közben viharosan csökken a szállodafoglalások száma - tavaly a tartományt 18 millió turis­ta kereste fel, a turizmus Katalónia egyik húzómotoija. A világ Madrid mellett A világ a spanyol kormány mellett áll, ami logikus: egyetlen kormány sem fog kiállni az elszakadáspártiság mellett, mert bármikor előfordulhat - néhány országban legalábbis -, hogy egyszer neki kell megküzdenie ilyes­mivel. Elég csak az északírek és a bri­tek viszonyára gondolni. Mindenki úgy nyilatkozik, hogy spanyol bel- ügynek tartja a dolgokat, meg hogy a törvényeket be kell tartani. Ha Kata­lónia ma egyoldalúan kikiáltja elsza­kadását Spanyolországtól, Francia- ország nem fogja azt elismerni - je­lentette be Nathalie Loiseau, Fran­ciaország Európa-ügyi minisztere. „Nem lehet Katalóniát csak azzal a népszavazással definiálni, amelyet az elszakadáspártiak rendeztek meg” - tette hozzá. Loiseau arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a katalán függet­lenséget elismernék, annak „az első következménye az lenne, hogy (Ka­talónia) automatikusan távozna az Európai Unióból”. (MTI, Index, ú) Merkel megegyezett párttestvérével Október 18-ra hívja meg a CDU/CSU német jobbközép pártszövetség a liberális FDP- t és a Zöldeket a kormányzati együttműködés lehetőségei­nek felmérését célzó első egyeztetésre - jelentette be tegnap Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke. Berlin. A CDU/CSU pártszövet­ség azt tervezi, hogy október 18-án először az FDP-vel, majd a Zöldek­kel folytatják le az első, úgynevezett szondázó megbeszélést, majd októ­ber 20-án mind a két lehetséges ko­alíciós partnerrel együtt tartanak egy második fordulót. Angela Merkel kiemelte, hogy egy „klasszikus kompromisszummal” lezárták a menekültekről a pártszö­vetségen belül folytatott vitákat, ami lehetővé teszi, hogy a CDU/CSU egységesen, közös álláspontot kép­viselve kezdje el a kormányalakítás folyamatát. Horst Seehofer bajor kormányfő hangsúlyozta, hogy párt­ja, a CSU nagyon elégedett a komp­romisszummai, miután több mint 12 órán át tartó tárgyaláson megállapo­dást kötött vasárnap késő este az Angela Merkel vezette CDU-val a menekültek befogadásáról, és ezzel lezárult a pártszövetség csaknem két éve húzódó belső vitája. A CSU által követelt évi 200 ezer fős menekült­befogadási felső határ gondolatát el­vetették ugyan, de kölcsönös enged­mények alapján olyan megállapodást kötöttek, amellyel mindkét párt te­kintélye megőrzésével, arcvesztés nélküí zárhatja le a vitát. A kompro­misszumot rögzítő dokumentum szerint az országba érkező menedék­kérőket különleges intézményekben, ún. döntési és hazajuttatási közpon­tokban kell elhelyezni. A menedék­kérőknek ezekben a központokban kell bevárniuk, hogy a menekültügyi hatóság döntsön kérelmükről. Az el­utasított menedékkérőket közvetle­nül ezekből az intézményekből kell visszajuttatni hazájukba. Annak érdekében, hogy az érke­zők száma ne haladja meg a 200 ez­ret, a CDU/CSU szerint nemzetközi szinten törekedni kell az uniós külső határok védelmére és arra, hogy a menekültügyi eljárásokat a külső ha­táron folytassák le, és arra is, hogy az EU a Törökországgal kötött mene­kültügyi megállapodás mintájára folytasson együttműködést más származási országokkal és tranzitor­szágokkal. Az FDP és a Zöldek ve­gyesen fogadták a CDU/CSU meg­állapodását. Mindkét pártból hallani elutasító, de nyitottságot jelző han­gokat is. A Zöldek egyik társelnöke, a balszámyhoz sorolt Simone Peter például elfogadhatatlannak nevezte a CDU/CSU megállapodását. (MTI) Brexit: vontatótok a tárgyalások London. Theresa May brit mi­niszterelnök szerint a brit EU- tagság megszűnésének feltétele­iről folyó tárgyalásokon London által eddig előterjesztett javasla­tok után most az Európai Unió­ban maradó tagországok „térfe­lén a labda”. May tegnap délután - az újabb tárgyalási forduló megkezdésével egy időben - tá­jékoztatta a londoni alsóház kép­viselőit múlt havi firenzei beszé­déről, amelyben kormányának céljait vázolta a brexit, vagyis a brit kilépés utáni időszakra. A borúlátó Brüsszel szerint az EU a továbblépést ahhoz köti, hogy előbb érdemi előrelépés történjen a brit kilépés feltételeiről folyó tárgyalási szakaszban, beleértve a brit pénzügyi kötelezettségek rendezését és a szigetországban élő külföldi EU-polgárok jogo­sultságainak garantálását. (MTI) Elrajtolt a cseh parlamenti választási kampány Andrej Babiš kampányol. A vádemelés se mérsékelte pártja vonzerejét, (tasr/ap) A hót vógón hivatalosan is megkezdődött Csehországban az október 20-ra és 21-éré kiírt képviselőházi választás kampánya. A voksokórt 31 párt és mozgalom versenyez. Prága. A jelöltek száma 7539, 1600-zal több, mint 2013-ban az előrehozott választásokon volt. Egy képviselői helyért átlagban 37-38 jelölt száll ringbe, míg négy éve csak 25. A képviselőháznak, amely a két­kamarás parlament alsóháza, 200 tagja van. Országos jelöltlisták nin­csenek, a pártok régiónként állíta­nak egyet-egyet. Mind a 14 válasz­tókerületben (az ország 13 régiója és Prága) a 31 szervezetnek csak vala­mivel több mint fele állított jelölt­listát. A közszolgálati cseh televízió és rádió tegnaptól sugározza térítés- mentesen a pártok és mozgalmak választási hirdetéseit. Az összes eddigi országos felmé­rés az Andrej Babiš milliárdos és volt pénzügyminiszter vezette ANO mozgalom győzelmét vetíti elő mint­egy 30%-kaí. A szlovák származású Babišt a parlament megfosztotta mentelmi jogától, mivel rendőrségi eljárás indult ellene uniós pénzekkel történő visszaélés alapos gyanúja mi­att. Az oligarcha-politikust azzal gyanúsítják, hogy 2008-ban jogtala­nul vett fel mintegy 1,9 millió eurós uniós támogatást a Gólyafészek (Čapí hnízdo) nevű luxusbirtoka építésére. A 2. helyre a Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), a harmadikra pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját (KSČM) váiják egyaránt 13-15%-os támogatottsággal. Rajtuk kívül a felmérések szerint még a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) kerül be biztosan a képvise­lőházba. Folyamatosan 8-10% körü­li támogatást és ezzel parlamenti részvételt jósolnak két új tömörülés­nek is: a Kalózpártnak és a Szabad­ság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalomnak. A nagy múltú Ke­reszténydemokrata Unió-Csehszlo­vák Néppárt (KDU-ČSL), valamint a TOP 09 jobboldali párt népszerűsége az 5%-os választási küszöb határán mozog. Az új parlamentben a felmé­rések szerint 6—12 között lehet a pár­tok, mozgalmak száma. A legutóbbi, 2013. októberi előrehozott képvise­lőházi választást a ČSSD nyerte az ANOésaKSČMelôtt. (MTi.ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom