Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-06 / 230. szám, péntek
Yahoo: három milliárd feltört fiók 10| ___________________________I I T CAFÉ-HÍR Nem ötszázmillió, nem másfél milliárd, hanem az összes felhasználói fiókot feltörték a hackerek. A Verizon szolgáltató által idén 4,5 milliárd dollárért felvásárolt Yahoo! bejelentette, hogy a 2013- as biztonsági incidens során az összes akkoriban általuk menedzselt fiókot feltörték- vagy is több mint hárommilliárd account kompromittálódott. Ez az évekig eltitkolt betörés már rég kísérti a vállalatot, tavaly szeptemberben kénytelenek voltak bejelenteni, hogy 500 millió fiók adatait szerezték meg a támadók, majd decemberben egy újabb közleményben jelentették, hogy egy másik adatlopási támadás során újabb egymilliárd fiók érintett. Habár a vállalat többször hangsúlyozta, hogy minden valószínűség szerint államilag szponzorált hackertámadásról lehet szó, mindeddig semmilyen ezt alátámasztó bizonyítékkal nem álltak elő, és nem is nevesítették a gyanúba került államot. Azt is kiemelik, hogy a támadók nem plain text formában szerezték meg a jelszavakat (MD5 hash titkosítással tárolták őket), illetve hitelkártya- adatokhoz vagy banki fiókadatokhoz sem jutottak hozzá, viszont többek között neveket, e-mail- címeket, telefonszámokat, születési dátumokat, illetve titkosított és nem titkosított biztonsági kérdéseket és válaszokat igen, ugyanis a hackerek megszerezték a hamis sütik készítéséhez szükséges forráskódot, így a fiókokba való belépéshez nem volt szükségük jelszóra. A közleményben arra kérik a felhasználókat, hogy aki eddig még nem tette meg, most azonnal változtassa meg bejelentkezési jelszavát. 1 .!*” P"III iittB Aki eddig még nem tette meg, most azonnal változtassa meg bejelentkezési jelszavát (Képarchívum) 15 évet kaphat, aki az Iszlám Állam videóit nézi MTI-HÍR 15 év börtön járhatna az online terrorista tartalmak rendszeres fogyasztóinak - ismertette a brit kormány legújabb törvénytervezetét a brit belügyminiszter. Amber Rudd a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán felszólalva jelentette be a szigorítást. Rudd amiatt panaszkodott, hogy a terrorcselekményekre szító, gyűlöletkeltő, radikalizáló tartalmakat még ma is szinte akadálytalanul fel lehet tölteni a netre, azaz másodperceken belül mindenki számára hozzáférhetővé válnak. A brit törvények jelenleg csak a terrorista tartalmak letöltését és tárolását büntetik, azok streamelését nem. A tervezet bejelentését a kongresszusi hallgatóság óriási ovációval fogadta, pedig a terv ezet meglehetősen homályos. Az például nem tisztázott, hogyan fogja kormány - ígéretéhez híven - elkülöníteni azokat, akik tudományos vagy újságírói munkájukhoz, esetleg puszta kíváncsiságból töltik idejüket a Dábik lapozgatásával. Rudd a Google-t és a Faceboo- kot is felszólította a terrorizmushoz kapcsolódó tartalmak - propagandavideók és a merényletek elkövetéséhez szükséges alapismeretek - elleni komolyabb fellépésre. A belügyminiszter kritizálta azokat a cégeket is, melyek nem adják ki üzenetküldő szolgáltatásaik titkosítási protokolljait a hatóságoknak. A Facebook terrorista tartalmakkal foglalkozó szakértője Rudd beszédére reagálva azt írta, hogy a cégnél jelenleg is 150 ember foglalkozik kizárólag a dzsihádista propaganda kigyomlálásával. Amber Ruddnak a héten már meggyűlt a problémája a terrorizmus fogósabb kérdéseivel, amikór nem tudott egyenes választ adni Sadiq Khan londoni polgármester zsidó szervezetekkel karöltve felvetett kérdésére, hogyan lehetséges az, hogy Londonban szabadon lengethetik a Hezbollah libanoni terrorszervezet zászlóját egy síita demonstráción. A brit kormány a Hezbollah katonai szárnyát terrorszervezetnek tartja, de a bejrúti parlamentben is képviselői helyekkel rendelkező politikai szárnyát már nem, a Kudsz iráni eredetű „anticionista” ünnepén ezt a joghézagot kihasználva lengethették a hírhedt kalasnyikovos sárga zászlót. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. október 6. | www.ujszo.com Öt évvel ezelőtt a csallóközi Nyárasdon is felbukkant (Izsóf Zsolt felvételei) Orosz tarantula a Csallóközben CSIBRÁNYI ZOLTÁN Tudományos berkekben úgy 40 000 pókfajt ismernek. Majd mindegyik ragadozó. Az áldozataikat üldözve elfogó farkaspókfólékcsaládja bő 200 fajt számlál. Európa egyik legtermetesebb pókja a trópusi madárpókokra hasonlító, orosz tarantulaként és szon- gáriai cselőpókként is ismert faj - e megnevezéseit őshazájáról kapta (Oroszország déli szegleteinek pusztám s Kína északnyugati részén őshonos, valamint előfordul Mongólia, Türkmenisztán, Törökország, Kazahsztán egyes részein). Innen jutott el emberi közvetítéssel az utóbbi pár évszázadban Európába. Tarantula Nyárasdon Öt évvel ezelőtt a csallóközi Nyárasdon is felbukkant - bár első példányait a múlt század első negyedében észlelték a mai Szlovákia területén, ezen a vidéken csak 2012 őszén ismerték fel először. Legmé- retesebb, ritka pókfajunkat ma, ha elenyésző számban is, egyre több olyan helyszínen fedezik fel, ahol korábban még nem látták. A farkaspókfélék többféle mikro- élőhelyhez alkalmazkodó fajai kontinensünk sok országában előfordulnak; némelyik - noha alapvetően rovarokra, bogarakra, néha más pókokra vadászik — esetenként embereket is megmar, főleg, ha az állat úgy érzi, provokálják. A marás az 1770- ben leírt Lycosa singoriensis esetében - amely néhány centiről, hirtelen ront, ugrik rá a célpontjára - akár két napon át tartó fájdalommal járhat. Támadások Kínában A csangsai Hunan Normál Egyetem Élettudományi Főiskolája és a Tudományos és Technológiai Minisztérium Alapkutatási Központja munkatársai 2009-ben megvizsgálták nyers mérgét biokémiai, gyógyszertani szempontból (Journal of Venomous Animals and Toxins including Tropical Diseases): egereknél enyhén idegrendszer-károsító hatású; emberi vörösvértestek szétesését okozhatja; mikromoláris (p.M) mennyiség esetén képes gátolni egyes gombák, baktériumok szaporodását. A kutatás szövege szerint 2000-ben Xinjiang (Hszin- csiang) tartományban több állatot és embert megmartak, a klinikai leletek szerint vörös foltok maradtak a marás helyén, utána fájdalom. A Pozsonyi Egyetemi Kórház alá tartozó Nemzeti Toxikológiai Információs Központ (NTIC) honlapja szerint marása több egészségügyi problémát is okozhat: szőrszálai által kiváltott csalánkiütés, másodlagos fertőzés a marás helyén, különböző mértékű allergiás reakciók, ideg- izomzavarok; ugyanitt megjegyzik, 2007 augusztusában egy lévai iskola területén, 2008 októberében egy nyitrai étteremben látták egyedei- ket. Más források további tüneteket is említenek: e kis mennyiségű méreganyagot termelő állat marása után két pici piros pont marad hátra, színtelen, vízben oldódó mérge egyeseknél izzadást válthat ki, az arcbőr lilássá válhat, előidézhet nehézkes légzést. A hosszabb életű nőstényeik a mérgezőbbek. Nagyra nőnek Jól érzik magukat erdős, gyér és alacsony növényzetű gyepes, félsivatagos, homokos területen. Szürkésfekete vagy szürkésbama egye- deik testhossza 3-3,6, legfeljebb 4 cm. Nyárasdon kisebb és nagyobb példányokat egyaránt megfigyeltek. Testüket, lábaikat sűrű szőrszálak fedik. Kinyújtott lábai végeinél mért fesztávja 5-7, de akár 10 cm is lehet. Őszi párosodásuk után a hímek elpusztulnak, a hibernált állapotban áttelelő nőstények tavasszal 200-700 sárga petét raknak. Utódaikat eleinte hátukon hordják. Zsákmányszerzéshez nem szőnek hálót, ám a földben kialakított, úgy 2-3 cm átmérőjű, általában 30-40, de legföljebb 60 cm mély, csőszerű tárnáik falát megerősítendő igen. Éjszakai vadászokként nappal jobbára lent pihennek, ám azért nappal is előmerészkednek. A nyárasdi eset Nyárasdon először egyetlen lakótömb környezetében látták egyedeit. Kétségkívül szongáriai cselőpókok voltak, mert a pokoli cselőpóktól megkülönböztethető térdízületeinek sötét alsó felszíne alapján. Az első képeket 2012. október 1-jén készítette az akkor az érintett társasházban élő Izsóf Zsolt. Elmondása szerint „a legnagyobb egyedek fesztávja 6-7 cm között volt”. A közelség révén a lépcsőházba, a gázóra közelébe, a földszinti erkélyre is betévedtek, érthető módon riadalmat okozva. „Az emberes hónapokban jobbára zárva tartott erkélyajtóval igyekeztünk útját állni a lakásba való bejutásuknak”-mondta Izsóf Zsolt. Ez annak ismeretében érthető, hogy amint tovább mesélte, egy rövid ideig „néhány példány nappal is, esténként viszont gyakran egyszerre két- három mászkált az erkélyen”. A lakótömb körüli füves és puszta földben, a ház vonalát követve, sok tárnájuk volt megfigyelhető, méterenként néhol két-három. A következő két évben még szép számmal felbukkantak, de észrevehetően mindig egyre kevesebb példány maradt, majd eltűntek szem elől. Izsóf lényegesnek tartja megjegyezni, az első évben is „kizárólag ősszel bukkantak fel”. Tavaly a település további két pontján látták néhány példányát - köztük a helyi szálloda környékén, amely aránylag távol van első felbukkanásuk terepétől -, majd ismét nyomuk veszett. Gyakoribb felbukkanásuk oka lehet, hogy a természeti, éghajlati viszonyok az adott területen és időszakban kedvezőek számukra. Előcsalogathatja őket, ha földmunkák, építkezés bolygatja aktuális élőhelyük szomszédságát, ilyenkor elindulnak felfedezni az új lakóhelynek kiszemelt területet. Őszre esik a hímek párkereső időszaka, ilyenkor szintén többet mozognak. Nem szeretnénk viszont senkit riogatni: a fellelhető források tanúsága szerint Szlovákiában még nem volt rá példa, hogy az orosz tarantula támadása kórházi kezelést szükségét vonta volna maga után. Jelenléte azonban figyelmeztet, bármerre terjeszkedik az ember, az állatvilág képviselői velünk vannak akkor is, ha nem látjuk őket.
