Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-06 / 230. szám, péntek
KULTÚRA 8 2017. október 6. | www.ujszo.com Mit szól a Svéd Királyi Akadémia döntéséhez? ► Tóth László József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő Az irodalmi Nobel-díj 116 éve jó játék, melybe különböző ideologikus szempontjaival a politika is itt-ott belepiszkál. Nekem megvannak a saját Nobel-d(jas íróim, akiknekfele már megkapta a díjat, a másik felük helyett más kapta meg. Az idén sem az én listámon szerepelt a befutó. Kazuo Ishigurótól, bár több könyve is megjelent magyarul, nem olvastam még semmit. Igyekszem azonban ezt mielőbb pótolni, aztán majd kiderül, fölkerül-e a Nobel-díjasaim közé vagy sem. ► Görözdi Judit, a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének munkatársa Sok nagyszerű, jelentős művet alkotó író van a világon, mindez áttekinthetetlen művészi érték. A Nobel-díj rávilágít egy-egy életműre, segít észrevenni, ami fölött átsiklottunk, vagy ami túl távol esik földrajzilag, nyelvében, problematikájában - vagy egyszerűen az irodalmi ízlésünktől. Viszont idén olyan szerzőt díjaztak a japán származású brit Kazuo Ishiguro személyében, akit ismerhetünk magyarul megjelent könyveiből, vagy ha máshonnan nem, a regénye alapján született Napok romjai című filmből. A kortárs angol irodalom fontos szerzője, kitűnő történetmesélő, sok nyelvre lefordítják a könyveit, szakmai presztízzsel bíró irodalmi díjak birtokosa. A magam részéről örülök, hogy a szépirodalmi peremműfajok díjazása után (dokumentumpróza, dalszövegvers) most egy vérbeli regényíró került reflektorfénybe, de igazából már évek óta úgy hallgatom az irodalmi Nobel-díj kihirdetését, hogy azért szorítok, Nádas Péter neve hangozzék el. Ez marad tehát jövőre is. ► Beke Zsolt irodalomtörténész, a dunszt.sk online kulturális magazin főszerkesztője Kazuo Ishiguro: Bob Dylan után visszatértünk a klasszikusabb értelemben vett irodalomhoz, bár a The Guardian híradásából megtudhatjuk, hogy Salman Rushdie szerint „Ish" is jól gitározik. A hasonló című regénye alapján forgatott filmet, a Napok romjait Anthony Hopkins és Emma Thompson főszereplésével talán többen ismerik a magyar olvasók közül, minta műveit. Funfact: még magyar Wikipédia-oldala sincs. Holnap veszek egy Ishiguro-könyvet. ► Vida Gergely költő, irodalomtanár, szerkesztő Bevallom, ha már japán (származás), én Murakaminak szurkoltam. A magyarok után, természetesen. A napok romjai kimondottan nem tetszett, viszont a Ne engedj el című romantikus klón-sci- fije annál inkább. Összességében nem tudom... biztos megérdemelte. Olvassuk. Olvassunk. ► H. Nagy Péter irodalomtörténész, popkultúra-kutató, a komáromi Selye János Egyetem oktatója Kazuo Ishiguro díját lényegében megalapozottnaktartom, de igen vegyes fogadtatása lesz ennek. Ugyanis a szerző rendkívül sokszínű, folyamatosan vitákat generáló alkotó. A művei köztes zónában mozognak, például a sci-fi és a fantasy elemeivel ötvözik a szépirodalmi anyagot. A Ne engedj el... című regény a klónozás kérdéséttematizálja, a talán már klasszikusnak számító Napok romjai pedig kivételes igényességgel valósítja meg a karakterépítést. Éppen ebből a sokszínűségből fakad, hogy olvasói olykorfa- nyalognak az újabb és újabb kódváltások miatt, lásd az Eltemetett óriás fogadtatását. Tehát Ishiguro megosztó figurája azirodalmi térnek, de tehetsége megkérdőjelezhetetlen, abszolút profi szerzőről van szó, aki minden egyes művével képes meglepetést okozni és megújulni. Ez csak keveseknek sikerül ilyen színvonalon. Ishiguro a legnagyobb szerzők nyomdokaiban Kazuo Ishiguro azt reméli, hogy a Nobel-díjak egyfajta pozitív erőt adnak majd a jelenlegi helyzetben (TASR/AP-feivétei) Elképesztően hízelgőnek nevezte Kezuo Ishiguro, hogy idén neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. „Csodálatos megtiszteltetés, főként azért, mert azt jelenti, hogy a legnagyobb szerzők nyomdokaiban járok" - mondta a Japánban született íré. Sara Danius, a Svéd Akadémia titkára Jane Austen és Franz Kafka keverékének nevezte Kazuo Ishiguro stílusát. A világ jelenleg nagyon bizonytalan pillanatban van - mutatott rá Ishiguro, aki azt reméli, hogy a Nobel-díjak egyfajta pozitív erőt adnak majd a jelenlegi helyzetben. „Meghatónak érezném, ha valamilyen módon részese lehetnék egy olyan folyamatnak, amely pozitív légkört teremt a mostani rendkívül bizonytalan időkben” - fogalmazott. Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban. Családjával ötéves korában költözött az Egyesült Királyságba, szülőföldjére csak felnőttként tért vissza. A Kenti Egyetemen szerzett diplomát angol-filozófia szakon, és kreatív írást tanult a Keletangliai Egyetemen. Emlékezet a regényekben 1982-ben napvilágot látott első könyve óta főállású író. A dombok halvány képe és következő regénye, A lebegő világ művésze is Nagaszakiban játszódik, pár évvel a második világháború után. Ezekben a könyvekben már megjelentek a nevével azóta összeforrott témák, az emlékezet, az idő és az önámítás. Különösen tetten érhetők ezek a legismertebb regényében, az 1989-ben megjelent Napok romjaiban, amelyből filmet is forgattak. A mű az elveszett ügyek és az elvesztegetett szerelem, a megbánás álomszerűén szép és gazdag regénye. Kazuo Ishiguro műveit óvatosan visszafojtott kifejezésmód jellemzi. Legutóbbi regényeiben fantasztikus elemek is vannak — emlékeztetett közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne engedj el... című disztópiára, amelyet szintén megfilmesítettek. Ennek szereplői egy bentlakásos iskolában nőttek fel. Felnőttként azonban, rá kelj döbbenniük, hogy az élet egészen más, mint amit az iskolában tanítottak. A szabadságról szőtt álmok hamisnak bizonyultak, megtudj ák, hogy ők valójában kiónok. A megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó regény rendkívüli érzelmi mélységet tár fel. Ishiguro két éve megjelent legfrissebb regényében, Az eltemetett óriásban egy idős házaspár szeli át az archaikus angol tájat abban a reményben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A műben az író megindító módon tálja fel, hogyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság. Ishiguro film- és televíziós forgatókönyveket is ír. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. A magyar kiadó és fordító A Kazuo Ishiguro regényeit magyar nyelven megjelentető Európa Könyvkiadó leköszönt igazgatója, M. Nagy Miklós elmondta, Ishigu- rót régóta az egyik legizgalmasabb, legmélyebb, legtartalmasabb kortárs íróként tartják számon. „Az a fajta író, akinek minden regénye más, nem ismétli magát” - fűzte hozzá. Elmondta azt is, eredetileg 2018-ra tervezték a Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall című elbeszélésgyűjteményének megjelentetését, a Nobel-díj miatt azonban felgyorsítják a tárgyalásokat, éppúgy mint a szerző többi műveinek jogairól. Kazuo Ishiguro könyveiben a japán és az angol kultúra egyedülálló szintézisét teremtette meg - vélekedik Kada Júlia, az író regényeinek és írásainak legkorábbi magyar fordítója. „Kazuo Ishiguro egészen kiváló író, Ne engedj el című regényét a legjobb könyvek közé sorolom, amelyeket valaha fordítottam” - fogalmazott Kada Júlia. Úgy véli: a japán és az angol kultúrához is erősen kötődő író az újfajta, egyszerre sokféle kulturális háttérből, nyelvből építkező világirodalom jelentős képviselője. (MTI, k)
