Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-14 / 212. szám, csütörtök
fí4 UTAZAS 2017. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com Eurómilliókat csaltak ki „ételmérgezési” panaszokkal rizetbe vette Mallorca szigetén a spanyol csendőrség egy brit banda hét tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy hamis ételmérgezési panaszokkal eurómilliókat csaltak ki spanyol szállodáktól. A nyomozók szerint a csoport módszere a következő volt: a szigeten nyaraló brit turistákat környékeztek meg és győztek meg arról, hogy hazatérésük után tegyenek panaszt az utazást szervező irodánál ételmérgezés miatt. A csalók azt a brit jogi kiskaput használták ki, hogy a külföldi nyaralás után benyújtott panasz esetében a kártérítés alapja lehet egy helyi patikai számla is, nem feltédenül szükséges orvosi igazolás - részletezte az esetről szóló sajtótájékoztatóján María Salom, a spanyol kormány Baleár-szige- teki delegáltja. A banda azt ígérte a turistáknak, hogy így nem csupán a nyaralás árát kaphatják vissza, hanem akár háromezer fontot is kereshemek az ügyleten, s az ügy lebonyolítását is vállalták részesedésért cserébe. A spanyol hatóságok szerint a banda ezzel a módszerrel 2014 óta mintegy 50 millió eurót csalt ki a Baleár-szigetek szállodáitól, amelyek egyébként 2016-ban mintegy 400 ilyen panaszbejelentést kaptak, összesen mintegy 9 millió eurónyi kártérítési követeléssel. A csalás elkövetésében a banda segítségére voltak brit » A banda 2014 óta mintegy 50 millió eurót csalt ki a helyi szállodáktól ügyvédek és fogyasztói panaszok kezelésére szakosodott brit cégek is - állítják a nyomozók. A jelenségnek egyébként Nagy- Britanniában is igyekeznek gátat szabni. Nyár elején a brit utazási irodák szövetsége (ABTA) kampányt indított, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a hamis kártérítési követelés bűn- cselekménynek számít. (MTI) A banda azt ígérte a turistáknak, hogy így nem csupán a nyaralás árát kaphatják vissza, hanem akár háromezer fontot is kereshetnek az ügyleten (Fotó: Wikipedia) A dizájnos Stegastein-kilátón úgy érezzük, mintha a fellegekben járnánk (Fotó: Wikipedia) Kilátók, trollok, fjordok A norvég turizmus koncepciója, hogy kényelmesen bejárhatóan mutassa meg a látogatóknak az északi táj minden szépségét. A hegymászók számára túraútvonalakat alakítanak ki, ugyanakkor azoknak is, akik kevésbé képesek a hegyeket megmászni, lehetővé teszik a különleges szépségű ország látnivalóinak megtekintését - írja a mrizmus.com portál. A norvég turisztikai hivatal 2005- 2020-ig terjedő 15 éves programjának célja a belföldi és a külföldi turizmus fellendítése. A csábításra azért is szükség van, mert Norvégia mind Svédországnál, mind Dániánál vagy Finnországnál drágább, a magasabb szolgáltatási és élelmiszerárakat pedig valamivel ellensúlyozni kell. Ennek a programnak a részeként az ország leglátványosabb pontjaira a természetbe illeszkedő, fa és üveg ultramodern kilátókat kezdtek el építeni, melyek közül több mint tíz már meg is valósult. Ezek közül talán a leghíresebb a Stegastein-kilátó, mely 650 méter magasra emelkedik a Sognefjord fölé. A fából készült, több rétegű, biztonságos építményen sétálva úgy érezzük, mintha a fellegekben járnánk. A dizájn első osztályú, mint általában északon: a végén íves, edzettüveg-korlát azt az érzetet kelti, mintha lebegnénk a hatalmas hegyek, mély szurdokok és völgyek tetején. Tériszonyban szenvedőknek nem ajánlott. A kilátó környéke is komfortos: padokat helyeztek el, hogy megcsodálhassuk a tájat, némüeg távolabb pedig tűzrakó helyek csábítanak arra, hogy ki-ki megsüsse a frissen fogott halat, vagy éppen a szupermarketben vett lazacot. Norvégia híres arról, hogy ahol lehet, átalakítja és komfortosabbá teszi az ottani zord környezetet - alagutakkal, felüljárókkal, kilátókkal, fával fedett hegyi sétányokkal - de mindezt igyekszik úgy tenni, hogy védi is egyben unikális természeti kincseit, (turiumus.com) n A leglátványosabb pontokra a természetbe illeszkedő, fa és üveg kilátókat kezdtek el építeni. Mikor és mennyi kárpótlás jár a repülőjáratok utasainak? A csatlakozással közlekedő légi járat törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítást az indulási és az érkezési repülőtér között közveden járattal megtett, légvonalban mért távolság alapján kell kiszámítani akkor is, ha ez utóbbi rövidebb a ténylegesen megtett távolságnál - közölte az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában hangsúlyozta, a kártalanítás kiszámítását nem befolyásolja az, hogy egy át- szállásos repülőút késésében, vagy járattörlésében érintett utasok végső'célállomásukat közvetlen járattal vagy csadakozó járatokkal érik el. Az utasokat mindkét esetben egyenlően kell kezelni a kártalanítás összegének kiszámításakor. A kártalanítást az indulási és az érkezési repülőtér között közvetlen járattal megtett, légvonalban mért távolság Az ügy előzménye, hogy három alapján kell kiszámítani akkor is, ha ez utóbbi rövidebb a ténylegesen megtett távolságnál (Fotó: fbtolia.com) utas a Brussels Airlines által üzemeltetett járattal, brüsszeli átszállással utazott Rómából Hamburgba. Mivel az eredetileg tervezett érkezési időhöz képest jelentős késéssel érkeztek Hamburgba, kártalanítás iránti keresetet indítottak a helyi bíróság előtt. Az esetben eljáró német bíróság arra kereste a választ, hogy a csatlakozással teljesített repülőút esetében a járat által megtett távolságot az indulási és az érkezési repülőtér között légvonalban mért távolság (vagyis a Róma és Hamburg közötti 1326 kilométer), vagy pedig a ténylegesen megtett távolság (azaz 1656 kilométer, amely a Róma és Brüsszel közötti 1173 kilométerből, valamint a Brüsszel és Hamburg közötti 483 kilométerből tevődik össze) alapján kell-e kiszámítani. A bíróság döntése szerint az, hogy közveden vagy csadakozó járatról van-e szó, nem befolyásolja az utasokat ért kényelmedenség nagyságrendjét, ezért a kártalanítás összegének meghatározásakor minden esetben az indulási és az érkezési repülőtér között közveden járattal megtett, légvonalban számított távolságot kell figyelembe venni. Az, hogy a csadakozás miatt a ténylegesen megtett távolság meghaladja az indúlási és az érkezési repülőtér közötti, légvonalban számított távolságot, nem befolyásolja a kártalanítás kiszámítását. A bíróság tájékoztatása szerint a vonatkozó jogszabály úgy rendelkezik, hogy az utasoknak 250 euró kártalanítás jár minden 1500 kilométeres vagy annál rövidebb légi járat, illetve 400 euró minden 1500 kilométernél hosszabb, unión belüli járat háromórás vagy azt meghaladó késése esetén. (MTI) A mellékletet szerkeszti: Szabó Laci, Laci.Szabo@ujszo.com. Levélcím: Uj Szó - Utazás, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
