Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-16 / 213. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. szeptember 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Yegor levelei A mélyben tovább dolgoznak a balkáni (ukrános, oroszos) reflexek SZALAY ZOLTÁN Y egor megint írt. Ezen a néven fut az az illető, aki a héten kétszer is bizalmas dokumentumokat szivárogtatott több hazai lap szerkesztőségének - az Új Szó címére is megérkeztek az iratok az ukrán e- mail címről. Andrej Kiska szokatlanul erős szavakat használt Yegor második üzenete után, maffiaállamról kezdett beszélni. Üzenete egyértelmű volt: ha a kormány nem tesz valamit a szi- várogtatás ellen, ő az egyetlen valós fegyverét fogja bevetni velük szemben, vagyis kommunikációs háborút indít. Egyelőre túl sok mindent nem tudni az ügyről, az viszont biztos, hogy ez az év egyik komoly politikai fordulata. Ilyen erőteljes támadást politikus ellen legutóbb a tavalyi választások előtt indítottak: Robert Fi- co akkor személyesen támadta meg Igor Matovičot, szintén bizalmas adóhivatali dokumentumok alapján. Kevesen és keveset firtatták akkor, F ico hogyan jutott hozzá a dokumentumokhoz. A rendőrségi vizsgálatnak nem ismeijük az eredményét, csak azt tudjuk, Ficónak mindmáig a haja szála sem görbült. Akárki is Yegor, végül is „csak” ugyanazt csinálja, amit a miniszterelnök csinált, ország-világ előtt. Tavaly Ficónak ez a húzása nem jött be, a meggyengült Matovičot végül ez az ügy segítette be a parlamentbe. Sikerült magát mártírnak beállítania a gátlástalan kormányfő elleni harcban. A tanulság: strómanokat kell használni, nem személyesen beleállni a lejáratásba. Ez a mostani ügy azonban sokkal keserűbb, mint a Matovič-féle. Andrej Kiska morális hitele mindenképp csorbát szenvedett, és Fico olyan ütőkártyához jutott ezzel, mint eddig soha: legutóbbi megszólalásaiban már ki is játszotta. Azt még csak találgathatjuk, Kiska mit lép, egyelőre úgy tűnik, hogy nem a bűnbánó, hanem a harcos szerepét választja. Alighanem azt fogja követelni, a kormány tegyen konkrét intézkedéseket a szivárogtatás ellen, s ha ezekre nem kerül sor, nyomás alatt fogja tartani Ficóékat. Csakhogy őrá is egyre nagyobb nyomás fog nehezedni (lásd Yegor második levelét, amelyben egy az egyben ott van, tételről tételre, hogy a KTAG Kft. mely kiadásokkal nem tudott elszámolni az adóhatóság felé), és ha bekeményít a kommunikációjában, egy pillanatig se kételkedjünk, hogy Fico is ezt fogja tenni. Ez pedig semmi mást nem hoz, mint a közbeszéd elfajulását. Mit tehet a józanul gondolkodó állampolgár egy ilyen bonyolult helyzetben? A Kiska nevéhez köthető adócsalást elbagatellizálni semmiképpen sem lenne célszerű, ugyanakkor a szivárogtatás hasonlóképpen súlyos ügy. Ha Kiska azt mondja, lezártnak tekinti az ügyet, mert a hatóságok is lezártnak tekintik, ez nem azt jelenti, hogy a társadalom is így járhat el: a közvéleményben további magyarázat híján marad a rossz szájíz és a gyanú. Igaza van viszont az elnöknek abban, hogy az ilyen szivárogtatások egyértelműen bizonyítják, az állam- gépezet korrupt, és komoly hatalmi visszaéléseknek ad teret. Bárki úja is Yegor leveleit, biztosan nem a tisztességesjogállam érdekében végzi áldásos tevékenységét. Jelen pillanatban alighanem Kiska megbuktatása vagy legalább meggyengítése a célja, és nem riad vissza a piszkos eszközöktől. A mečiari amnesztiákat ugyan eltörölték, de továbbra sem büntettek meg egyetlen felelős politikai játékost sem, és a mélyben továbbra is ott dolgoznak a balkáni (ukrános, oroszos, ahogy tetszik) reflexek. Nem valami megnyugtató. YEGOR ÜZENT UKRAJNÁBÓL. A BONAPARTÉRÓL IS VANNAK DOKUMENTUMAI (Cartoonizer) Jön a soros magyar nemzeti konzultáció a menekültekről A választási kampány alatt újabb nemzeti konzultációt tart a Fidesz és a KDNP, a téma Soros György. Napokon belül kidolgozzák a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció menetrendjét. A korábbi konzultációk egyszerre voltak pa- píralapúak és internetesek, valamint tájékoztatást is tartalmaztak, most is ilyenre lehet számítani - mondta Halász János, a Fidesz-frakció szó- vivője pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Nyáron Orbán Viktor Tusványo- son fejtette ki, szerinte miről szól a Soros-terv. A miniszterelnök úgy gondolja, Soros György négy fő célt szeretne megvalósítani Európában: évente egymillió migránst szeretne az Unió területére hozni, segélyként 4,5 millió forintot juttatna nekik megérkezésük után, szétosztaná az embereket az EU országai között és fel akar állíttatni egy bevándorlási ügynökséget, ami elvenné a befogadás kérdésben a döntési jogkört a nemzetállamoktól. Az Index egy korábbi cikkében részletesen elemezte a kormány csúsztatásait a Soros-tervvel kapcsolatban. Például egyértelmű csúsztatás, hogy Soros György a migránsoknak adna több millió forintnyi eurót, hiszen a milliárdos eredetileg azt mondta, hogy az egyes országokat kellene ösztönözni minden személy befogadása után az államnak utalt összeggel. A nyáron futó „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” című kampány úgy tűnik, csak felvezetése volt az újabb konzultációnak. (mti, index, ú) Szól a nagy semmi KOLLAI ISTVÁN K épzeld el, hogy nincsenek vallások, nincsenek nemzetek - írta Hunčík Péter pár napja a Vasárnapban. Rossz belegondolni: ez a felületesség, a tudatlanság, a McDonald's kultúrája lenne. Hunčík Péter, az egyik legeredetibb szlovákiai magyar gondolkodó a Vasárnapban beszámolót közölt egy nyugat-európai nyári egyetemről, ahol közép-európaiak is jelen voltak. A cikk egyik fő konklúziója, hogy miközben a nyugatiak felszabadultan a saját jövőjüket építik, a közép-európaiak a maguk nemzeti-etnikai problémáikkal vannak elfoglalva, a sebeiket vakargatják, egymást és a világot szapulják. Utóbbiak ahelyett, hogy jól érezték volna magukat a táborban és magukról beszéltek volna, a nemzeteikről meséltek. A lengyel fiatalok például azt, hogy Ukrajna nyugati része valamikor Lengyelországhoz tartozott, és hogy Auschwitz nem lengyel haláltábor volt. Az ukránok a Krím annektálását magyarázták, a baltiak meg a saját jelenüket. Hunčík szerint ez a befelé forduló, rosszkedvű stílus áll szemben a nyugatiak énközpontú, életvidám jellemével. Aztán a beszámoló szerint az egyik este a gitározás, éneklés végül segített túllendülni a nemzeti zárkózottságon, és összehozta az embereket: John Lennon Imagine című híres számának „varázslatos strófáit” gitározva-énekelve végül megteremtődött a táborban a teljes harmónia. Bár Hunčík sejtése szerint csak rövid időre, mert a közép-európaiak hazamenve visszasüppednek a nemzeti düheik és búbánataik világába. Számos nyári egyetemet megjárva azért úgy tűnik, hogy a helyzet mégsem ilyen egyszerű. Mert miről is beszéltek a közép-európaiak például ebben a Hunčík által felidézett táborban? Arról a Közép-Európáról, amiről feltehetően a nyugatiaknak nincs sok fogalmuk, és az otthonról jövők úgy érzik, van kit és van miért felvilágosítani. Miért magyarázza egy lengyel, hogy Auschwitz német haláltábor volt, nem lengyel? Mert talán számtalanszor ütközött abba a durva tudatlanságba, hogy Auschwitzot „lengyel haláltábomak” nevezik. A Baltikum és Ukrajna is alapvetően ismeretlen terep a nyugat-európaiaknak, pedig a balti országokkal már a valutájuk is közös. Nyugat-Európa mentális térképén máig nagyon halványan van fent a mi régiónk, pedig egy közös politikai, gazdasági térben élünk, úgyhogy könnyen kialakul a térségbeli kis népek emberében az az érzés, hogy a világpolgárok új generációit érdemes felvilágosítani. Végül Lennon Imagine című daláról. Ez a nóta ugye arról szól, hogy a világban nincsenek nemzetek, vallások, határok, mindenki testvér és mindenki a mának él. A globalizáció egyik legnevesebb kutatója, Benjamin R. Barber elképzelt egy ilyen világot, és a McDonald's után McWorldnek nevezte el. Ahol nincsenek nemzeti és helyi sajátosságok, a világpiac egységesített mindent, mindenki egyen-világpolgár, egyen-terméket esznek egyen-éttermekben, akiknek a világ nem élőhely, hanem díszlet. Boldog és igazságos lenne egy ilyen civilizáció? Benjamin R. Barber jóslata szerint egyáltalán nem. Egy ilyen világ nemcsak sivárrá, hanem antidemokratikussá és igazságtalanná válna: az emberek a vállalatok profitérdekével szemben ugyanis csak közösségben tudnak fellépni, és ha nincs közösség, akkor a vállalati érdekeknek nincs közegellenállása. Senki nem harcol ki magasabb bért, nem védi meg senki a fogyasztót a szemét- minőségű ételtől, és nem védi meg senki a helyi termelőt. Ez a sivár, helyi ízét vesztett, egyenlőtlen és igazságtalan világ kapta a McWorld nevet. Ahol a himnusz nyilván John Lennontól az Imagine lenne. FIGYELŐ Politico: Orbán Viktor nyerésre áll A magyar kormányfő nyerésre áll a migrációs vitában - írta a Politico brüsszeli hírportál. „Ezt Brüsszelben senki nem akarja hangosan kimondani, de az uniós vezetők többsége az utóbbi időben átvette a magyar álláspont egyes elemeit.” A szigorúbb határellenőrzés visszaköszönt az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker évértékelőjében is. Több tagállam kormánya szerint szigorítani kell a határellenőrzést és fel kell lépni a Földközi-tengeren. Emmanuel Macron francia államfő befogadóközpontok felállítását szorgalmazta Csádban és Nigerben. Nem kell meglepődni a vita súlypontjának eltolódásán, miután Európa láthatta, milyen súlyos politikai következményekkel járt Angela Merkel német kancellár számára, hogy 2015 szeptemberében megnyitotta országa határait a menekültek előtt. „Nem az számít, hogy egyetértünk- e Orbánnal. Először meg kell mutatnunk, hogy ellenőrzésünk alatt áll a helyzet, utána pedig kidolgozhatjuk a bevándorlóáradat kezelésének jobb módjait” - mondta egy uniós diplomata. (MTI) Erdogan nem akar több szobrot magáról „Erdoganra nem hasonlíthat senki” - ezzel védte Izmit polgármestere a városában felállított szobrot, amely egyáltalán nem hasonlít Erdoganra. Recep Tayy ip Erdogan török államfő Ankarában polgármesterek előtt felszólalva arra kérte az ön- kormányzatokat, hogy ne állítsanak neki szobrokat. Törökország számos településén készítettek a tavaly július 15-ei puccskísérlet első évfordulójára Erdogant ábrázoló különféle alkotásokat. „Nem szeretnék magamról szobrot és semmilyen hasonló alkotást. Nem szobrok kellenek, hanem hasznos tevékenység” - tette hozzá. Erdogan kérése ellenére Törökországban néhány létesítmény az ő nevét viseli. Egyebek között egy labdarúgó-stadion Isztambul Ka- simpasa negyedében, valamint egy egyetem a Fekete-tenger partján fekvő Rize városában. (MTI)
