Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-06 / 205. szám, szerda

161 KELET- ES KOZÉP-SZLOVAKIA 2017. szeptember 6. | www.ujszo.com ravatalozót Szepsi is csatlakozna az intelligens városokhoz Felújítják a LECZO ZOLTÁN Ebben a hónapban elkezdődik az új köztemetőben található ravatalozó modernizálása, azt azonban még nem tudni, a munkálatok ideje alatt hol tartják a temetési szertartásokat. Iliiig YiiiiLim A Szentesi úti sírkert komplex rekonstrukcióját már a korábbi városvezetés is szerette volna el­végezni, de a kb. 600 ezer eurós beruházásnak csupán töredékét tudta saját forrásból megvalósíta­ni. A ravatalozó belső tereinek modernizálására akkor 22 ezer eurót költöttek, és elkezdődött a temető bővítése is. A munkálatok folytatására idén eredetileg 67 ezer eurót különítettek el a költ­ségvetésben, ám a később elvég­zett módosítás után a képviselők 120 ezret szavaztak meg erre a célra. Időközben a városi hivatal különböző cégektől árajánlatot kért a munkálatok elvégzésére, és akadt olyan vállalat, mely a ter­vezettnél jóval olcsóbban, kb. 448 ezer euróért is vállalta volna a ki­vitelezést. Balogh Csaba, a Ki- rályhelmeci Városi Hivatal veze­tője lapunknak elmondta, megál­lapodás született arról, hogy a re­konstrukciót két lépésben való­sítják meg. Az első fázisban mo­Idén a sírkertben egy kb. 180 ezer eurós fejlesztés valósul meg, a munkálatokat jövőre folytatni sze­retnék (A szerző felvétele) demizálják és bővítik a ravatalo­zót, majd kialakítják az umafalat, bővítik a parkolót, rendbe teszik a sétányokat és felújítják a közvi­lágítást. Az időközben lefolytatott köz- beszerzési eljárás során egy tőke- terebesi cég vállalta, hogy a be­ruházás első részét 179 ezer eu­róért elvégzi. Az önkormányzat következő ülésén a képviselőknek ezért arról is határozniuk kell, hogy a projektre elkülönített 120 ezres keretet 60 ezer euróval felemelik-e. A hivatalvezető tájé­koztatása szerint a napokban si­került a kivitelezővel és a teme­tési szertartásokat végző cégekkel megállapodni a munkálatok üte­mezéséről. Arról viszont még nem született döntés, hogy a fejlesztés idején a temetési szertartásokat, a halottbúcsúztatókat hol végzik. NÉMETI RÓBERT A koncepció lényege számos ágazat összehangolása. SZEPSI Szepsi is csatlakozna az ország Smart City-jeihez, azaz intelligens városaihoz. Kolozs Nikolett, a város szóvivője lapunknak elmondta, az Intelligens Város projektet rétegesen alkalmazzák. „A koncepció lényege számos ágazat, például az informa­tika, a közlekedés, az energiataka­rékosság és a tiszta környezet össze­hangolása. A bevált módszereket a Eljött a fejlesztések ideje projektbe bekapcsolódó városok megoszthatják egymással. A rend­szerbe eddig a világ több mint 7400 városa, köztük négy szlovákiai kap­csolódott be” - nyilatkozta lapunk­nak Kolozs Nikolett. „Már megtet­tük a szükséges lépéseket. Az infra­struktúra, a szociális szolgáltatások, az iskolák és az óvodák rendszerét már összehangoltuk. Fel kell újítani az iskolákat, az óvodákban pedig a higiéniai berendezéseket kellett korszerűsíteni. A Csehszlovák Had­sereg és az Északi utcai óvoda épü­letének felújításához már aláírtuk a szerződéseket, a rekonstrukció közel 500 ezer euróba kerül. Már az Északi utcai iskola felújításának projektje is elkészült, a tető felújításának és hő- szigetelésének összköltsége több mint félmillió euró. A Csehszlovák Hadsereg utcai iskolai étkezde tető- szerkezete is felújításra szorul, a ter­vek már megvannak. Egy intelligens város takarékosan működik, óvato­san bánik a forrásaival és a lehető ke­vesebb szennyező anyagot termeli. Jelenleg több mint 710 ezer euró megtakarított pénze van Szepsinek” - magyarázta a szóvivő. „A Smart City jegyében a közlekedésre, a kör­nyezetre és egy nyitottabb önkor­mányzat kialakítására összpontosí­tunk” - zárta Kolozs Nikolett. 4 (Képarchívum) Uzapanyit, a négykastélyos falu Az úri lakok közül csupán egy maradt épségben SZÁSZI ZOLTÁN 1427-ben, adóösszeírásban említik először a települést. Akkor már legkevesebb kétszáz óve létezett, várispánsági falu volt, a Balog patak völgyét észak felől védő, korai telepedésű gyepűvidék. Valószínűleg a 12. század második felében alakulhatott ki. Ez az ősi falu a tatárjáráskor pusztulhatott el, majd ismét újranépesült. Nevét az Uza nemzetségről kapta, amely legkoráb­bi birtokosainak egyike, 1427-ben 16 jobbágyportát birtokolt, ami jelentős vagyon volt. A falu egyik érdekessé­ge, hogy a 16. században a híres Dó­zsa György családjának is voltak itt birtokai, s ami még érdekesebb, máig élő vezetéknév a Dózsa Uzapanyiton. Dózsa utódai a török elől menekültek ide, ám a család nevében a Dózsa de Makfalva et Uzapanyit megjelölés is szerepel. Hogy ez az utóbbi eredeti­leg része volt-e a névnek, vagy csu­pán az itteni birtokszerzés után kap­csolódott a birtoknévhez, azt nehéz lenne megállapítani. Kúriák és úri lakok Amikor 1906-ban Borovszky nagy megyemonográfiája megje­lent, még négy úri lakról esett benne említés, mégpedig így: „most pedig Bornemisza Istvánnak, Szentmik- lóssy Aladárnak s Kálmánnak és Fáy Istvánnak van itt nagyobb birtoka és mindegyiknek szép úrilaka”. Mára e négy úri lakból csupán egy maradt meg épségben, a Szentmiklóssy- kastély, amely a község északkeleti részén, annak kiemelkedő pontján áll, viszonylag jó állapotban, de eléggé lecsupaszított környezetben, egykori kertjének, udvarának csak töredékével körbevéve. Hogy a többi három úri lakot miért kellett elbon­tani, arra már hiába keresnénk a vá­laszt. Az 1950-ben készült légi fel­vétel csupán arra ad támpontot, hol lehetne keresni az egykori díszes és nagy udvarral, kertekkel körbevett kastélyok, kúriák nyomait. A falu ut­caszerkezete, a telkek elosztása - ha nehezebben olvashatóan is - máig a négy úri lak birtokhatárait mutatja. A megmaradt kastély Elhelyezkedése és formája alap­ján egy jóval korábbi udvarházból át­épített, vagy annak a helyére felhú­zott nemesi lak az uzapanyiti Szentmiklóssy-kastély. Az sem ki­zárt, hogy korábban, még a török időkben védőfal vette körül, a terep erre enged következtetni. Ezen a he­lyen a hagyomány szerint bizonyos Ándorjassy családnak volt kúriája, amely a 17. században épült. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Má­riával kötött házasságot. Az említett férfiút 1678-ban Gömör vármegye szolgabírájává választották, tehetős birtokosként ő vásárolhatta meg a kastélyt korábbi tulajdonosaitól. A korábbi, feltehetően földszintes épületre emeletet húztak, homlokza­tait díszesen átalakították, ez a klasszicizmus legszebb Gömör me­gyei építészeti emlékeinek egyike. Az emelet akantusz leveles párkány­zatái és az ablakok vakolatkeretezé­sei, a földszint régebbi stílusára uta­ló félkörboltíves vakolatdíszű ab­lakkeretezések és a külsőt díszítő kompozit féloszlopfők, a családi cí­mer és a szárnyas lovakat vezető ala­kokat ábrázoló domborművek igazi látványosságok. A Szentmiklóssy család egyébként Szepes vármegyé­ből került Gömörbe, ferfitagjai köz­szereplők voltak. A szolgabíróság mellett királyi tanácsosi címet visel­tek, a megye követei voltak, többen az alispáni rangig vitték. Mária Te­rézia idején, 1741. szeptember 25-én Tájoló Uzapanyit kastélyát az E 571- es útról a másodrendű 2752- esvagy 2753-as útra letérve érhetjük el, a kastélya 48,418/20,142 GPS- koordinátáknál található. bizonyos Szentmiklóssy János bárói rangot kapott, és ezt címerében is megerősítették. A család címere a kastély falán domborműként fenn­maradt. Szinte azonos a református egyház címerével, az önvérével há­rom fiókáját etető pelikánt ábrázolja. Egy korábbi címerábrázoláson még nincsenek ott a fiókák. Hogy ez mi­ért alakult így, az család- és egyház­történeti kutatás tárgya lehetne. Ha tudnánk, hol lappang a Szentmik­lóssy család levéltára, könnyebb lenne feltárni e rejtélyt. A kastély ma a községé, s bár valószínűleg nem pusztul el, ahogy azt néhai Tököly Gábor írta Kastélyok, kúriák, udvar­házak Gömörben című munkájában Uzapanyitról: „...az értékeivel har­monizáló hasznosítást azonban máig nem sikerült megoldani.” Re­méljük, egyszer sikerül. A címerben az önvérével három fiókáját etető pelikán (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom