Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-06 / 205. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR WWW. .ujszo.com I 2017. szeptember 6. 17 Félmunka Tíz emberrel nem kijutni hőstett? eretem, ha adva van egy plusz a dolgok­nak - nézett a távol­ba a Tökösmái nevű tállyai dűlőről Bandika. Ervinnel Tokajban töltötték az első szeptem­beri hétvégét, velük volt még egy régi ismerősük is a környékről, akit csak Putyinak neveztek, annak elle­nére, hogy becsületes neve Tivadar. Szóval bámészkodtak a riolitot rejtő dűlők közt, és azon morfondíroztak, mi volt az elmúlt hét legfontosabb világpolitikai eseménye. Bandika szerint egy esemény vagy bármi más attól lesz kivételesen figyelemre méltó, ha adva van neki egy plusz, egy csavar. Ervin a szavába vágott: szerinte a hét legfontosabb esemé­nye, hogy Észak-Korea ismét kilőtt egy rakétát, vagy hidrogénbombát tesztelt, vagy mi. Bandika szerint az volt a legfontosabb, hogy Priskin odaütött Pépének a magyar-portugál vébé-selejtezőn, a magyarok pedig már biztosan nem lesznek ott a jövő évi világbajnokságon. Szerinte ez nagyobb baj, mint hogy Észak- Koreában hidrogénbombával ját­szadoznak. Mire közbeszólt Putyi, hogy szerinte fontosabb mindennél, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök végre Debrecen díszpolgára lesz. Csak azt sajnálom, tette hozzá vá­gyódon, hogy ezt Csokonai Vitéz Mihály nem érhette meg. Biztosan írt volna róla egy emlékezetes költe­ményt, mondjuk azzal a címmel, hogy Szerelemdal a csikóbőrös Pu- tyinhoz. Bandika és Ervin csak hümmögtek - nem tartoztak az ön­kényuralmi rendszerek autoriter taktikájú vezetőinek csodálói közé. Viszont Putyival sem akartak konf­rontálódni, mégis csak ő volt a na­pokban a vendéglátójuk, meg egyébként is, szerették. Azért annyi feltételt szabhattak volna - kezdte el a kecskeszakállát pödrögetni Ervin -, hogy csak akkor ítélik oda azt a díszpolgári címet annak a személy­nek, ha el tudja énekelni a Debre­cenbe kéne menni című slágert se­gítség nélkül, imigyen manifesztálva a térség lakói előtt, hogy ő mi min­denre képes, ergo a díszpolgári címet megérdemli. Ezzel adva lett volna az aktusnak plusz egy csavar - egészí­tette ki az okfejtést bólogatva Ban­dika. Putyi cigit kotort elő kabátja zsebéből, és azt mondta: szerinte oké, de a plusz csavar a rakétakilö­vésre is ráfért volna. Ha mondjuk Észak- és Dél-Korea egyszerre lőtte volna ki rakétáját, úgy irányítva őket, hogy sok-sok kilométeres ma­gasságban találkozzanak, és meg­semmisítsék egymást, ahogy azt a Nyomás utána! című Búd Spencer- Terence Hill filmben is próbálta ki­vitelezni a fehér göndör hajú maffi­ózó a hajójáról. Csak aztán Terence Hill összezavarta őket a vissza­számlálásnál. Pedig csak egy hajszál hiányzott hozzá - vigasztalta a gön­dör főnököt Bud Spencer. így volt a magyar focistákkal is. De emelt fő­vel maradhatnak itthon, hiszen tíz emberrel sikerült kiharcolniuk a nem továbbjutást. Adtak a dolognak egy elegáns csavart. A többi, a rakétával meg a díszpolgárral ennek fényében csak félmunka. Alkotmányos fegyver MARIÁN LEŠKO F üggetlenül attól, hogy kerek évfordulóról van-e szó, a szlovák alkotmányt mindig ugyanúgy ünnepük. Az ország alaptörvé­nyét szinte naponta lábbal tipró politikusok nagyívű szónok­latokat eresztenek meg arról, hogy mennyire tisztelik az al­kotmányt, és hogy másoknak sokkal jobban kellene tisztelniük. És most sem felejtették el felmagasztalni magukat vagy saját pártjukat az alkot­mány megalkotásában szerzett elévülhetetlen érdemekért. Robert Fico, a Smer elnöke arról is szónokolt, hogy további gazdasági, kulturális és szociális jogokat szeretne az alaptörvénybe foglalni. Egyszer s mindenkorra bebetonozni az alkotmányba például a mini­málbér intézményét, mert szerinte csak így lehet megmenteni Suliktól. Nagy a valószínűsége tehát, hogy a politikai marketing limlomaival dí­szítik fel az alkotmányt Az igény nagy a részükről. Andrej Danko SNS- elnök szeretné például megadni a nemzetnek, hogy alkotmányos jog le­gyen a fegyverviselés. Mintha nem lenne elég, hogy számos ember enélkül is komolyt ve­szélyt jelent önmagára és a környezetére. Ha valami kell még az interne­ten gyűlölködők boldogságához, akkor az a csőre töltött ismétlőfegyver. Hiszen a hazafi fegyver nélkül olyan, mint a hal bicikli nélkül. Az alkotmány ünnepén sokkal többet beszéltek arról, hogy hogyan kéne módosítani, mint arról, hogy az ország alaptörvényét a politiku­soknak is be kellene tartani. Mert az alkotmány fő küldetése az ország alkotmányos működésének garantálása. És ez Szlovákiában nem így van. Persze már nem a mečiari időket él­jük, amikor futószalagon gyártották az alkotmánysértő törvényeket, és még csak nem is bona fide, vagyis jóhiszeműen, hanem az alkotmány szándékos és tudatos sárba tiprása zajlott. Most kevesebb törvényhozási alkotmánysértésre kerül sor, de még mindig igaz az, amit Radoslav Procházka megállapított, amikor még csak alkotmányjogász volt: „Ebben az országban a szabályok sokszor csak akkor érvényesek, ha nem túl kellemetlenek azok számára, akikre vonatkoznak”. Bár Robert Fico már tíz éve, mióta hatalmon van, nem mondja, hogy Szlovákia nem jogállam, de azért még ez a korábbi megállapítása ma is érvényes. Az alkotmány leszögezi, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, ám a valóság orwelli: vannak egyenlőbbek. Ha két embert ugyanannak az el­követésével gyanúsítják ugyanazon paragrafus alapján, kettejük közül csak az ellen indul eljárás, amelyik nem kormányfő. Alkotmánytörvény mondja ki, hogy a miniszterek nem vállalkozhatnak, de a belügyminisz­ter évek óta vállalkozói tevékenységet folytat, nyereséget termel, ráadá­sul felettébb gyanús alakokkal üzletel, de az összeférhetetlenségi alkot­mánytörvény megsértése miatt egy ellenzéki politikust szankcionálnak. Hasonló esetet tucatszám sorolhatnánk. Ezért is annyira visszataszí- tóak egyesek szájából az alkotmányról zengedezett ünnepi szónoklatok. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ A britek várják az uniós munkaerőt A brit választók nagy többsége szívesen látná a Nagy-Britanniában dolgozó magas szakképzettségű külföldi EU-munkavállalókat a brexit után is, az uniós tagálla­mokból érkező alacsony képesítésű dolgozók beáramlását viszont kor­látozná. A migrációs kutatásokra szakosodott British Future intézet megbízásából végzett felmérés szerint a válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, infor­matikusok, pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt, ké­pesített bárpultosok akár még na­gyobb számban vállalhassanak munkát. A brit választók többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk sze­retné, ha a szezonra más EU- országokból érkező külföldi gyü­mölcsszedők a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában. (MTI) Megnyitotta Mengele aktáját az izraeli titkosszolgálat Megnyitották a Moszad, az izraeli titkosszolgálat Menge­le aktáját, amelyből kiderül, miként üldözte a hírszerző szervezet évtizedekig siker­telenül Josef Mengele náci háborús bűnöst. A Moszad évtizedekig vadászott titokban a halál angyalának neve­zett náci orvosra, számos merész akciót, betörést, lehallgatást és bo­nyolult hírszerző műveletet hajtot­tak végre kézre kerítésére, mindhi­ába. A szervezet archívumában őrzött titkos Mengele-akta kódolt neve Melcer-akta volt. Mengelét 1943- ben nevezték ki Auschwitz- Birkenau vezető orvosának, ahol a haláltáborban a gázkamrákhoz ve­zető válogatást végezte, valamint rettenetes, orvosi szempontból ér­telmetlen „kísérleteket” végzett a kiszolgáltatott foglyokon. Szerető vagy gyerekrablás A háború után Dél-Amerikába menekült. Az iratokból kiderül, hogy Adolf Eichmann 1960-as ar­gentínai elrablása után a Moszad el­ső számú célpontja lett, akit Izrael megpróbált élve elfogni, ha pedig ez nem lett volna lehetséges, akkor megölni. A tervek között szerepelt többek közt egy szerető beépítése Márta nevű feleségéhez, valamint Menge­le 12 éves fia elrablása annak re­ményében, hogy a szálak elvezet­nek a bujkáló nácihoz. Az iratok szerint 1962-ben egé­szen közel férkőztek hozzá: egy be­szervezett egykori náci segítségével eljutottak Brazíliában egy Sao Pa- olótól délre lévő magányos farm­hoz, ahová az Eichmann elrablásá­ban is részes Moszad-ügynököket küldtek. Egyszer Mengele szembe­jött velük többedmagával, az ügy­nökök hazatáviratoztak jelenteni, de késett az akció jóváhagyása, és el- szalasztották az alkalmat. Holtan is keresték 1983-ban fiát, a Nyugat- Berlinben élő Rolf Mengelét követ­ték, lehallgatták telefonját, lefény­képezték a leveleit, és mivel az apá­nak és fiának is március 16-án volt a születésnapja, azt remélték, hogy köszöntik egymást, és ebből kiderül az orvos tartózkodási helye. Azt ter­vezték, hogy a születésnapi üdvözlés után nem sokkal az apa ismerősének álcájában felhívják a fiatal Menge­lét, azt állítva, hogy az idős Mengele nagyon beteg, és magához hívja. Ekkoriban egy Moszad-ügy- nöknőt is ráállítottak az ifjú Men- gelére, mert azt remélték, talán egy randevún kiszedhetik belőle apja lakóhelyét. Azonban a születésnapi telefon elmaradt, mint utólag kide­rült, Jozef Mengele ekkor már négy éve halott volt. Az akta bizonyítja, hogy nemcsak életében, de még tengerbe fulladása után is hosszú évekig sikerült megtévesztenie ül­dözőit. (MTI)- Persze hogy támogatnak a zöldek, a mi egyenruhánk is zöld (Ľubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom