Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-30 / 225. szám, szombat
i www.ujszo.com 2017. szeptember 30. KÖZÉLET I 3 Katalónia: régóta érett a népszavazás A spanyol tiltakozás erősítheti az elszakadási törekvéseket (TASR/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona utcáin lengenek a kik alapon fehér csillagos, csíkos zászlók, melyek a katalán függetlenséget hivatottak szimbolizálni. Madriddal dacolva tart népszavazást vasárnap Katalónia arról, elszakadjon- e, vagy maradjon Spanyolország része. A függetlenségpártiak nagyon elszántak, de sokan vannak, akik nem akarnak változást. „A dolgok folyamatosan változnak, az egész világ változik. Mi egyszerűen azt a tényt igyekszünk letenni az asztalra, hogy teljesen normális, ha az egyik ilyen változás nálunk történik meg” - mondja Ráül Romévá katalán külügyminiszter, aki nemrégiben a Hospodárske noviny napilapnak adott terjedelmesebb interjút. Katalónia függetlenedési törekvései egyáltalán nem új keletűek, sőt: a régió az egyetlen olyan autonóm régiója Spanyolországnak, ahol komoly támogatottsága van a függetlenségnek. Nem véletlenül. Évtizedekig jegelve A múlt század 70-es éveiben a spanyol demokratikus átmenet után viszonylag bő jogokat biztosított az új alkotmány a 17 spanyolországi közösségnek, köztük Katalóniának - ez pedig jó időre, több mint két évtizedre jegelte a katalán önállóság gondolatát. A nagyobb autonómiáért azonban folyt a harc, már csak azért is, mert más közösségek, például Baszkföld és Navarra pénzügyi autonómiával is bírtak. A dolgok 2006-ban mozdultak előre: a helyi politikusok megreformálták a katalán alapokmányt, növelve a nyelvi, pénzügyi, politikai önállóságot, és ami a legfontosabb, hogy a katalán népet külön nemzetnek megnevezve benne. Ám akkor ellenzékben, ma kormányon lévő konzervatív Néppárt (PP) az alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt, amelyet Spanyolország feldarabolásának „előszobájaként” jellemzett. A bírói testület négy évig húzta a döntést, de 2010- ben a nagyobb önrendelkezést biztosító cikkelyek többségét visszavonta, köztük azt a passzust, amely szerint Katalónia külön nemzet. Ä döntést a katalánok hatalmas megaláztatásként élték meg. Barcelona vs. Madrid A katalán politikum nem engedett a nagyobb autonómiával kapcsolatos követeléseiből. Madrid azonban nemet mondott. Mariano Rajoy spanyol kormányfő nem volt hajlandó tárgyalni a költségvetési önállóságról a katalánokkal. így esett, hogy 2012-ben a katalán nemzeti ünnepen egy 1,5 milliós barcelonai tömegtüntetésen már„Katalónia az új európai állam” volt a szlogen. Azt azonban, hogy az elszakadást minden katalán támogatja, tévedés lenne kijelenteni. Bár 2014- ben, egy alternatív referendumon - Madrid heves tiltakozása ellenére - 1,8 millió katalán, azaz az urnákhoz járuló szavazók négyötöde az elszakadás mellett voksolt, a részvételi arány csak 3 5 százalékos volt. Az azóta készült felmérések szerint pedig nincs nagy különbség az elszakadást és a maradást pártolók száma közt. Ráül Romévá szerint az arány 55-45 százalék az elszakadáspártiak javára,. A katalán kormány utoljára júliusban készíttetett hivatalos felmérést a függetlenség támogatottságáról Katalóniában, akkor a megkérdezettek többsége, 49 százaléka nem támogatta az elszakadást Spanyolországtól szemben az azt szorgalmazó 41 százalékkal, míg a többiek nem nyilatkoztak a kérdésben. Romévá szerint azonban a katalánok 75-80 százaléka úgy gondolja, a helyzetet mindenképpen egy demokratikus szavazással kell megoldani, legyen bármilyen az eredmény. Zavar és káosz Madrid az akkori népszavazást és a mostanit is alkotmányellenesnek tartja. A különbség ugyanakkor az, hogy a katalán kormány most nem alternatív referendumot, hanem igazi, érvényes eredménnyel járó népszavazást írt ki. A 3 évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről, most azonban van - a spanyol kormány kijelentette, minden törvényes eszközt kihasznál, hogy megakadályozza a népszavazást, melynek megrendezését az alkotmánybíróság felfüggesztette. A hatóságok lefoglaltak szavazólapokat, szavazóumákat, a posta nem kézbesíti a népszavazási dokumentumokat, a szavazóhelyiségeket előre lezárják majd. Jordi Turull, a katalán kormány szóvivője ennek ellenére azt ígérte: vasárnap reggel kilenc és este 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet majd voksolni. Számtalan kérdés ugyanakkor megválaszolatlan, nem lehet tudni például, miként biztosítaná a katalán kormány, hogy egy választó csak egyszer szavazzon, és általában hogyan garantálnák a szavazás és az eredmények összesítésének szabályszerűségét. (fm, MTI) KATALÓNIA Autonóm közösség Spanyol- országban 1979 óta ► Teljes népesség: 7 522 596 fő ► Terület: 32 114 négyzetkilométer ► Főváros: Barcelona (1,6 millió lakos) ► Elnök: Carles Puigdemont ► Hivatalos nyelv: katalán (regionális nyelv), spanyol (államnyelv) ► GDP: 28 600 euró/fő ► Nemzeti ünnep: szeptember 11. VILLÁMINTERJÚ Soeren Keil a Canterbury! Egyetem politológusa, kutatási területe az autonómia Ön szerint joguk van a katalánoknak saját országot követelni? Ez egy nehéz kérdés. A spanyol alkotmányjog és a nemzetközi jog értelmében Katalóniának nincs joga az elszakadáshoz vagy függetlenséghez. Viszont a katalánok évek óta kérték, hogy Spanyolországon belül bővítsék a jogaikat. Katalóniának új statútumot (regionális alkotmányt) kellett volna kapnia, amely bővítette volna a tartomány autonómiáját. Csakhogy 2012-ben ezt a spanyol alkotmánybíróság megvétózta. Azóta Katalónia tárgyalások útján próbálta Madridban elérni jogainak ki- szélesítését, ám Rajoy kormányfő folyamatosan elutasította a tárgyalásokat. Tehát a katalán elit számára a népszavazás az utolsó választás, ők tárgyalni szerettek volna, de a központi kormány ezt elutasította. Ezért most úgy érzik, egyetlen lehetőségük a referendum. Hogyan kellene Madridnak válaszolnia? A kezdetben Madrid és Raj oy nagyon bölcsen viselkedett. Ügy érveltek, hogy ez egy jogi, nem pedig politikai kérdés, és hogy egy esetleges népszavazás a spanyol alkotmánnyal ellentétes, így törvénytelen lenne. Csakhogy az utóbbi időben a spanyol hatóságok meglehetősen Soeren Keil (Gabriel Kuchta felvétele) agresszíven léptek fel. Lerohanták a barcelonai kormány épületeit, urnákat és szavazócédulákat koboztak el. Letartóztattak 14 embert. Meglátjuk, hogy ez a trend folytatódik-e, s mi lesz Barcelona reakciója. Egy dolog azonban biztos: minél keményebben lép fel Madrid, annál többen fognak a katalán függetlenség mellett szavazni. Általában véve a nemzeti közösségeknek van joguk követelni a függetlenséget? A nemzetközi jog szerint ki döntheti el, mely nemzetek jogosultak a saját államra, s melyek nem? Általában véve, nem létezik olyasmi, mint a függetlenséghez való jog. Ez csupán a felszabadításért küzdő gyarmatokra vonatkozik, s egyes kivételes esetekben, amikor egy csoport önrendelkezését bizonyíthatóan genocídium, etnikai tisztogatások és háborús bűnök akadályozták. És még ilyen esetben is, amint azt Koszovó esete mutatja, ha az adott ország nem ért egyet az elszakadással, s megkérdőjelezi azt, annakjogbizonytalanság lesz az eredménye. A nemzetközi közösség régóta ignorálja olyan térségek függetlenségi követeléseit, mint Transznyisztria, Észak- Ciprus vagy Hegyi-Karabah. Ezek az államok nagyon csekély vagy semmilyen nemzetközi elismerést nem kaptak, ám a valójában nem részei már a „vendéglátó” államuknak sem, ami nagyon gyengévé teszi jogi státuszukat. Mi tehát a megoldás? Véleményem szerint a nemzetközi jog túl konzervatív e tekintetben. Vannak esetek, amikor az elszakadás a legjobb opció, még ha nem is ideális. Ez érvényes mind Dél- Szudánra, mind pedig Koszovóra. Ha nem történt volna meg az elszakadás, még több vér folyt volna el. Érvelhetnénk azzal is, hogy ha érvényben volna, hogy egy régiónak vagy népcsoportnak joga van az elszakadáshoz, az az érintett országokat arra késztetné, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az adott régió vagy népcsoport elégedett jói integrált legyen, s jogait teljes körben elismerjék. Ez pedig nem lenne rossz dolog. (czk) Pörgő gazdaság a katalán ÖSSZEFOGLALÓ Katalónia a spanyol gazdaság motorja, a régiók közül a legnagyobb exportőr, élen jár az ipar, a kutatás és a turizmus terén, de súlyos adósságállománnyal küzd. Katalóniában állították elő tavaly Spanyolország hazai össztermékének (GDP) 19%-át, és ezzel a teljesítménnyel első helyen áll a 18,9%-os madridi régió előtt. Katalóniában az egy főre jutó GDP 28 600 euró volt, míg az országos átlag 24 ezer euró. A munkanélküliségi ráta 13,2%, jóval alacsonyabb A spanyol gazdasági minisztérium szerint, ha egy független Katalónia kilépne az unióból, hazai összterméke 25-30%-kal zuhanna. a 17,2%-os országos szintnél. A legtöbb külföldi turista Spanyolországban Katalóniát - a fővárost Barcelonát és a tengerpart, Costa Brava üdülőhelyeit - keresi fel. Tavaly több mint 18 millió külföldi turista látogatott el Katalóniába, ez a spanyol úti célt választók egynegyede volt. Emellett Barcelona az európai divat egyik gócpontja is, elég csak a Mango és a Desigual márkákra gondolnunk. Katalóniában különös hangsúlyt helyeznek a kutatásra, főleg a biotudományok - genetika, neurológia, sejtbiológia - terén. Kiváló kórházak és kutatóintézetek - ideértve egy részecskegyorsítóval felszerelt atomfizikai központot - működnek a Katalóniában, amely az egy főre jutó gyógyszeripari vállalatok számát tekintve Európa éllovasa. Kiváló a felsőoktatás: az öt legjobb spanyol egyetemből három katalán. A gyenge pontok egyike az eladósodottság. Idén bő 75 milliárd euróra rúg már Kata- lónia adóssága. A Katalónia függetlenségét pártolók és ellenzők tábora között hatalmas a vita. A munkanélküliség szerintük a kilépés esetén megduplázódna. Egyes közgazdászok viszont úgy gondolják, az új állam az EU tagja maradna, és stabil lenne a növekedés. A katalán kormányzat azzal érvel, nem szenvednének tovább a költségvetési hiánytól, hiszen a régió jelenleg többet fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit visszakap. Josep Bou, a Katalán Vállalkozók Szövetségének elnöke úgy látja, a katalán gazdaság összeomolna, ha Barcelona egyoldalúan kikiáltaná a függetlenséget. Ez a lépés olyan fokú jogi bizonytalanságot teremtene, amely veszélybe sodorná a gazdasági' növekedést. A bizalmatlanság hatásai már érezhetők, szerinte a tanácsadó cégek emiatt nem biztatnak befektetésekre Katalóniában. (MTI, hvg, ú)
