Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-27 / 222. szám, szerda
N on régió: Kelet- és Közép-Szlovákia 2017. szeptember 27., szerda, 16-17. oldal A kisvárdai Rétközi Múzeumnak otthont adó egykori zsinagóga Grósz Ferenc műépítész tervei alapján épült a 19. század utolsó éveiben. A Csillag utcai zsinagógát valószínűleg 1901-ben vagy 1902- ben adták át. A romantizáló homlokzatú épület impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezte ki. A zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le Kisvárdán. A források tanúsága szerint 1747-ben a városban egy zsidó élt, de 1784-85-ben már 118 főből állt a közösség. 1851-ben körülbelül az összlakosság 22,5 százaléka, 1910-ben pedig 30,2 százaléka volt zsidó vallású. A hitközség 1796-ban alakult. A Csillag utcai épület homlokzatait eredeti formáinak megőrzésével állították helyre, a vallási szimbólumok azonban már nem láthatók rajta. A belső terekben kiállításokat és kulturális rendezvényeket szerveznek, 1983-tól múzeum működik itt. (Leczo Zoltán felvétele) Szétosztották a megmaradt pénzt Kassának fizet ingatlanadót az acélmű LECZO ZOLTÁN A városnak az elmúlt hónapokban a tervezettnél majdnem 200 ezereuróval több bevétele volt. iMiiaiuiAiia Módosították a képviselők a város 2017-re szóló költségvetését, ilyen változtatásra idén már negyedszer került sor. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője elmondta, a 2016 decemberében elfogadott 2017-es költségvetés eredetileg is kiegyensúlyozott volt, 6 901 900 euró bevétellel és ugyanennyi kiadással számolt. A márciusi, első módosítás után a dokumentum szintén kiegyensúlyozott maradt, ám a bevételi és a kiadási tételek is 7 596 000 euróra emelkedtek. A mostani módosítást hasonló okok indokolták, ugyanis a bevételi és a kiadási oldal is további 184 500 euróval emelkedett. Ugyanakkor az év elején tervezett tételeket a valós helyzethez kellett igazítani. A mostani változtatásokat egyebek mellett az indokolta, hogy az elmúlt hónapokban Ki- rályhelmecnek a tervezettnél még nagyobb bevételei voltak. Például a szlovák alapiskola két programja megvalósításához 30, illetve 46 ezer eurót nyert el, de a munka-, szociális és családügyi minisztérium munkahelyteremtő projektjeire is kapott a település kb. 50 ezer eurót. A kiadási oldalon is voltak változások, hisz a Szentesi úti temető ravatalozójának felújítására az önkormányzat további 60 ezer eurót szavazott meg, a közterület-fenntartó 9000 euróért gépeket és berendezéseket vásárol, és a város gépkocsiparkjának modernizálására 24 ezer eurót költenek. A hivatalvezető tájékoztatása szerint a jelenleg is folyó vagy hamarosan elkezdődő nagyberuházások - a Kossuth és a Fábry utcai óvoda épületének modernizálása, illetve bővítése, a közösségi központ kialakítása, valamint a többi beruházás megvalósítása - miatt a költségvetés keretszámait nem kellett módosítani, ugyanis ezekkel a fejlesztésekkel már korábban is számoltak. Az egyedüli változás ezen a téren az volt, hogy a már meglévő 500 ezer euró fel- használásáról - amit korábban a pályázatokra különítettek el - most célirányosan határoztak a képviselők. NÉMETI RÓBERT Kassa javára döntött az Alkotmánybíróság a U. S. Steel területét érintő telekvitában. Erna Az ügy hosszú évek óta húzódik, és arról szól a vita, hogy a kassai acélgyár valójában Kassához, vagy a kassai járásbeli Abaújszakaly (Sokol’any) település kataszteréhez tartozik-e. Az ügy végleges lezárásához további tárgyalásokra van szükség. Egy 2016 júniusában született döntés szerint a megközelítőleg 700 hektáros terület, melyen a kassai U. S. Steel üzeme áll, nem Kassához, hanem Abaújszakaly kataszteréhez tartozik. A vita Kassa és a Kassa-vidéki járás földhivatala között folyik, tétje pedig az, hogy kinek fizesse a U. S. Steel az ingatlanadót. Míg Abaújszakaly kasszájába megközelítőleg 700 ezer euró folyna be, addig a magasabb általános adókulcs miatt Kassa közel kétszer ennyi pénzhez, nagyjából másfél millió euróhoz jutna. Az Alkotmánybíróság döntését a keleti nagyváros vezetése megelégedéssel fogadta. Richard Raši, a város főpolgármestere elmondta, az 1,5 millió eurót új kerékpárutak és játszóterek építésére, a közlekedési hálózat rekonstrukciójára, valamint egyéb projektek megvalósítására költenék. „Remélem, az újabb bírósági tárgyalások is Kassa javára dőlnek el” — mondta a polgármester. Az ügy még 1979-ben kezdődött, amikor az akkori Kassa-vidéki Nemzeti Járási Bizottság azt a döntést hozta, hogy a korábban Kassa- vidékhez tartozó területet Kassához csatolják, de ezzel párhuzamosan jóváhagyták az akkor még Keletszlovákiai Vasművekként ismert acélgyár felépítését is. Az abaújsza- kalyi önkormányzat azt állította, a döntés a környékbeli települések beleegyezése nélkül született, ezért a falu önkormányzata 1997 óta pereskedik a földterület miatt. (TASR, mr) A kataszteri hivatal visszaadta volna a területet Abaújszakalynak, de Kassa önkormányzata megtámadta a hivatal döntését (A szerző felvétele)