Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-23 / 219. szám, szombat
Í16 SZALON ■ 2017. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com ÍGY ÍRTUNK MI A református egyházak lelkészeinek ünnepsége Komáromban A diakónusok testületének húszéves évfordulója alkalmából a református egyh.z képviselói ünnepi ta nácskozásra gyűltek össze Komáromban A tanácskozáson rászívott számos református lelkész Dél Szlovákiából. akik a megjelent hívók előtt megtárgyalták az országépitó munkába való leghathatósabb béka peso lórtis módozatait. A református lelkésze* • tanácskozáson kijelentették, hogy önként jelentkeznek a Szövetségi Vasútvonal brigádmunkájára, hogy így bebizonyítsák a felszabadító Szovjetunióhoz való szoros kapcsolatukat és beálltának a békéért és • szocializmus felépítéséért harcolók soraiba. A megjelentek egyúttal meghallgatták a református egyház és a kerületi Nemzeti Bizottság képviselőinek beszédeit 1950. szeptember 21. Navratilova esetéhez.. • Küllőid! birszulgálaü 1 «' aí “*gy ' t * A' 1*««<*»••• szlovák Dúl tanis*o*6 '««“ J * rsehszlovaklád* »l***atérpályafutásában. haiánkban minden föltélelt mmgka-“.v földi tornákon ervenyesítno. müv«liség nélkül sokra Minden «»«léniáié ember ludH, hogy műveltség Halmunk letiek togT«n-k fgT kés.ülédnek szoclnhst. hazu.uk «éllé kepvi ”LT”*.t^T0.'Ó-á.l"-"-‘ vaus,to,to. A lt-ml.; ssáslkra ■»«dűl mii Jelenti, hogy teniüzezzen, egy*h „t«*4hb Ä *K5ÄT? SSS SSi. r. as-1■TiTÄ ä: rs .srrSLSí-T...... *■ Martina Na*ré«lová égé*« eanle . . . 1975. szeptember 18. —J------B IAL ISTVÁN mérnök, az Inorga ipari irányítási és auto- matizációs intézet kassai (Košice) részlegének munkatársa Szerintem az ország gazdasági életének alakulását a jövőben nagyban befolyásolja majd a mosl készülő vállalati törvény. Ha tudunk majd élni a benne foglaltatott szabályokkal, akkor felgyorsul a gazdasági és szociális fejlődés üteme, ha pedig nem érvényesítjük azokat következetesen. akkor a várt eredmény alighanem elmarad. A törvénytervezetben a gazdaságosságra való törekvést és a szocialista önigazgatás elmélyítését tartom a két legfontosabb, legalapvetőbb dolognak. Úgy érzem, hogy ezzel jó helyen kezdjük az átalakítást. Ha a vállalatnak, üzemnek vagy más termelőegységnek az eddiginél fontosabb lesz, hogy minimális élő és tárgyiasult munkával állítsa elő a szükséges mennyiségű, struktúrájú és minőségű terméket, illetve végezze el szolgáltatási feladatát, s ugyanakkor a dolgozó sem a munkára felhasznált idő függvényében kapja majd bérét, hanem a teljesítményétől függően, akkor élénkebbé válik az ország gazdasági élete és meggyorsul a termelőerők fejlődése. 1987. szeptember 23. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Ondrejcsák Róbert A védelmi minisztérium hidas államtitkára a héten „beszólt” főnökének, az SNS-es Peter Gajdoš miniszternek, amiért az utóbbi elhalasztaná az orosz gyártmányú MiG vadászgépek cseréjét. Ondrejcsák szerint ez a lépés azért nem lenne szerencsés, mert meghosszabbítaná függőségünket Oroszországtól, ami ellentétes az ország hosszú távú euroatlanti irányultságával. A tervek szerint szeptember végéig kellett a minisztériumnak eldöntenie, milyen gépekkel akarja pótolni a kiöregedett MiG-eket. A probléma nem újkeletű, a védelmi tárca évek óta tudja, hogy hamarosan le kell cserélni az orosz vadászgépeket, ennek ellenére a minisztérium ragaszkodik a további halasztáshoz, (ú) 1* fi mm «JÉ f £ fi fi s* itt ftfl m ftÉ W téi ftti w ftÉ ni H f* I* ffc 4M S Jé lU iA Ü ifi Ml feli W W W Iái ^ jjHy jjyý lij |yý A HET ESEMENYE Ha Andrej Kiska elnök show- manként akarta volna magára felhívni ország-világ figyelmét az ENSZ-ben, minden bizonynyal komoly konkurenciára akadt volna Donald Trump személyében. Utóbbi azzal a célzattal, hogy megijessze Eszak-Koreát és vezetőjét, Kim Dzsong Unt, John Lennon Rocket Man című dalát vette elő ászként. Ezek után Kiska beszéde unalmas hivatalnoki jelentésnek tűnhet, miközben az elnök olyasmiről beszélt, aminek itthon is sokkal hangosabban . el kellene hangoznia. Például a klímaváltozás témájában. A párizsi klímaegyezményről azt mondta: „örökségünkké válhat, s gyermekeink számára pedig esélyt adhat arra, hogy boldogan és biztonságban éljenek egy jobb környezetben. Nincs az a pénz, nincs az a rövid távú gazdasági érdek, amely kiegyensúlyozná a helyrehozhatadan környezeti károkat. Ha nem sikerül közös nevezőre jutnunk, s továbbra is olyan felelődenül fogunk eljárni a Földünkkel szemben, mint eddig, tudadan- ságunkért a legmagasabb árat fogjuk kifizetni.” Ugyanilyen találóan nevezte Oroszországot „agresszív szomszédnak”, amely a környező országok (Ukrajna) szuverenitását ássa alá, s amely azt hiszi, „rá nem érvényesek a szabályok”. Sajnos itthon rosszabbul áll Kiska szénája. A cégéről szóló információk, melyek szerint 2014-ben nem csak a jövedelemadót, de az áfát is megpróbálta „optimalizálni”, mind az elnök támogatóit, mind pedig a kritikusait felbőszítették. Lehet, hogy a Smer néhány politikusa most a markát dörzsöli, mondván: úgy kell neki, csak ne játssza nekünk a szentet meg az erkölcsi tekintélyt. Csakhogy ha van olyan csoport, amely profitálhat a Kiska elleni támadásokból, akkor azok a Kotleba-fele pohtikusok, akik számára ez csak egy következő bizonyítéka annak, hogy minden politikus kormpt, a demokrácia semmirevaló, és a mostani rendszert meg kell dönteni, hogy Kodéba, Putyin, esedeg más megváltó jobbat hozzon helyette. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája Qí UájaJEjpft A hét hazai magyar eseménye az, hogy a Magyar Nemzeti Bank fontosnak tartja a tudástőkét, ezért a szó szoros értelmében minden árat megad azért, hogy munkatársai megszerezzék ezt a tudástőkét. Nem, ne röhögjenek, hogy miért ez a hét magyar eseménye: azért, mert a magyar monetáris politikát meghatározó jegybankról van szó, amelyet egy erősen kis képességű, a közpénzt kvázi magánvagyonaként kezelő Orbán-hű funkcionárius vezet. „Az egyes programokra való delegálás elbírálásának szempontjai között a rendezvény szakmai nívója, a részt vevő intézmények jelentősége és a megszerezhető tudástőke szerepel” - így indokolta a Matolcsy-féle MNB halál komolyan azt, hogy a jegybank dolgozói csak az idén három hónap alatt négyszer is elutaztak Jamaikába, sok millióért, anélkül, hogy ott akkor bármiféle gazdasági konferencia vagy más megszerezhető tudástőke, ill. intézményi jelentőség lett volna. Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindenki tudja, Jamaikára az ember három dologért megy: napozni, reggae-t hallgatni és minőségi füvet szívni. Mindegy. Az viszont már nem mindegy, ki állja a cechet, és a helyzet az, hogy ezt most mi álltuk a derék MNB- alkalmazottaknak. Az ügyet az Együtt párt és a 24.hu derítette fel, így azt is, hogy természetesen nem Jamaika volt az egyeden túlárazott tudástőke-célállomás: „2016 elejétől 2017 közepéig több mint 1700 külföldi utazást bonyolított le az MNB, ezek összesen 665 millió forintot kóstáltak” - írja a lap. Ilyen út volt pl. a limai, a San Franciscó-i és a frankfurti is, ez utóbbi, közeli német városba konkrétan 800 ezer forint volt az utazási költség. Az igazán perverz az, hogy Matolcsy, az adópénzünket költő intézmény első számú vezetője hazai üzleti konferenciákon úgy hangzik, mint egy amerikai szabadpiaci aktivista: „a tőke jó dolog, jó dolog a gazdagság, jó dolog a profit (...), a magyar állam a pénzt, a tőkét, a profitot becsüli, a gondolkodásunkban ezt helyre kell tenni, jó dolog, ha a közösség hasznára váló tevékenységből származik a pénz” - hallhattuk tőle legutóbb, amikor a „tudásintenzív” skandináv modellt dicsérte. Egy biztos: őróla már most intenzívebb a tudásunk, mint akár pár hete. * * * A hét külföldi eseménye természetesen az, hogy a spanyol csendőrség erővel csapon le katalán kormányzati hivatalokra, elkobozott egy csomó szóró- és szavazólapot, házkutatásokat tartott, és őrizetbe vett egy tucat embert, hogy így akadályozza a tartomány elszakadását célzó október 1-i népszavazást. Meglepő? A katalánok néhány hangzatos frázison kívül kevés érvet bírtak felhozni arra, miért életfontosságú elszakadni Spanyolországtól. A spanyol alkotmánybíróság köztudomásúlag alkotmányellenesnek ítélte az autonóm régió referendumát, és nincs épeszű kormányzat, amelyik tétlenül állna, mint a hülye, miközben szétesik az ország. Mert mi jönne a katalán kiválás után, a baszk? És aztán Európában a skót, a székely, a dél-tiroli? És mindez mit oldana meg? Mi, kelet-európaiak különösen tudjuk, miért rizikós belemenni elszakadós-határkiigazításos, területmódosítós folyamatokba, még akkor is, ha nem szükségszerűen háború a vége. Itt azonban nem békés, megegyezéses ki- illetve kettéválás zajlik, hanem egy erősen erőltetett menet, amely csak adja a lovat az idézőjeles autonómia hangzatos szlogenje mögé bújó, Európa nyugati és keleti felén is megtalálható kisstílű populisták alá (ez persze ne azt jelentse, hogy az autonómia fölösleges, sőt). A katalán elnökhelyettes a televízióban azt mondta: ami történik, „túlmegy minden demokratikus garancián, és sérti az állampolgárok alapvető jogait.” Tényleg? És mi a helyzet a többségi spanyolok alapvető jogaival? Nem elnyomó, hanem 100%-ig demokratikus, európai viszonyok között fokozottan érvényes, hogy a kisebbségtöbbség érzékeny problémáját nem puccsszerű, egyoldalú döntésekkel, hanem párbeszéddel, az egyéni jogok garanciáival oldjuk meg. Már ha ez a célunk, nem valami más. SERES LÁSZLÓ a HVG munkatársa
