Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-23 / 219. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2017. szeptember 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Folytatódnak az utcai tiltakozások Barcelona. Folytatódtak az utcai tiltakozások Barcelonában csütörtökön amiatt, hogy előző nap a spanyol csendőrség őrizetbe vett 14 magas rangú katalán tisztviselőt, és kormányzati épületekben is házkutatást tartott a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazással kapcsolatos dokumentumok után kutatva. A katalán elnök a népszavazás melletti kitartásra buzdította az embereket. „Október 1- jén megvalósul az önrendelkezési referendum” - jelentette ki késő esti televíziós nyilatkozatában Carles Puigdemont, az autonóm katalán kormány vezetője. Tegnap is voltak tüntetések, Barcelonában diákok vonultak a helyi egyetem elé, és Katalónia függetlenségét követelték. (MTI) May marasztalná az EU-polgárokat Firenze. A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy- Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok. Theresa May, aki tegnap Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette: Nagy- Britannia értékeli és köszöni a külföldi EU-munkavállalók hozzájárulását a britek jólétéhez. Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Bri- tanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig. A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek. May szerint szükség lesz majd átmeneti időszakra, amikor a két fél továbbra is hozzáférne a jelenlegi feltételekkel egymás piacaihoz. (MTI) Cerar lemondta zágrábi útját Zágráb/Ljubljana. Miro Cerar szlovén kormányfő lemondta szeptember 27-i horvátországi látogatását Andrej Plenkovic horvát kormányfő kijelentései miatt, amelyek az ENSZ- közgyűléSen hangzottak el a horvát—szlovén határvita döntő- bírósági határozatával kapcsolatban. Plenkovic csütörtökön késő délután mondott beszédet New Y orkban az EN SZ-köz- gyűlésen, ahol ismételten hangsúlyozta, hogy Horvátország azért lépett vissza egyoldalúan a horvát-szlovén határvita döntő- bírósági rendezéstől, mert Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy lobbizni próbált egy számára kedvező döntésért. Szlovénia és Horvátország között 1991 -re nyúlik vissza a határvita. A problémát az okozza, hogy a szlovénok jelenleg csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni a Pirani-öböl- ből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. (MTI) Trump őrültnek nevezte az észak-koreai vezetőt Kim a hírügynökségi jelentések szerint „tébolyodottnak" nevezte az amerikai elnököt, annak kijelentéseit pedig „a történelem legbőszebb hadüzenetének" minősítette. „Szavai megerősítettek abban, hogy az általam választott út a helyes, és ez az egyetlen követhető" - mondta az észak-koreai atom- és rakétaprogramra utalva. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt is idézte tőle, hogy Trump„drágán meg fog fizetni a szavaiért". (Fotó: Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Phenjan/ Moszkva. Donald Trump legújabb Twitter-üzenetében tegnap ismét megfenyegette Kim Dzsong Unt: az amerikai elnök szerint „példátlan próbatétel elé fogják állítani" az északkoreai vezetőt. Trump szerint Kim Dzsong Un „nyilvánvalóan őrült, aki teljes nyugalommal éhezteti és gyilkolja a saját népét”. Trump néhány órával azt követően üzent a Twitteren Eszak-Koreával kapcsolatban, hogy Kim Dzsong Un „a történelem legkeményebb ellenlépésének” számításba vételével fenyegette meg az Egyesült Államokat, és „mentálisan zavart, szenilis amerikai vénembernek” nevezte az amerikai elnököt a KCNA észak-koreai állami hírügynökség jelentése szerint. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter mindeközben az ABC amerikai televíziónak hangsúlyozta: kihívást jelent, hogy fokozódik a feszültség Eszak-Koreával, de a diplomáciai erőfeszítések „töretlenül” folytatódnak. Donald Trump csütörtökön New Yorkban újabb büntetőintézkedéseket jelentett be Észak-Korea ellen azzal a céllal, hogy elvágják a phenjani rezsim atomprogramját lehetővé tevő pénzügyi forrásokat. „A legerősebb szankciókat léptettük életbe, amelyek valaha sújtották Kim Dzsong Unt. így nyomást gyakorolnak rá a szankciók és a világ minden részéből érkező hangok egy- aránť’-mondta erről Tillerson. Moszkvát mély aggodalommal tölti el a feszültség növekedése a Koreai-félszigeten az Egyesült Államok és Észak-Korea között kibontakozott, „meglehetősen durva és fenyegetésekkel teli” nyilatkozatháború miatt - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap Moszkvában. „Moszkva meggyőződése, hogy az észak-koreai probléma esetében nincs alternatívája a politikai, diplomáciai megoldásnak” - mondta Peszkov. „Minden más típusú kísérletnek, amely ennek a csomónak a kioldására irányul, potenciálisan nem kívánatos, sőt, katasztrofális következményei lehetnek” - tette hozzá, és ismételten visszafogottságra szólította fel a feleket. Irán megerősíti katonai képességeit Teherán. Irán az amerikai és francia bírálatok ellenére megerősíti katonai képességeit, beleértve a ballisztikus rakétákat is -jelentette be tegnap Teheránban, az 1980-ban Irak és Irán között kirobbant háború kezdetének évfordulóján Haszan Róhá- ni iráni elnök. Az államfő az évforduló alkalmából tartott katonai parádén beszélt, amit az állami televízió élőben közvetített. „Ha akarják, ha nem, meg fogjuk erősíteni katonai elrettentő képességeinket”-húzta alá Róháni, kiemelve, hogy nemcsak rakétákat fognak fejleszteni, hanem az ország légi erejét, szárazföldi erejét és haditengerészetét is. Hozzátette: „senkitől sem fogunk engedélyt kérni, hogy megvédhessük hazánkat”. Áz iráni elnök Donald Trump amerikai elnöknek az ENSZ- közgyűlésen kedden tett kijelentéseire reagált. Trump lator államnak, korrupt diktatúrának és gyilkos rendszernek nevezte Iránt. Kijelentette, hogy a Washington és öt másik nagyhatalom által Teheránnal megkötött, mérföldkőnek számító atomszerződés „szégyenletes az Egyesült Államokra nézve”. Teherán határozottan állítja, hogy ballisztikus programja kizárólag védelmi jellegű. Róháni pénteki beszédében ismét leszögezte: Irán haderejét nem azzal a céllal hozták létre, hogy más országokat megtámadjanak. (MTI) A német kormánypártok gyengülése várható MTI-JELENTÉS Berlin. A kormánypártok gyengülése és két új párt megjelenése várható a holnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag*) választáson - mutatta ki a szavazás előtt készített egyik utolsó felmérés, amelyet csütörtök este ismertettek. A ZDF országos köztelevízió késő esti híradójában bemutatott kutatás szerint az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU támogatottsága 36 százalékos, ami azt jelenti, hogy a jobbközép pártszövetség elveszítette nagyjából minden hetedik szavazóját az előző, 2013-ban tartott Bundestag- választáshoz képest, amelyen 41,5 százalékot ért eí. Koalíciós társa, a szociáldemokrata párt (SPD) még nagyobb mértékben gyengült, 21,5 százalékon áll, szemben a négy évvel korábbi 25,7 százalékkal. A Bundestag jelenlegi ellenzéki pártjai 2013-ban elért eredményük körül stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 8,5 százalékon áll, míg az előző választáson a szavazatok 8,6 százalékát gyűjtötte össze, a Zöldek támogatottsága pedig a négy évvel ezelőtti 8,4 százalék után 8 százalékos. A Bundestagba visszakerülhet a piacpárti, jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely négy éve 0,2 százalékponttal elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől, és így 64 év után elveszítette szövetségi parlamenti képviseletét. A ZDF felmérése szerint támogatottságát azóta nagyjából megduplázta, 10 százalékra emelte. A másik új párt egy újonc, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lehet, amely 2013-ban a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg, és négy év után támogatottsága 11 százalékos, így a harmadik erőként debütálhat a Bundestagban. A ZDF Politbarometer című kutatása az egyik utolsó felmérés a szavazás előtt. Az utolsó a választás napján jelenik meg, a Bild am Sonntag című vasárnapi lap ismerteti majd. A köztelevízió megbízásából készített felmérés adatai egybevágnak az utóbbi hetekben megjelent többi felméréssel, amelyek mind azt jelzik, hogy a nagykoalíció pártjai gyengülnek, és a kisebb pártok között minimális a különbség. A harmadik helyet az FDP, az AfD és a Baloldal is megszerezheti, a legkisebb frakció pedig a Zöldeké lehet. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy leginkább a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek. * Nemzeti konzultáció és ima Angela Merkelért A „Soros-tervről" szóló nemzeti konzultáción való részvételre kér Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindenkit, mert szerinte az emberek ezzel segíthetnek abban, hogy Magyarország meg tudja védeni magét a bevándorlással szemben. Budapest/Varsó. A terv le van írva, maga Soros György tette közzé: pontokba szedte akciótervét arról, mit kellene tenni szemben azzal, amit a magyar kormány javasol - mondta a kormányfő tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Szerinte e terv pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták. A „Soros-tervnek megfelelően” az Európai Bizottság már egy éve elkészítette az állandó migránselosz- tási rendszerre vonatkozó javaslatát - jelezte, megjegyezve: a magyar ellenzék időnként tagadja, hogy ez létezne. Kijelentette ugyanakkor, hogy a miniszterelnökök uniós tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha más nem, ő vétózni fog. Ebben a küzdelemben egy nemzeti konzultáció a magyar nemzeti pozíciót javítja - hangoztatta. Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól. Közölte, nem is készül ilyesmire, ez ugyanis teljesen elképzelhetetlen, ilyen típusú fenyegetésnek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben. Törvénytelen, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni - jelentette ki. A kormányfő új fent korrekt igénynek nevezte, hogy az Európai Bizottság kifizesse a magyar határvédelmi költségek felét. A miniszterelnök elmondta azt is, szerinte magyar nézőpontból az a legjobb, ha Ángela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást, miután ő barátságosabb a magyarokkal, mint a rólunk tiszteletlenül beszélő szociáldemokrata kancellárjelölt, Martin Schulz. „Egy csendes imát mondjunk el a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a rendelkezésre álló lehetőségek közül magyar szempontból ez az érdekünk”- mondta Orbán Viktor. „Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van - ezt már Varsóban hangoztatta tegnap a magyar miniszterelnök a Beata Szydlo lengyel kormányfővel közös sajtó- tájékoztatón Orbán úgy fogalmazott: „kiköveteljük magunknak azt a jogot, hogy tartsák tiszteletben a magyar nemzetnek azt a döntését, mi nem kívánunk olyanná válni, mint amilyenek most ők”. (MTI, civishir)
